Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘környezetvédelem’

Három évvel ezelőtt már hírt adtam arról, hogy a Fülöp-szigetek beperelte Kínát egy nemzetközi választottbíróságon a dél-kínai-tengerrel kapcsolatos vitájuk miatt. A napokban megszületett az ítélet, amely számos pontban elmarasztalja Kínát.

A közel 500 oldalas ítélet számos érdekes tengerjog-értelmezési kérdést válaszol meg, de mielőtt ebből szemezgetnék, kezdjük a joghatósággal, amelynél az előző bejegyzésben abbahagytuk. A Választott Nemzetközi Bíróság szerint Kína az ENSZ Tengerjogi Egyezmény aláírása során nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a keretében felállítható választottbíróság járjon el tengerjogi vitái tekintetében. Ez a fórum akkor is jogosult dönteni, ha az egyik fél teljes mértékben kimarad az eljárásból, ahogyan Kína is tette. Ennek pusztán annyi a jelentősége, hogy így a bíróság köteles ellenőrizni a másik fél, jelen esetben a Fülöp-szigetek állításainak valóságtartalmát és független szakértők segítségével “pótolni” a hiányzó fél álláspontját.

South-China-Sea-Protest-GettyA választottbíróság kifejtette, hogy Kínának nincsenek történelmi jogai a területre, a jogait az ENSZ Tengerjogi Egyezménye határozza meg, amely alapján pontosan kijelölhető, hogy mely és mekkora területek (parti tenger, kizárólagos gazdasági övezet) illetik meg. A Kína által felépített mesterséges szigetek (általában víz alatt lévő sziklaképződményeket építették fel szigetté) nem minősülnek olyan területnek, mint amelyhez tengeri övezetek illetnék meg (tehát nem jelölhet ki körülötte parti tengert vagy halászati övezetet).

További megállapítás, hogy Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azáltal, hogy nem akadályozta meg, hogy a halászai a Fülöp-szigetekhez tartozó kizárólagos gazdasági övezetben halásszanak, sőt Kína akadályozta az ottani halászatot, olajkitermelést és mesterséges szigeteket épített oda.

reefAz ügynek a nemzetközi környezetvédelem szempontjából is van fontos aspektusa: Kínát elmarasztalták a halászai által tanúsított környezetkárosító magatartásért, így az ottani védett fajok, tengeri teknősök, korallok gyűjtéséért és a törékeny ökoszisztéma veszélyeztetéséért. A kínai hatóságok nem akadályozták meg ezeket a tevékenységeket.

A bíróság végül kiemelte, hogy a Kína által tanúsított magatartás nem felelt meg a békés vitarendezés követelményének, az hozzájárult a helyzet elmérgesedéséhez, mivel a választottbírósági eljárás kezdete után is folytatta a mesterséges szigetek építését és a környezetkárosítást.

Noha az ítélet történelmi, nem biztos, hogy a végrehajtása miatt lesz emlékezetes, ugyanis a kínai kormány egyértelművé tette, hogy nem kívánja azt végrehajtani. Véleménye szerint a bíróságnak egyáltalán nem volt joga az ügyben dönteni. Az ítélet megszületése nyomán azonban lehetséges, hogy az adott területen tanúsított kínai katonai akciókkal szemben tovább nő majd a nemzetközi diplomáciai fellépés.

_90359711_south_china_sea_110716_624map

Reklámok

Read Full Post »

A Föld napja

1970 óta ünnepli a világ a Föld napját április 22-én. Ezzel összefüggésben jött létre a Föld Charta is, amelyet 2000-ben az UNESCO ernyője alatt közösen fogadtak el a kormányok és a civil szféra képviselői.

A Föld Charta egy nyilatkozat arról, milyennek kéne lennie a 21. századi igazságos, fenntartható és békés társadalomnak. Célja, hogy az emberek a világon mindenütt megértsék: közös a felelősség. Ennek érdekében a Charta 4 alapelvet határoz meg: 1) a Föld és az élet sokszínűségének tisztelet, 2) Megértő és szeretetteljes gondoskodás az életközösségről, 3) igazságos, részvételi jogokon alapuló, demokratikus, fenntartható és békés társadalom építése, 4) a Föld szépségének és bőségének megőrzése a jövő nemzedékei számára.

Mint látható, a Charta nem rendelkezik jogi kötőerővel, és a szövege sem “jogias”, mégis mutat egy politikai törekvést. Ezt összeolvasva a számos környezetvédelmi dokumentummal lassan létrejöhet egy egységes és hatékony rendszer. És egyébként is: a közös/nemzetközi felelősség gyengesége nem ok arra, hogy az egyéni felelősséget ne viseljük…klimavaltozas

 

Read Full Post »

Tegnap ítéletet hirdetett a Nemzetközi Bíróság az Antarktisz környéki bálnavadászat ügyében. Ausztrália 2010-ben perelte be Japánt Hágában, arra hivatkozva, hogy Japán megsérti a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezményt.

A nemzetközi közösség az 1930-as évek óta védi a bálnákat, a jelenlegi szabályozás egy 1946. évi egyezményen alapul. Az egyezmény eredeti célja az volt, hogy korlátozza és szabályozza a bálnavadászatot, amelynek a felügyeletére egy bizottság is létrejött. 1985 óta moratórium van a kereskedelmi bálnavadászatra, és csak kutatóprogramok keretében lehet vizsgálni azokat – de a kutatás részeként, indokolt esetben, elfogadható lehet a bálnák megölése is.

whale

Az egyezmény és a bizottság pontosan meghatározza, hogy a bálnák kutatási célú befogása és lepusztítása mikor, milyen mértékben megfelelő. A Bíróság szerint a japán kutatóprogram nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Az egyik fő hiányossága a programnak, hogy nem egyértelmű, milyen tudományos eredmények születhetnek a program alkalmazásából. Az ítélet szigorúan csak a kutatóprogram egyezménynek való megfeleléséről szól, és a Bíróság kitért az elől, hogy általános környezetvédelmi elvek elemzésébe kezdjen.

Szintén megszorító az ítélet azon része, amely nem összességében rendelkezik a bálnavadászat kérdéseiről, hanem kifejezetten csak az Antarktisz környéki védett óceáni övezetben történő “vadászatot” találta nem megfelelőnek. A Greenpeace forrásai alapján úgy tűnik a japán “bálnakutató” flotta erre a területre szakosodott, ami a világ legnagyobb bálnavédelmi rezervátuma. A tudományos kutatás álcája mögé bújva az elmúlt 20 évben több ezer bálnát öltek meg a térségben, amelyeknek a húsa végül japán éttermekben köt ki.

Fishermen Process Whale Caught In Approved Coastal Whaling

Több millió dolláros iparágról van szó, és nem Japán az egyetlen, ahol szívesen fogyasztanak bálnahúst. A Bálnavadászat Nemzetközi Bizottsága szerint Japánon kívül Norvégia és Izland is rendszeres bálnavadász. A különbség azonban köztük és Japán között, hogy a két európai állam a saját kizárólagos tengeri gazdasági övezetében fogja el a bálnákat. Ők egyébként fenntartást tettek a moratóriumot elrendelő 1985-ös megállapodáshoz. Ilyen fenntartása van még Oroszországnak is, de a Bizottság szerint ők nem folytatnak ilyen tevékenységet.

 

Read Full Post »