Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘emberi jogok’

A napokban attól hangos a sajtó, hogy a török elnök szeretné visszaállítani a halálbüntetést. Már korábban is volt szó itt a blogon és egy cikkemben is a halálbüntetés nemzetközi jogi vonatkozásairól. Az azokban leírtak itt is érvényesek, de azért érdemes a török helyzetet is szemügyre venni.

Törökország csak néhány éve, 2004 óta nem alkalmazza ezt a büntetési nemet, azonban ezt nem csak a nemzeti joga keretében deklarálta, hanem több nemzetközi egyezményben is vállalta ezt. Így a török állam ratifikálta az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. kiegészítő jegyzőkönyvét a halálbüntetés békeidőben történő eltörléséről, sőt 2006-ban a 13. kiegészítő jegyzőkönyvet is, amellyel a halálbüntetés alkalmazásáról minden körülmények között lemond.

Ezek az egyezmények alapvető fontosságúak az Európa Tanács tagságához, így Törökországot várhatóan kizárnák abból, ha ezekből kilépne. Ugyanígy az Európai Uniós csatlakozása is dugába dőlne (habár én enélkül sem hiszek abban, hogy ez valaha megvalósul).

Törökországot ebben a kérdésben nem csak az európai megállapodások kötik, hanem egy univerzális szintű is: a 2000-es évek elején ugyanis csatlakozott a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 2. kiegészítő jegyzőkönyvéhez is, amelynek a célja szintén a halálbüntetés eltörlése.

Reklámok

Read Full Post »

Úgy tűnik, hogy az azeri baltás gyilkos ügy az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), Strasbourgban folytatódik. Aki nem emlékezne rá: 2004-ben egy budapesti NATO-képzésen Ramil Safarov, azeri katona éjjel baltával levágta az alvó Gurgen Margarián, örmény katona fejét. Safarovot letartóztatták és a magyar bíróságok 2007-ben jogerősen életfogytiglanra ítélték azzal, hogy leghamarabb 30 év után lehetséges a szabadon engedése.

safarovA per során kiderült, hogy Safarov két örmény katonát akart megölni, mivel aznap volt az évfordulója az Azerbajdzsán és Örményország között 1988 óta tartó konfliktus kezdetének. A Nagorno-Karabakh térség hivatalosan Azerbajdzsán területe, de többségében örmények lakják, akik egyrészt megszavazták, hogy Örményországhoz kívánnak csatlakozni, másrészt saját köztársaságot is kikiáltottak. Az etnikai és területi konfliktus 1994 óta alacsonyabb intenzitású, de a mai napig nincs béke.

Nagorno-Karabakh_Occupation_MapAzerbajdzsán kérte a magyar államtól, hogy adja át Safarovot, aki magyar börtönben töltötte büntetését. Ennek jogi háttere az Európa Tanács keretében 1983-ban létrehozott egyezmény az elítélt személyek átszállításáról. Az egyezmény célja, hogy a külföldi személy az állampolgársága szerinti államban tölthesse a büntetését, ezzel is elősegítve a saját társadalmába való későbbi visszailleszkedését. Az átszállítást követően az átvevő állam joga az irányadó a büntetés további végrehajtására, az elítélő állam által kiszabott büntetés átalakítható, sőt az egyezmény 12. cikke lehetőséget biztosít a kegyelemre is.

Erre a rendelkezésre hivatkozással, Azerbajdzsán 2012-ben, átszállítása után néhány órával kegyelemben részesítette Safarovot, és gyakorlatilag nemzeti hősként ünnepelték (előléptették, lakást kapott és a teljes elmaradt fizetését a Magyarországon börtönben töltött 8 évre). Az ügy jelentős nemzetközi felháborodást és diplomáciai bonyodalmakat váltott ki, Örményország megszakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatát, amely azóta sem állt helyre.

Ramil_Safarov_killer_baku1A magyar állam azzal védekezett a kritikával szemben, hogy egyrészt az átszállítás előtt Azerbajdzsán arról tájékoztatta, hogy folytatni fogja a büntetés végrehajtását, másrészt pedig az 1983-as egyezmény lehetővé teszi a kegyelem adását, így a magyar állam jogilag nem felelős a kialakult helyzetért. Később a magyar kormányfő elismerte, hogy tisztában volt a szabadon engedés kockázatával.

Egy ideje már nyugodni látszott az ügy, de tegnap arról érkezett hír, hogy a meggyilkolt örmény katona családja az EJEB-hez fordult, ahol Magyarország és Azerbajdzsán ellen kérelmet nyújtott be. A kérelem jogi alapjaként az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikkét (élethez való jog) és a 14. cikket (diszkrimináció tilalma) jelölte meg. A két érintett államnak és Örményországnak, mint a kérelmező államának májusig van ideje a válasza megküldésére a bíróságnak.

article 2Az EJEB és az Európa Tanács nem először foglalkozik az örmény-azeri konfliktussal, a bíróság számos ügyben ítélte már el mindkét államot a civilekkel szembeni bánásmód miatt, valamint a főtitkár nemrég Azerbajdzsánnal szemben átfogó vizsgálatot indított arról, hogyan alkalmazza a nemzeti jogában az emberi jogi egyezményt.

Nehéz megjósolni, hogy a mostani ügynek mi lesz a vége, mivel nem igazán található információ bizonyos részletekről. Fontos kérdés, hogy a kérelem megfelel-e az elfogadhatósági feltételeknek, tehát például, hogy a belső jogorvoslatok kimerítésével és az eljárási határidőkkel mi a helyzet. A forma mellett a tartalom kapcsán pedig megjegyzendő, hogy a magyar és azeri állam felelőssége az ügyben közel sem azonos. Az EJEB számos alkalommal kimondta, hogy az adott jog, például élethez való jog sérelmét jelentheti az, ha a hatóságok nem vizsgálják ki az ügyet, nem megfelelően folytatják le az eljárást, nem tartják be a vonatkozó nemzeti jogszabályokat. Az EJEB gyorsaságát ismerve, néhány év múlva meglátjuk mi lesz ebből…

Read Full Post »

Nemrégiben megjelent a roma kisebbséggel kapcsolatos nemzetközi jogi kutatásom: Protection of the Roma Minority under International and European Law (Eleven Publishing, the Hague, 2015).

book cover

A könyv átfogó áttekintést nyújt a roma kisebbség nemzetközi jogon és európai jogon alapuló védelmének minden jogi aspektusáról. A gyakorlati megközelítés ötvöződik az elmélettel, forrásul naprakész szakirodalom és nemzetközi dokumentumok szolgáltak, valamint több mint 160 nemzetközi és nemzeti ügy. Az anyagi jog elemzése mellett a könyv kitér az eljárási kérdésekre is, így egy külön fejezet foglalja össze, hogy egy roma-üggyel kapcsolatos jogérvényesítés melyik fórum előtt milyen eredményre vezethet.

A könyv hasznos lehet mind az oktatói-kutatói szféra számára, mind a gyakorlati szakembereknek, emberi jogi szervezeteknek, közintézményeknek.

Részletesebb könyvajánló látható a youtube-on, és olvasható  a kiadó honlapján.

 

Read Full Post »

A halálbüntetés nemzetközi jogon alapuló tilalma több évtizeddel ezelőtt jelent meg, köszönhetően az emberi jogok védelme fejlődésének. A téma vizsgálata szempontjából ketté kell választanunk az univerzális és az európai szintet.

Az Európa Tanács (ami nem az EU) 1983-ban fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményének a Hatodik Kiegészítő Jegyzőkönyvét, amely eltörölte a halálbüntetés kiszabását béke idején. Ennek Magyarország az 1990-es csatlakozás óta részese (hatályban 1992-től).

2003-ban folytatta az Európa Tanács a jogalkotást, és a Tizenharmadik Kiegészítő Jegyzőkönyvben a részes államok azt vállalták, hogy a halálbüntetést semmilyen körülmények között nem fogják alkalmazni, tehát még háború vagy szükségállapot idején sem. Magyarország ezt is ratifikálta és ki is hirdette.

A 2009 óta szerződési hatállyal bíró Alapjogi Charta az Európai Unió dokumentuma, amelynek a 2. cikke védi az életet, és tiltja a halálbüntetést.

Az európai szint mellett az univerzális szinten is látható a tartózkodás a halálbüntetéssel szemben. Az 1990-es évek eleje óta felállított nemzetközi büntető törvényszékek még a népirtást vagy háborús bűnöket elkövetőket sem ítélhetik halálra. 2007 óta az ENSZ Közgyűlése több határozatban is kérte az államokat a halálbüntetés moratóriumára. Ebből a legutóbbit 2014 decemberében a magyar állam képviselője is megszavazta.

Még egy egyezmény köti Magyarországot ebben a témában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 2. kiegészítő jegyzőkönyve. Ehhez az 1989-ben elfogadott jogszabályhoz Magyarország 1994-ben csatlakozott.

Természetesen a fentiekben felsorolt egyezményekből ki lehet lépni, de ennek beláthatatlan következményei lennének. Az ilyen egyezményekből nem szokás kilépni, a szerződési jog alapelve, hogy a szerződéseket végre kell hajtani, azokat be kell tartani. Ráadásul annak köszönhetően, hogy a halálbüntetés tilalma nem pusztán jogi szabály, hanem alapvető fontosságú, értékkel bíró norma, így ezen egyezmények felmondása egyértelműen az adott értékközösségekből való kilépésünket is jelentené.

A tágan értelmezett Európában nincs olyan állam, amely alkalmazná. A világ majdnem 200 államának csak a tizede, 20-22 nem törölte el. A kivégzések számát tekintve Kína a listavezető (évi kb. 1000), utána következik Irán (~370), Irak (~170), Szaúd-Arábia (~80) és az Egyesült Államok (~40).

death penalty2death penalty1

 

 

 

 

 

Ebben a bejegyzésben nem célom azzal foglalkozni, hogy van-e értelme a halálbüntetésnek, viszont az a fentiekből is jól kiderül, hogy Magyarország számos módon elkötelezte magát egy bizonyos értékközösségben, amelynek az elveiből nem tanácsos válogatnunk, mert egy-egy alapelv elutasításával az egészből zárnánk ki magunkat.

 

Read Full Post »

Az elmúlt napok-hetek hírei tele vannak a NAV elnökének ügyével, amely számos nemzetközi jogi kérdést vetett fel. Sajnos eddigi tapasztalatom szerint ezekre a kérdésekre a tömegmédia nem tudott megfelelően válaszolni, még akkor sem, amikor jogászokat kérdezett. (Az alkotmányjog ugyebár nem nemzetközi jog, még akkor se, ha van a kettő között összefüggés…)

Beutazási tilalom: a beutazási tilalom nem azonos a kitiltással vagy kiutasítással. Az államok a szuverenitásukból fakadóan maguk határozhatják meg, hogy kit engednek be a területükre, ha valakit nem szeretnének beengedni, azt nem kötelesek, tehát megtagadhatják a beutazását. Ez alól talán az lehet kivétel, ha valamilyen nemzetközi egyezmény lenne a két érintett állam között, amely ezt a lehetőséget korlátozza. Ilyenről azonban nem tudok az USA és Magyarország vagy az EU viszonyában.

A kiutasítás és a kitiltás a büntetőjog és bizonyos esetekben az idegenrendészet körébe tartozó szankciók. A kiutasítás esetében az illető személy már az ország területén tartózkodik, és azt el kell hagynia, mivel – tipikusan – bírói határozattal kiutasítják, például bűncselekmény elkövetése miatt. A kitiltás nem a nemzetközi jog jogintézménye, hanem a magyar büntetőjogé. A Btk. 60§-a alapján egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani a szabadságvesztésre ítélt bűnelkövetőt egytől öt évig terjedő időtartamra mellékbüntetésként. Ez előállhat garázdaság, tiltott szerencsejáték szervezés miatt például.

A diplomaták kötelezettségei és mentességei: az 1961. évi Bécsi Egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról tartalmazza a releváns szabályokat arra nézve, hogy az ügyben gyakran emlegetett amerikai diplomatától mit is lehet elvárni. Az egyezmény 41. cikke alapján a diplomatának kötelessége a fogadó állam jogszabályainak a tiszteletben tartása és tartózkodni köteles a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól. Ez tehát egy anyagi jogi kötelesség, azonban a be nem tartása esetében egy eljárási szabály miatt nem lehet a diplomatát felelősségre vonni. Az egyezmény garantálja a diplomata kiváltságait és mentességeit, amely alapján (31. cikk) a diplomata teljes mértékben mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól.

Ez alól nincs kivétel, tehát még a tettenérés vagy az olyan súlyos bűncselekmény, mint az emberölés elkövetése, esetén sem lehet vele szemben büntetőeljárást indítani vagy bármilyen kényszerintézkedést alkalmazni (pl.: letartóztatni). A diplomáciai kiváltságok és mentességek nem csak a nagykövetség épületében illetik meg a diplomatát, hanem a fogadó állam teljes területén. Mit lehet tehát tenni ha a fogadó államnak problémája van a diplomatával? Persona non grata-nak, azaz nem kívánatos személynek nyilváníthatja indokolás nélkül (9. cikk). Ebben az esetben a diplomatának el kell hagynia az országot. Továbbá, ha a fogadó állam azt gyanítja, hogy a diplomata bűncselekményt követett el, erről értesítheti a küldő állam külügyminisztériumát, akik ezért felelősségre vonhatják a diplomatát. És ennyi!

Ártatlanság vélelme: a nemzetközi emberi jogi egyezmények garantálják minden egyén számára az ártatlanság vélelmét, tehát amíg megfelelő igazságszolgáltatási szerv jogerősen el nem ítél valakit, addig ártatlannak kell tekinteni. A jelen ügyhöz ez két oldalról kapcsolódik. Egyik a beutazási tilalom, amellyel nem áll összefüggésben az ártatlanság vélelme, tehát az állami szuverenitás erősebb, nem szükséges azt figyelembe vennie. Például alkalmazhat beutazási tilalmat olyan országokból jövőkkel szemben, ahol súlyos járványok vannak, vagy akik valószínűleg részt vettek súlyos bűncselekmény (pl.: terrorcselekmény, népirtás) elkövetésében. A kérdés másik oldala, hogy ha valakit valamilyen bűncselekmény (pl.: vesztegetés) elkövetésével gyanúsítanak, akkor megilleti az ártatlanság vélelme. Tehát az, hogy mondjon le a posztjáról jogilag nem kötelessége. Ettől független, hogy morálisan vagy politikailag mit gondolunk, mi lenne helyes.

Read Full Post »

Szerintem idén végre jól döntött a Nobel Bizottság a békedíjról. Tavaly már írtam a pakisztáni lányról, Malala Juszufzairól (már akkor is neki szurkoltam). Ezzel ő lett a legfiatalabb nő, aki valaha Nobel-díjat kapott. 17 éves, állítólag a kémia óráról hívták ki, hogy közöljék vele a hírt. 🙂

De a Bizottság döntése idén nem csak ezért tetszik nekem. Hanem azért is, mert megosztva kapta egy indiai gyermekjogi harcossal. Kailas Szatjarti Indiában küzd a gyerekmunka ellen és a gyermekek iskoláztatásáért. Szép, hogy a díjat egy muzulmán nő és egy hindu férfi egyszerre kapja meg, reméljük Indiában és Pakisztánban is megértik az üzenetet.nobel peace prize 2014

Read Full Post »

Foglalkoztat egy ideje a gyűlöletbeszéd. Mármint nem én akarok gyűlölködni, hanem az érdekel, hogy valójában mi is tilos a nemzetközi jog alapján. Óriási a zűrzavar a médiában, és az értelmiségi nem mer kiejteni a száján egy olyan mondatot sem, amelyben például szerepel a „cigány/roma” szó, mert valaki rögtön azt kiáltja, hogy Rasszista! vagy Gyűlöletbeszéd!speak peace

A szólásszabadság nem korlátlan. Legitim korlátja más emberek méltósága és a demokratikus társadalom védelme. Noha az Emberi Jogok Európai Egyezménye garantálja a szólás szabadságát, mégis közli a 17. cikkében, hogy „az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.” Tehát az európai emberi jogi értékrenddel összeegyeztethetetlen nézetek nem esnek a szólásszabadság védelme alá.

A különböző nemzetközi emberi jogokkal foglalkozó egyezmények (pl.: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, fajgyűlölet elleni 1965. évi ENSZ Egyezmény) és testületek, így az Emberi Jogok Tanácsa és a Fajgyűlölet elleni Bizottság is számos alkalommal kifejtette, hogy tilos minden olyan megnyilvánulás, ami a faji gyűlöletet vagy megkülönböztetést valamilyen formában igazolni vagy előmozdítani igyekszik.800px-Hatespeech.svg-edit

Ezeknek megfelelően tehát valóban nincs joga senkinek olyan tartalmú nyilatkozatokat tenni, amelyek diszkriminációra, ellenségeskedésre, faji gyűlöletre vagy erőszakra uszítanak. Ez viszont felvet egy nagyon jelentős kérdést: tilos-e ez akkor is, ha egyértelműen igaz az állítás. Például könnyen bizonyítható az igazságtartalma annak az állításnak, hogy „a magyarországi kisegítő vagy fogyatékos iskolákban a magukat romának valló gyerekek aránya nagyobb, mint a társadalomban”. A gyűlöletbeszéd tiltásának nem az a lényege, hogy megakadályozza a valós kérdésekről való társadalmi diskurzust vagy tudományos kutatást, hanem hogy ez a helyes módon történjen. Különbséget kell tenni a tényszerű megállapítások és az értéktartalmú kijelentések között. Tehát míg a fenti tényállítás nem minősül gyűlöletkeltőnek, addig az a nyilvánvalóan valótlan kijelentés, hogy „a cigány gyerekek hülyék” már annak minősülhet (ki mondta, hol mondta, milyen szövegkörnyezetben, stb.).

A véleményszabadság nem csak az egyéni önkifejezés alapját teremti meg, hanem hozzájárul a demokratikus és nyitott társadalom fejlődéséhez is azzal, hogy lehetővé teszi nézetek, eszmék szabad kifejtését még akkor is, ha azok egyeseket megbotránkoztatnak, népszerűtlenek vagy sajátos elképzeléseken alapulnak. A gyűlöletbeszéd azonban nem járul hozzá a nyitott és demokratikus társadalom fejlődéséhez. Az objektíven nem megítélhető, értékítéletet tartalmazó, vagy nyilvánvalóan valótlan kifejezések tehát sokkal inkább minősülhetnek gyűlöletkeltőnek, és így tiltottnak. Úgy tűnik, itt is él a régi tapasztalat: a házastársak a legtöbbször nem azon veszekednek, hogy mit mondott a másik, hanem hogy hogyan mondta azt…ZitsDisagree

Read Full Post »

Older Posts »