Néhány hasznos honlap a nemzetközi jog iránt érdeklődőknek:
Nemzetközi igazságszolgáltatás
Nemzetközi Bíróság www.icj-cij.org
Nemzetközi Választott Bíróság www.pca-cpa.org
Nemzetközi Büntetőbíróság www.icc-cpi.int
Jugoszláv Törvényszék www.icty.org
Ruanda Törvényszék www.ictr.org
Emberi Jogok Európai Bírósága www.echr.coe.int
Nemzetközi jog
United Nations Research Guides & Resources http://research.un.org/en/docs/law
ENSZ Nemzetközi Jogi Bizottság http://www.un.org/law/ilc/
UN Treaty Collection http://treaties.un.org/
Emberi Jogok Európai Bíróságának döntései http://hudoc.echr.coe.int
UN Human Rights www.ohchr.org
Electronic Information System for International Law www.eisil.org
Nemzetközi Vöröskereszt www.icrc.org
Nemzetközi kapcsolatok
Foreign Policy www.foreignpolicy.com
Brookings Institute www.brookings.edu
Chatham House www.chathamhouse.org
Carnegie Endowment for International Peace http://carnegieendowment.org
Stratfor www.stratfor.com
Nemzetközi szervezetek
ENSZ www.un.org
NATO www.nato.int
OECD www.oecd.org
Európa Tanács www.coe.int
EBESZ www.osce.org
Nemzetközi jogi folyóiratok
Grotius www.grotius.hu
Kül-Világ www.kul-vilag.hu
Miskolc Journal of International Law www.mjil.hu
Humana – Emberi jogi magazin http://humanamagazin.eu
Goettingen Journal of International Law http://www.gojil.eu/
Yale Journal of International Law http://www.yjil.org/online
Harvard International Law Journal www.harvardilj.org
Harvard Law School Human Rights Journal http://harvardhrj.com
Nemzetközi jogi blogok
Blog of the European Journal of International Law http://www.ejiltalk.org/
International Law Reporter http://ilreports.blogspot.hu/
Opinio Juris http://opiniojuris.org/
International Judicial Monitor www.judicialmonitor.org
International Law Observer www.internationallawobserver.eu
International Criminal Law Bureau http://www.internationallawbureau.com
Nemzetközi jog blog http://nemzetkozi-jog.blogspot.hu/
——————————————————————————————————
Az elmúlt évek nemzetközi jog vizsgáin számos vicces kijelentést olvastam, most megosztom, hátha mosolyt csal az arcodra!
A Marshall-tervet a II. világháború után egy Marshall nevű amerikai üzletember a háborúban vesztes európai országok megsemmisítésére dolgozta ki.
A beavatkozás tilalma azt jelenti, hogy az állam nem avatkozhat be saját belügyeibe.
Űrobjektumok összeütközésére a magyar veszélyes üzemek találkozására irányadó szabályok kerülnek alkalmazásra.
A háborús bűnösök felelősségre vonásával kapcsolatos korábbi nemzetközi álláspont az volt, hogy oda kell a bűnösöket visszaküldeni, ahonnan jöttek.
A nemzetközi jog egyik fontos része az emberiségi jogok.
A nemzetközi szerződés kihirdetése azt jelenti, hogy közzéteszik az interneten.
A konzul feladata, hogy kulturális és nevelésügyi kérdésekben konferenciákra jár.
A diplomáciai menedékjog azt jelenti, hogy a diplomata nem csak a képviselet épületére, de a lakóházára is kitűzheti hazája lobogóját.
A diplomáciai asylum a pápai nuncius diplomáciai megbízólevele.
A vis major fogalma: a vulkán ha ki akar törni, ki is fog.
A kizárólagos gazdasági övezet egy olyan státusz, amelybe általában háborús helyzet után az egyes legyőzött államok vagy egy részük kerülhet.
A honosság kérdése a nem természetes jogi személyek esetében merül fel.
A trianoni békeszerződés alapján a Kárpátalját és a Felvidéket Jugoszláviához csatolták, míg a Bácskát Horvátországhoz.
Az opinio juris a szokásjog előfeltétele. Nem elég a gyakori alkalmazás, kell hogy érezzék.
Az ENSZ létrehozatala először Wilson Churchill gondolata volt.
Az ENSZ Alapokmányt 1945-ben a San Francisco-i konferencián hozták létre New Yorkban.
Az ENSZ-nek amúgy nincsen saját hadereje vagy serege, bár egy korábbi elképzelés alapján lett volna, így csak a Kéksapkások maradtak.
Az ENSZ Közgyűlés ülésezni minden év szeptemberének harmadik keddjén szokott, de sürgős esetben máskor is összehívható.
Az emberi jogok Európában már az ókorban megjelentek.
A nemzetközi szokásjog népi közmeggyőződésen alapul.
A Nemzetközi Bíróság ajánlásokat tesz kötelező jelleggel.
A „pacta sunt servanda” kölcsönös segítségnyújtási szerződés.
Kérdés: Az ENSZ mely szervét kell értesítenie az államnak, ha fegyveres támadás éri? Válasz: Nemzet Biztonság.
Az Arktisz és Antarktisz közötti egyik legfőbb különbség, hogy az Arktiszon lehetséges a közlekedés (pl.: jégtörő hajók), míg a másikon nem.
A Biztonsági Tanács állandó tagjai az ENSZ és a NATO.
A nemzetközi jog tipikus alanya az állam, szemben a belső joggal, ahol az állam csak elvétve fordul elő.
Az első világháború vesztese volt például egy hármas szövetség, az Osztrák-Magyar Monarchia.
Kérdés: Ön alanya a nemzetközi jognak? Válasz: Amíg nem szeretnék osztrák utazási irodával Chilébe utazni, vagy Belgiumban egy némettel összeházasodni, addig nem.
Kérdés: Mi a jogforrás? Válasz: Magyarország esetében a Magyar Közlöny. A nemzetközi jogban nincs pontos jogforrás.
Kérdés: Mit jelent, hogy egy nemzetközi szervezet regionális? Válasz: Azt jelenti, hogy nem csak egy helyen található az intézmény, ahol a nemzetközi dolgokkal foglalkoznak, hanem több helyen, pl.: minden országban van egy-egy kirendeltsége.
A nemzetközi jóvátétel egyik formája az inkvizíció.
A trianoni békeszerződés Jugoszláviához csatolta a Bánátságot.
A trianoni békeszerződésben Csehszlovákia kapta meg a Nagy-Alföldet és a Kis-Alföld egy részét.
Kérdés: Mondjon példát kisebbségi autonómiára Európában! Válasz: Német autonómia Berlinben.
Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz fel sem merült az 1990-es évekig, mert addig a Szovjetunió része volt.
A parafálás során összetömörítik a szerződést, hogy csak a leglényegesebb elemeket tartalmazza.
A nemzetközi jog jogi értelemben csak abban az értelemben jog amennyiben alkotmánnyá válik.
Az állam légi területének határa az univerzum.
A jugoszláviai polgárháború szintén mérföldkő a nemzetközi emberi jogok fejlődésében, ugyanis ekkor jelent meg a népirtás.
Az első világháború után Vilmos herceg Hollandiába menekült.
Szerbiát a háborús bűnösök felkutatása miatt az EU többször elmarasztalta.
A nürnbergi per során felelősségre vonták Hermannt és Göringet például.
Egy elismert államnak rendelkeznie kell jogi dokumentumokkal, mint például alkotmánnyal.
A kisebbségi jogok kialakulása a XVI. században kezdődött, párhuzamosan az emberi jogokkal a feudalizmus mezején.
Az Alaptörvény – más hatályos jogszabály is- minden magyar állampolgárra vonatkozik. Az Alaptörvény rögzíti a diszkrimináció tilalmát, akkor miért van szükség külön rendelkezni a kisebbség jogairól. Ez egy önmagát -feleslegesen ismétlő-rendelkezés és felszínes olvasónak azt a hamis érzést kelti, hogy a kisebbségnek “több joga van.”
Az Alaptörvény – más hatályos jogszabály is- minden magyar állampolgárra vonatkozik. Az Alaptörvény rögzíti a diszkrimináció tilalmát, akkor miért van szükség külön rendelkezni a kisebbség jogairól. Ez egy önmagát -feleslegesen ismétlő-rendelkezés és felszínes olvasónak azt a hamis érzést kelti, hogy a kisebbségnek “több joga van.”
A kisebbségi jogok nem merülnek ki önmagában a diszkrimináció tilalmában. Egy egyszerű példán keresztül jól lehet érzékeltetni, hogy miért van szükség kisebbségi jogokra: Az emberi jogi egyezmények (és az azokból merítő alkotmányok) alapján mindenkinek joga van az oktatáshoz. Tehát például minden erdélyi magyarnak joga van román iskolába járni. Ez ugye nem sok segítség lesz ahhoz, hogy meg tudja őrizni anyanyelvét és kultúráját. Az emberi jogok tipikusan egyéni jogok, míg a kisebbségvédelem célja az lenne, hogy csoport szinten biztosítsunk nekik jogokat, amelyek segítik a kultúra, nyelv, vallás, hagyományok megőrzését.
Köszönöm megtisztelő válaszát! Álláspontom az, hogy a fogalmak egységes értelmezésének hiánya sok félreértésre ad okot. Úgy látom, Európában ez a kérdéskör elsősorban politikailag átitatott. Nem látok éles határt- fogalmilag a nemzetiség, nemzeti kisebbség és az etnikai kisebbség között. Az etnikumi meghatározás többé-kevésbé elkülöníthető, mert értelmezésem szerint a saját azonosságtudattal rendelkező csoport. Az azonban zavar, hogy (ENSZ, EBÉÉ és az Európa Tanács) szinte szinonim fogalomként használja a nemzeti kisebbség és a kisebbség fogalmát.
A kisebbségi jogok szerintem csoport-dimenzióba helyezett egyéni jogok és nem szorosan vett kollektív jogok. Ezért írtam első hozzászólásomban azt, hogy “azt a hamis érzetet kelti…” Állampolgári véleményem az, hogy bármilyen nehéz a fogalmak pontos, és bármely országra ráültethető meghatározása, nem lehet ennek hiányában jogszabályokat készíteni, mert a szélsőséges álláspontoknak ad táptalajt.