Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘vidám’

2015. július és 2016 nyara között India és Banglades 162 területet cserél ki egymással. A történet kezdete az 1700-as évek elejére nyúlik vissza, amikor két indiai fejedelem nem tudott megállapodni a határban (a legenda szerint kártyán és sakkon nyerték-vesztették a kis területeket). Ezzel sok gond nem is volt addig, amíg 1947-ben, India függetlenedésekor az enklávék egy része Indiához került, a másik része pedig Kelet-Pakisztánhoz.

west bengalRészletesebb, nagyítható térkép a területekről itt.

A területek cseréjéről előbb India és Pakisztán tárgyalt, majd Kelet-Pakisztán Banglades néven levált 1971-ben, amely után India és Banglades folytatták a cseréről az egyeztetést. Ez a folyamat igen lassan haladt, mivel az 1974-es megállapodást 2015 nyarára sikerült végrehajtani. Ennek eredményeként egy éven belül “államot cserél” közel 10 ezer hektárnyi terület és több mint 51 ezer ember.

A területek komplexitását jól mutatja, hogy itt létezett a világ egyetlen 3. rendű enklávéja: Dahala Khagrabari, egy kis indiai terület, amelyet bangladesi terület vett körbe, amely azonban egy indiai enklávén belül volt Bangladesben… Sőt olyan abszurd helyzetek is előálltak, hogy egy család háza Bangladesben volt, de a kert végében lévő mellékhelyiség Indiában.

Dahala_Khagrabari

A cserének elméletileg jótékony hatása lesz az ott élőkre, ugyanis eddig ezeken a területeken csak korlátozottan jelent meg az az állam, amelyhez tartozott. Tipikusan az adott területekre nem vezették be az áramot, a csatornázást; közszolgáltatások, iskola és orvos sem volt mindenütt. Állampolgári jogaikkal csak korlátozottan tudtak élni, gyakran még a hatóságoknak (rendőrség, stb.) sem volt bejárása az enklávék területére.

A területek cseréje miatt az ott élők megkapják a lehetőséget, hogy áttelepüljenek a másik állam területére, azonban a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy nekik mindegy Indiához vagy Bangladeshez tartoznak, viszont a falujukhoz ragaszkodnak, így ott szeretnének élni, ahol eddig. Körülbelül 1000-en választották, hogy továbbra is Indiában szeretnének élni, így az áttelepítésükre még idén sor kerül.

Ilyen sok enklávé 2 állam között nem tipikus, de létezik még néhány bizarr határvonal a világon, sőt Európában is: Jungholz Ausztria és Németország között, Baarle-Hertog (összesen 30 enklávé!) Hollandia és Belgium között, Brezovica Horvátország és Szlovénia között, Büsingen am Hochrhein Németország és Svájc között és még folytathatnánk a sort hosszan…

jungholz Location_of_Büsingen_in_detail.svg

Források: The Indian Express , Wikipedia , The Economist , The Times of India 

Reklámok

Read Full Post »

Milyen lenne a nemzetközi jog, ha valóban úgy lenne, ahogyan azt egyetemi hallgatók vélik? Valami ilyesmi:

A nemzetközi jog története szorosan összefonódik a történelem változásaival. A Horthy-korszak magyar területgyarapodásai során Kárpátalja és Észak-Erdély a népek önrendelkezési jogát gyakorolva került Magyarországhoz. A trianoni békeszerződés a területátcsatolásokat szabályozta, ezzel szankcionált, míg a párizsi magyar békeszerződés megállapodás volt, nem kötelezettség. A trianoni békeszerződés eredményeként Ausztria megszerezte Burgerlandot. A trianoni békeszerződés gazdasági rendelkezései híresebbek, mint a párizsié, de negatívabbak is. A párizsi békeszerződés gazdasági rendelkezései pozitívumokkal járt. Jóvátételi rendelkezése nincs vagy csak elenyésző.

Az 1874-ben Bernben elfogadott ENSZ Alapokmány mellett az erőszak tilalma kialakulásában fontos szerepet játszottak az alábbiak: Vesztfáliai Békeszerződés, Molotov-Ribbentrop Paktum, Truma-doktrina.

A második világháborút követően az európai Nürnbergi Törvényszék mellett létrehozták a Kínai Törvényszéket. 

A nemzetközi jog és a belső jog viszonyát az Alkotmánybíróság is magyarázza 25 éve, tehát nem meglepő, hogy azt a joghallgató sem egészen érti: Hegel a monoteista doktrinát képviselte a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát illetően. Hasonlóan filozófikus téma a nemzetközi jog alanyainak meghatározása is: A nemzetközi jog alanyai az államok, a nemzetközi szervezetek, emberek és minden, ami bizonyos.

Ugyanez mondható el a nemzetközi szokásjogról, mint jogforrásról is. A nemzetközi szokásjog az államok jogából szivárog be a nemzetközi jogba. A szokásjog elfogadására az államoknak van egy bevett gyakorlatuk. A nemzetközi szokásjog kialakulása az 1648. évi vesztfáliai békéhez köthető. A szokásjogot úgy kell kezelni, mintha jogszabály lenne. Ez ugyan nem kötelezi a feleket, de mérvadó lehet viták eldöntésénél. A nemzetközi szokásjogot egy törvénybe összefoglalják, abban található. Fontos, hogy nincs hierarchia a nemzetközi jog forrásai között, mivel nem jogforrás. 

A földrajzi elhelyezkedés bosszúja nem csak a biztonságpolitika sajátja. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hága, amely Belgium/Dánia/Svájc/Németország/Luxemburg-ban található. A szerződések jogáról szóló egyezményt 1969-ben fogadták el Bécsben (Németország). A Préah Vihear-templom ügye határvita Tajvan és Kambodzsa / Etiópia és Kambodzsa / Olaszország és Görögország között. A Párizs környéki békeszerződéseket Németországgal Berlinben írták alá.

A jogi nyelvtörők írásban sem kedveznek. A Nemzetközi Bíróság joghatósága alapulhat többek között a proroga forogatum nevű jogi megoldáson is. 

A nemzetközi szerződések joga alapvető fontosságú. A nemzetközi szerződések sokféle elnevezéssel rendelkezhetnek, például egyezmény, statútum, kartell… A nemzetközi szerződés hatályát felfüggesztik, ha az örök időre kötött szerződéssel kapcsolatosan bizonyos körülmények megváltoznak. A nemzetközi szerződés megszűnik hallgatólagos felmondással. Nemzetközi bűncselekménynek minősül a nemzetközi szerződés felmondás nélküli megsértése.

Igazán sok magyarázatra azonban a fenntartások szorulnak. A nemzetközi szerződéshez bárki fűzhet fenntartást, de nem biztos, hogy figyelembe veszik azt. Az a fenntartás, amikor valaki panaszt nyújt be azzal kapcsolatban, hogy egy adott üggyel kapcsolatban fenntartása van. A fenntartás a legerősebb formája a szerződések felé nyújtott panasznak. Akkor fordulhat hozzá, ha az adott szerződést vagy nyilatkozatot ő hozta meg vagy alkotta meg. Fenntartást akkor lehet tenni egy nemzetközi szerződéshez, ha az több mint egy oldalas. Amennyiben olyan fenntartásról van szó, amelynek a tevése nyilvánvaló, nem kell a másik felet erről tájékoztatni. Ha a fenntartás témája megkívánja, az érintett feleket írásban értesíteni kell. 

A nemzetközi jog egy hatalmas fejezetét jelenti az emberi jogok védelme. Kialakulása ködbe vész. A feudalizmustól számít nagyobb jelentőségűnek az emberi jogok védelme. A feudális kötelességek mellett megilletik az embert az alapvető emberi jogok. Az emberi jogok védelméről már a Nemzetek Szövetsége megalapításakor is szó volt. Sőt, az emberi jogok védelme visszanyúlik egészen a vesztfáliai békeszerződésig. Már ott szóba kerül, hogy szükség van rá. Az egyik első emberi jogi egyezmény a faji megkülönböztetés védelméről szóló volt.

Az emberi jogok védelme az ENSZ keretében olyan összefüggésben van a háborúhoz való joggal, hogy a háborúnak a tilalma életben van. Az ENSZ biztosítja az emberi jogok védelmét. Ha az állampolgárokkal szemben visszaélés következik be vagy alapvető emberi jogaikat sértik, akkor az ENSZ ombudsmanhoz fordulhatnak panasszal. Az emberi jogok egy része korlátozhatatlan, úgynevezett abszurd jogok. Az Emberi Jogi Bizottság nem tud szankcióval élni, de sajtóvízhangot kelt. A menekültjog egyik alapelve, hogy a menekülteket kisebbségi jogállás illeti meg. Az önrendelkezés jogának külső oldala alatt azt értjük, hogy a lakosság elköltözhet az adott államból, ha az nem felel meg neki.

A nemzetközi jog egzotikus szeletének számít a vizekkel kapcsolatos szabályozás. Az egyetemes érdekű nemzetközi folyó a világtengerek két távoleső pontját köti össze. A Lotus-ügy lényege, hogy két hajó, egy francia és egy török hajó ütközik a nyílt tengeren. A török hajón lévő személyek megfulladnak, míg a franciák közül páran megmenekülnek, köztük Lotus, a francia kapitány is. Konstantinápolyban érnek partot, ahol bebörtönzik őket. A Nicaragua-ügyben az Egyesült Államok megsértette a beavatkozás tilalmát és az USA még ezen felül semmibe vette a vízi gazdálkodás jogintézményét.

És az egyik kegkedveltebb téma legutoljára: a nemzetközi humanitárius jog! Az erőszak tilalma első generációs alapjog. A humanitárius jog egyik alapelve a megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód. A humanitárius jog egyik alapelvét rögzíti a Mandel-klauzula. Nemzetközi bűncselekmények az agresszív bűncselekmények. A béke elleni bűncselekményre példa amikor Merész Károly utasított 1 személyt, hogy vonjon szuverenitása alá 1 várost, fegyveres erőszakkal. A nemzetközi bűncselekményekkel az alábbi bíróságok foglalkoznak: Bírósági Statárium, Nemzetközi Vöröskereszt Bírósága, Mai Nemzetközi Bíróság. Magyarország peres fél lehet például a Nürnbergi Nemzetközi Törvényszéken. A Biztonsági Tanács egyik fő feladata a humanitárius szervezés. Tilos az olyan fegyver használata, amely szükségtelen szenvedést okoz (pl.: vaktöltény).

 

 

 

Read Full Post »

Nyelvújítás

Az amerikaiak folyton új szavakat dobnak be a szakirodalomba, és ha szerencséjük van, lesz is olyan, amely a szakzsargon részévé válik. Ezen a konferencián a “patchwork multilateralism” volt ez a kifejezés. Arra utal, hogy a nemzetközi jog egyre fragmentáltabb, számos többoldalú szabályozás létezik egymás mellett, egymást kiegészítve vagy csak úgy. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a kifejezést 20 év múlva is emlegetni fogjuk, és azt sem tudja senki, hogy ki találta ki. Mindenesetre, tekintettel foltvarró énemre, nekem tetszik.takiA tömegpusztító fegyverek ABC-je

A tömegpusztító fegyverek fajtáit könnyű megjegyezni az angol ABC segítségével: Atom, Biológiai, (Chemical) Vegyi. A 21. században vajon mivel folytatódhat ez a sor? Digitális, Elektronikus, Facebook…Weapons-of-Mass-Distraction

Ellentmondások városa

Úgy érzem, rengeteg ellentét feszül ebben a városban. A törökök – persze főként a kereskedők – hihetetlenül kedvesek és udvariasak az idegennel, turistával, miközben tudjuk, hogy hány népcsoportot irtottak ki, tizedeltek meg a környéken az elmúlt évszázadok során (örmények, kurdok stb.). Néhány keresztény templom és zsinagóga megmaradt, de ezek szinte láthatatlanok a városban. Ellenben a régi európai negyed fő bevásárlóutcájában június közepén is világítanak minden este a karácsonyi, hópelyhes díszek.IMG_3074[1]Letűnt kor mementói

Számomra a város korábbi jelentőségének egyik nagy bizonyítékai a konzulátusi épületek a szállásom környékén. Az elképesztő méretű angol és orosz konzulátus elgondolkoztatott egy pillanatra – minek ide ekkora? Aztán az útikönyvből kiderült, hogy ezek az épületek az 1840-es években készültek nagykövetségnek. Amikor 1923-ban Atatürk Ankarát nevezte ki fővárosnak, ezek az épületek főkonzulátusi státusba kerültek. Biztos vagyok benne, hogy szebbek és nagyobbak, mint a mai ankarai nagykövetségek…IMG_2912[1]

Read Full Post »

Focit mindenkinek!

Ahogyan az ars poeticámban már jeleztem, a nemzetközi jog erősen áthatja a mindennapi életünket. Jelenleg ennél erősebben érezhetőnek csak a foci világbajnokság tűnik, de félreértés ne essék, az is összekapcsolható a nemzetközi joggal… 🙂

Először talán azzal kezdeném, hogy a FIFA nem kormányközi nemzetközi szervezet – annak ellenére sem, hogy vizsgán gyakran emlegetik kevéssé felkészült hallgatók. Ez a nemzetközi sportszövetség a svájci jog alapján, Svájcban bejegyzett jogi személy, tehát nem a nemzetközi jog alapján jött létre és nem is a nemzetközi jog az irányadó a működésére.

A FIFA tagsága kapcsán azonban megfigyelhetőek nemzetközi jogilag is érdekes kérdések. 209 nemzeti tagszervezet tartozik hozzá, ami jóval több mint a világon általánosságban elismert 194 állam. Ez a különbség annak tudható be, hogy olyan, korábban gyarmati, jelenleg önkormányzatisággal rendelkező nem független területek szövetségeit is elfogadja tagként, mint Gibraltár, Brit Virgin-szigetek, Tajvan, Hong Kong és Macau. Az angol területek ráadásul olyannyira szétválasztva részei, hogy külön-külön tag Skócia, Észak-Írország, Wales és Anglia.

Az amerikai és angol gyakorlattal szemben érdekes kontraszt, hogy a francia (pl.: Martinique, Francia Guyana) és holland (pl.: Holland Antillák) szuverenitás alatt álló területek nem kaptak külön képviseleti lehetőséget. Persze ők legalább Franciaországon vagy Hollandián keresztül képviselve vannak. Nem mondható ez el több vitatott jogállású terület focistáiról. A koszovóiak évek óta várják, hogy végre részt vehessenek európai és világszintű sporteseményeken.Kosovo_foci

A koszovóiak érvként hozzák fel Palesztina és Tajvan esetét, amelyek tagjai a FIFÁ-nak és más nemzetközi sportszövetségeknek (pl.: NOB). Meg is indult az együttműködés a FIFA és a koszovói labdarúgó szövetség között, sőt rövid ideig hivatalos nemzetközi barátságos mérkőzéseket is játszhattak. Egy ilyen meccsre került sor idén tavasszal, azonban a koszovói válogatott egy része fegyverekkel pózolva fotóztatta magát, a szurkolók pedig szerb zászlót égettek a meccsen, így végül a FIFA megvonta ezt a jogot.

A nemzetközi elismertségig pedig maradnak az olyan kupák, mint a 2014 ConIFA World Cup, amelynek a résztvevői többek között Iraki Kurdisztán, Quebec, Abházia és Darfúr volt…

ConIFA

 

Read Full Post »

Mostanában névváltoztatási dömping van a nemzetközi kapcsolatokban. Nemrég – meglepve – hallottam, hogy Grúziát 2010 óta hivatalosan Georgiának kell magyarul is nevezni, és azóta a nemzetközi szerződéseinkben is így szerepel. A kérést a grúz (vagy akkor már georgiai?!?) kormány terjesztette elő, tekintettel arra, hogy a “grúz” orosz eredetű szó – és egy ideje, ugyebár, nincs nagy barátság közöttük.

Önmagában ez az egy hír még nem adott volna okot egy blogbejegyzésre, de egy barátom felhívta a figyelmemet, hogy Kazahsztán is szeretné megváltoztatni a nevét. Az ő esetében a fő érv az, hogy sok “sztán” végű ország van a környékükön, és a külföldieknek nincs bizodalma velük szemben, különösen Afganisztán és Pakisztán problémáiról hallva. Tény, hogy ez a végződés (ami egyébként földet jelent) sok viccelődésre adott már okot. Koszovót elkereszteltük UNMIKistannak, és kérdeztük Naésaztán, Hátaztán? unmik

Persze lehet, hogy kevésbé mosolygunk, ha megtudjuk, hogy például törökül Macaristan (ejtsd: Madzsarisztán) a mi országunk neve.

A kazah elnök elképzelése az, hogy Kazahsztánról Kazak Yeli-re, azaz a ‘kazahok országára’ változtatja a nevet. Nem tudom, ez magyarul hogy mutatna… Persze az országoknak, területeknek gyakran változott a neve, számos példát tudunk akár csak az elmúlt évszázadból hozni (Sziámból lett Thaiföld, Burmából Mianmar, Észak-Rhodéziából Zambia, Dél-Rhodéziából Zimbabwe és Nyaszaföldből Malawi). És természetesen a névváltoztatás mögött mindig ideológiai/politikai okok álltak. Mégis manapság ez kívülről nézve röhejesnek tűnik. Pedig egyes államok még a pénzt sem sajnálják a “névügy” érdekében: a több mint 20 éve húzódó görög-macedón névvita a Nemzetközi Bíróságot is megjárta, és ki tudja még meddig fogjuk Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak hívni.

Lassan nekieshetek a hibajavítóval a földrajzatlasznak…

 

 

Read Full Post »

Nem, nem az egyes kollégáim által néha hangoztatott fegyverekre (“Ó, milyen jó lenne egy privát drón!”), vagy az atombomba indítókódjára, vagy a Bajkonurba/NASA-ba szóló belépési igazolványra gondolok most, hanem…

…az ENSZ BT-t szimuláló társasjátékra,    UN_SC_board_game

…UNICEF jótékonysági nagykövetnek öltözött Barbie-ra,unicef barbie

…ENSZ-székház legómodellre,fot+-

…NATO-s kirakóra,NATO-flag-puzzle

…és azok számára, akik mégiscsak a mondat elején szereplő harciasabb dolgokra vágynak: az amerikai hadsereg hivatalos számítógépes játékára!Supreme Court Reviews Rights Of Guantanamo Detainees

Minden kedves Olvasómnak kívánok áldott, békés karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog új évet! Találkozunk január elején, amikor meglepetésekkel jövök!

 

Read Full Post »

Egyperces történelem

Ma délelőtt egy kiváló Örkény-kiállításon voltam Szegeden a Fekete-házban. Kicsit tartottam tőle, hogy egy író életét nehéz érdekesen ábrázolni egy múzeumban, de kellemesen csalódtam. A kiállítást csak ajánlani tudom!

És, hogy mi köze ennek a nemzetközi joghoz? A nemzetközi jog fejlődése szoros kapcsolatban áll a történelem alakulásával, és Örkény István életén keresztül elénk tárul a teljes 20. század. A jómódú polgári családból származó, gyógyszerész és vegyészmérnök egyetemi diplomákkal rendelkező, több nyelven beszélő írót meglepetten éri 1942-ben a munkaszolgálati behívó érkezése.

Az orosz fronton munkaszolgálatosként dolgozik a magyar hadsereg mellett, majd 1943-ban szovjet hadifogságba kerül. Innen 1946 karácsonyán kerül haza. Állítása szerint egyedi humora és életigenlése itt alakult ki, azután, hogy szembenézett a halállal. 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt 5 évre eltiltják a megjelenéstől. Ezután erős cenzúra mellett publikálhat.

Az eltiltás ideje alatt gyógyszergyári munkásként dolgozik, ekkori szegény körülményeinek köszönhetően születnek meg az egyperces novellái – mivel későbbi (3.) feleségének virág helyett ezt visz a randevúikra.

Álljon itt egy történelmi egyperces a korszak (és talán napjaink) jellemzésére is:

 

Örkény István: Nehéz helyzetben a kínaiak!

Országszerte folytatódik a tiltakozás Kínának Vietnam elleni, a világ békéjét is veszélyeztető agressziója miatt. Ma az Offset- és Játékkártyagyár Nyomda dolgozói tiltakozó sürgönyt küldtek a pekingi vezetőknek, az Országos Reuma és Fizikotherápiás Intézet orvosi kara pedig röpgyűlésen adott hangot felháborodásának.

(‘Esti Hírlap’, 1979. febr. 21.)

 

Read Full Post »

Older Posts »