Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘humanitárius jog’

Haraszti György szerint az első nemzetközi fenntartást 1815-ben tette Svédország a napóleoni háborúkat lezáró bécsi békéhez, mégis a jogintézmény általános megjelenése a többoldalú nemzetközi szerződések elterjedéséhez kapcsolódik az 1880-as évektől kezdve.[1] A fenntartások tételének gyakorlata az 1907. évi II. hágai békekonferencián vált intézményessé. „A konferencián 44 állam vett részt, a konferencia 13 egyezményt dolgozott ki, s ezek közül 11 egyezményhez 28 különböző állam összesen 67 fenntartást fűzött.”[2] Ezek közül egy volt az Osztrák-Magyar Monarchia, amely a fenntartásában kijelentette, hogy nem ért egyet az egyezmény 44. cikkével, amely szerint „Tilos a hadviselő félnek a megszállott terület lakosságát arra kényszeríteni, hogy a másik hadviselő fél hadseregéről vagy védelmi eszközeiről felvilágosításokat adjon.”

A kihirdető 1913. évi LXIII. törvény az 1.§-ában felsorolja a hágai békekonferenciákon elfogadott és Magyarország esetében hatályba lépő egyezményeket, és a IV. számú egyezmény 44. cikkéhez tett kizáró fenntartásra annyiban utal, hogy kijelenti, az egyezmény törvénybe iktatását „az utóbbiban foglalt 44. Czikk nélkül”, majd konkrétan a 44. cikkhez megjegyzésként teszi, hogy „Ezt a cikket Ő Felsége nem erősítvén meg, a szabályzat e nélkül cikkelyeztetett be.”

Mind a letéteményes holland kormány nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartása[3], mind a Nemzetközi Vöröskereszt honlapja[4] szerint a mai napig hatályos a fenntartás mind Magyarország, mind Ausztria tekintetében. Ezek alapján kijelenthető, hogy a fenntartások osztoznak az alapul fekvő nemzetközi szerződés jogi sorsában államok megszűnése és a nemzetközi szerződésekben való államutódlás esetén, mivel az elmúlt bő 100 évben több ilyen változás is történt, különösen Ausztria esetében (gondoljunk például az 1938 és 1955 közötti időszakra). Tehát amennyiben a szerződésben utódlás következik be, úgy a fenntartásban is, ha csak ezzel ellentétes, kifejezett egyoldalú jognyilatkozatot, fenntartást visszavonó nyilatkozatot nem tesz a jogutód állam. [5]

Mindazonáltal a fenntartás inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír, mivel Magyarország a későbbiekben az 1936. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló, Genfben 1929-ben megkötött egyezmény 89. cikke szerint elfogadta, hogy az új egyezmény kiegészíti a hágai egyezmény korábbi szabályait. Sőt, az 1949. évi genfi egyezmények is kijelentik, hogy kiegészítik azt a szabályozást.

Különösen releváns az 1949. évi IV. egyezmény, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan, mivel annak 31. cikke szerint „A védett személyekkel szemben semmiféle testi vagy erkölcsi kényszert nem szabad alkalmazni, különösen abból a célból, hogy tőlük vagy harmadik személyektől információkat kapjanak.”[6] Ez a rendelkezés jóval tágabb, mint az 1907-ben fenntartással kizárt 44. cikk: nem csak a megszállott területre és annak lakosságára, hanem minden védett személyre, és mindenféle információra vonatkozik, nem csak a védelmi kapacitásokra. A lex posterior derogat legi priori elv alapján a jogalkalmazásban nem kérdéses, hogy az 1949. évi IV. Genfi Egyezmény az irányadó, különösen mivel annak részes fele minden olyan állam, amely az 1907. évi IV. hágai egyezménynek is. Viszont a hágai egyezmények is hatályban vannak, és a fenntartás maga ettől még nem „enyészik el”, válik a desuetudo martalékává, mivel a fenntartások megszüntetése csak kifejezett nyilatkozattal lehetséges.[7]

A téma elemzését bővebben lásd az Ars Boni aktuális számában.

 

[1] Haraszti Gy.: A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1961.) 26.

[2] Uo. 31. o.

[3] Dutch Government Treaty Database, Reservations to Convention respecting the laws and customs of war on land. https://treatydatabase.overheid.nl/en/Verdrag/Details/003319_b.html (utolsó letöltés: 2018. április 25.)

[4] International Committee of the Red Cross, Treaties, States Parties and Commentaries – Hungary: https://ihl-databases.icrc.org/applic/ihl/ihl.nsf/vwTreatiesByCountrySelected.xsp?xp_countrySelected=HU (utolsó letöltés: 2018. április 25.)

[5] Az 1978. évi bécsi egyezmény a szerződésekben való államutódlásról (20. cikk) és a Nemzetközi Jogi Bizottság fenntartásokra vonatkozó kommentárja is ugyanezt mondja ki. Vienna Convention on succession of States in respect of treaties, Vienna, 23 August 1978, United Nations, Treaty Series, vol. 1946, 3.; ILC Guide to Practice on Reservations to Treaties, Report of the International Law Commission, 63rd session, 2011, A/66/10/Add.1. 560-600.

[6] Az egyezmény címét kihirdette az 1954. évi 32. tvr., szövegét a 2000/20. Nemzetközi szerződés a külügyminisztertől tartalmazza.

[7] Ilyen eshetőségre a Nemzetközi Jogi Bizottság útmutatója sem utal. Lásd: ILC Guide to Practice on Reservations to Treaties, Report of the International Law Commission, 63rd session, 2011, A/66/10/Add.1.

Reklámok

Read Full Post »

Néhány napja az ENSZ Biztonsági Tanácsban Oroszország megvétózott egy határozattervezetet, amelyben a Srebrenicában történteket népirtásnak nevezték. A tervezet apropója a 20. évfordulós megemlékezés volt.bosnia mapTények: 1995. júl. 11. és 13. között több mint 8000 muszlim bosnyák személyt, főleg férfiakat és 16 év feletti fiúkat öltek meg a Ratko Mladic vezetése alatt álló boszniai szerb erők Srebrenicában. A 42 ezer fős település többi lakosát (időseket, nőket, gyerekeket) elüldözték. Mindez ellen a jelenlévő ENSZ-békefenntartók semmit nem tettek/tudtak tenni.

UN and sreb

Jog: A népirtás elleni egyezmény alapján a népirtás bűntette akkor valósul meg, ha valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport ellen, annak teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával, a csoport tagjait megölik; vagy azoknak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoznak; vagy a csoportra megfontolva olyan életfeltételéket kényszerítenek, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; vagy olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; vagy a csoport gyermekeit más csoporthoz erőszakosan átviszik. Büntetendő ezek cselekmény kísérlete, arra felbujtás, szövetkezés vagy ahhoz való segítségnyújtás is.

A jog alkalmazása a tényekre: A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Törvényszék (ICTY) a Krstić-ügyben, 2004-ben, kimondta, hogy Srebrenicában népirtás történt. A srebrenicai események vizsgálata során több mint 1000 tanút hallgattak meg, alaposan ismertek a részletek is. (Az ICTY a honlapján külön oldalt szentel a megemlékezésnek.) A Krstić-ügy után több másikban is megerősítette az ICTY a népirtás tényét (pl.: Popovic, Tolimir, Jokic).

sreb reburiedAz ICTY-on kívül a Nemzetközi Bíróság is foglalkozott a kérdéssel: a Bosznia v. Szerbia&Montenegro-ügy 2007-es ítélete szintén nem hagy kétséget afelől, hogy a Srebrenicában történtek népirtásnak minősülnek. (Amelyért azonban – a Bíróság sokak által kritizált ítélete szerint – Szerbia csak annyiban felelős, hogy nem tett semmit a megakadályozása érdekében.)

Mindezek ellenére a szerb állam továbbra sem hajlandó elismerni, hogy az népirtás volt. Az elbukott BT-határozat utalt volna is erre a 3. pontjában, elítélve minden államot, amely tagadja a népirtás (bíróságok által bizonyított) tényét. A szerbellenesnek titulált határozatot Oroszország megvétózta, Kína, Nigéria, Angola és Venezuela pedig tartózkodott. Ez ugyan a tényeken és a jogon sem változtat, mégis szégyenteljes napja marad a BT-nek.

Print

Read Full Post »

Az év első napján viszonylag csendes módon a palesztin kormány több nemzetközi szerződéshez is küldött csatlakozási kérelmet. A Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó csatlakozási kérelme mellett annak joghatóságát elismerő egyoldalú nyilatkozatot is tett. Noha nem állam, az elmúlt évek alatt egyre szélesebb körben gyakorol olyan nemzetközi jogokat, mintha az lenne.

Politikai szinten ettől leginkább azt várja, hogy végre teljes jogú, teljes mértékben cselekvőképes államként elfogadja a nemzetközi közösség. A nemzetközi közösség legtöbb tagja pedig úgy tűnik, hogy egyetért ezzel a törekvéssel, mert különböző nemzetközi szervezetek tagjaiként és szerződések részes feleiként meg is szavazzák Palesztina tagként való felvételét. Említhetjük itt például az UNESCO-hoz csatlakozását 2011-ben.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnöket, emberiesség elleni bűncselekményeket, népirtást (és 2017-től agressziót) elkövető személyekkel szemben járhat el. Mivel erre joghatósága csak olyan államok esetében van, akik valamilyen módon elfogadják azt (vagy a Biztonsági Tanács határozata alapján), így eddig az izraeli-palesztin fegyveres összeütközésekkel és az izraeli megszállással nem foglalkozhatott (habár már korábban is voltak palesztin próbálkozások erre).

Palestine_Map_2007_(Settlements)A joghatóság elismerésében problematikusnak tűnik annak időbelisége, ugyanis azt visszamenőlegesen 2014. jún. 13-tól kérte. Elméletileg a nemzetközi kötelezettségek visszamenőleges vállalására van lehetőség, azonban ez korántsem csak a palesztinokat érinti, hanem az izraelieket is a megszállt palesztin területeken. Nem csoda, hogy a nyilatkozat és a csatlakozási kérelem hangos tiltakozást és sokrétű fenyegetőzést váltott ki az USÁ-ból és Izraelből.

Nehéz megjósolni, hogy vajon a bíróság tényleg fog-e eljárni a konfliktus bármely elemét illetően és azt is, hogy ez végül a humanitárius és emberi jogok nagyobb érvényesüléséhez fog-e vezetni, vagy épp ellenkezőleg, az intézmény degradálódásához (mivel az USA és Izrael következetesen elzárkózik a katonai cselekményeik nemzetközi megítélésétől). Mindenesetre nagy igazságérzettel megáldott, jogszerető emberként remélem, hogy ez a humanitárius jog szélesebb körű betartásához vezet és kíváncsian várom a folytatást…

Read Full Post »

A Nemzetközi Vöröskereszt története kiváló példája annak, hogy civilek kezdeményezése micsoda nemzetközi eredményeket érhet el. Henry Dunant svájci üzletember 1859-ben utazott keresztül a solferino-i csata helyszínén, ahol döbbenten látta, hogy 35000 sebesült katona fekszik ellátatlanul a csatamezőn. Ez a helyzet annyira felháborította, hogy néhány év alatt mások segítségével létrehozta a Nemzetközi Vöröskeresztet.

icrcAz 1863-ban civilek által megalapított szervezet gyorsan megszerezte több kormány figyelmét is, és a svájci kormány felkarolta a kezdeményezésüket, miszerint egy nemzetközi egyezmény kellene a sebesült katonák helyzetének javítására. 1864-ben létre is jött az első humanitárius jogi genfi egyezmény. A létrehozók között ott volt az Osztrák Birodalom is (benne velünk :).

logo_150ansA Nemzetközi Vöröskereszt az eltelt 150 év alatt világszintű szervezetté nőtte ki magát, kezdeményezője volt számos humanitárius jogfejlesztésnek, több százmillió embert láttak el élelemmel, ideiglenes szállással, orvosi kezeléssel. Jelentős szerepet vállalnak eltűntek felkutatásában és családok újraegyesítésében.

Tegnap a Magyar Vöröskereszt, a Nemzetközi Vöröskereszt Budapesten lévő európai regionális irodája, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium közös szervezésében kellemes konferencián emlékeztünk meg a 150 évről. Az előadások széles körben átfogták a Nemzetközi Vöröskereszt történetét, mai feladatait, sikereit.

Nemzetközi jogász szemmel nézve az érdekes témák közé tartoztak a háborús bűnökkel foglalkozók, így az első világháborúban elkövetett szabácsi vérengzés (1914. aug. 17.) és egy mai büntetőper részletei egy második világháborús bűn kapcsán. Továbbá azok a jogalkotással kapcsolatos kihívások, amelyeket a Vöröskereszt munkája hoz felszínre, például, hogy ne késsenek a segélyek a vámoknál történő feltartóztatás miatt; vagy, hogy a Vöröskereszt a személyes adatokat tovább őrizhesse, mint a jogszabályokban általánosan elfogadott 10 év.

Családfakutatás iránt érdeklődő szemmel a Vöröskereszt Keresőszolgálatának tapasztalatai voltak meghatóak és lebilincselőek. Elképesztő, hogyan tudták megtalálni évtizedekkel később a második világháborúban Oroszországban eltűnt katonát, aki a hadifogság után ott maradt és ott is családot alapított.
Erről az üknagyapám tö???????????????????????????????rténete jutott eszembe, aki az első világháborút végigszolgálta, majd orosz hadifogságban volt majdnem 3 évig. 1920-ban jöhetett haza és az életbe maradását nagyban köszönhette egy jószívű orosz parasztlánynak, aki rendszeresen adott neki tejet…

 

Read Full Post »

A pécsi egyetem gondozásában nemrégiben Emlékkötet jelent meg Herczegh Géza születésének 85. évfordulója alkalmából. Az emlékkötet számos érdekes nemzetközi jogi tanulmányt tartalmaz, sajnos még nem jutott időm mindet végigolvasni, de megakadt a tekintetem egy nemzetközi jogtörténeti munkán.

Kovács Péter a budai vár török uralom alóli felszabadításának, az 1686. évi visszavételnek szentelte betűit. A témaválasztásának apropója egyrészt az volt, hogy Herczegh Géza is rajongott a történelemért, másrészt az, hogy az ostromról több gobelin is fennmaradt Nancyban, illetve más múzeumokban.

Mivel lelkes hobbi-hímző vagyok, rögtön felkeltette az érdeklődésemet a téma. A budai vár ostromáról mind a faliszőnyegek, mind a korabeli sajtótermékek úgy számolnak be, mint ami nagyon véres volt, és a várban élő civil lakosságot sem kímélte. A jelentések szerint tömeges volt a civilek megölése, megerőszakolása és a fosztogatás is. A pápai kezdeményezésű Szent Liga koalíciós csapat volt, amelynek a kb. 75.000 főnyi létszáma lotharingiai, bajor, brandenburgi, lengyel alakulatokból, angol, skót, spanyol, francia, itáliai és svéd önkéntesekből állt, valamint kb. 15.000 magyar katonából.

A szövetséges haderő a török kiűzése után kifosztotta és felgyújtotta a várost. Nehéz megállapítani mind a korabeli, mind a történészi munkákból, hogy vajon mely nemzetiségű csapatok vettek részt a kegyetlenkedésekben. Úgy tűnik, hogy egyik sem volt kivétel (így például a magyar hajdúk és huszárok is részt vettek a várbeli zsinagógában elkövetett vérengzésben). Az sem jelentett kivételt, hogy milyen rangú a katona, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig részesültek a hadizsákmányból.

A már akkor is nagy visszhangot kapott kegyetlenkedések kivizsgálására a bécsi udvar létrehozott egy bizottságot. Ennek inkább csak elméleti a jelentősége, mivel felelősségre vonások nem történtek, mégis előrevetíti a humanitárius jog későbbi fejlődését.

A faliszőnyeg-sorozatot Lotharingiai Károly dicsőségére fia rendelte egy nancy-i képszövő manufaktúrától. Az összesen körülbelül 25 képből álló sorozat egy része sajnos megsemmisült (pl.: elégett 1945-ben a budai várban), több darab pedig Bécsben található, ahová Mária Terézia férjén keresztül került. A sorozat egy darabja Szeged felszabadítását örökíti meg, vajon az hol lehet? (A megtalálónak felajánlok egy példányt az Emlékkötetből 😉

Read Full Post »

Nobel-békedíj 2013

Először is szeretnék az előző bejegyzésemmel kapcsolatosan egy helyreigazítást tenni: ma nem a jelöltek, hanem a díjazott személyét tudtuk meg, és december elején már csak az ünnepélyes díjátadásra kerül sor.

És hogy ki is az, aki idén a békedíjat kapta? A Nobel-bizottság a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet munkáját jutalmazta idén, nyilván nem véletlenül – tekintettel a szíriai eseményekre.

A vegyifegyverek ellen több humanitárius egyezményt is elfogadott már a nemzetközi közösség a 20. sz. elejétől kezdve. Ezek közül a legátfogóbb az 1993. évi Párizsban létrejött egyezmény, amely a vegyifegyverek kifejlesztésének, gyártásának, felhalmozásának és használatának tilalmáról, valamint megsemmisítéséről szól.

Ezt az egyezményt 190 állam ratifikálta, kettő (Izrael és Myanmar) csak aláírta, hiányzó államok pedig Angola és Észak-Korea. Mindezek ellenére univerzális, mindenkire kötelező tilalmat jelent a vegyifegyverek használatának tilalma. Az egyezmény hatékony betartását biztosítandó hozták létre a részes államok a Vegyifegyver Tilalmi Szervezetet, amely 1997 óta működik, hágai székhellyel.

A Nobel-békedíj tipikusan aktuális békével kapcsolatos erőfeszítéseket honorál, ebben az esetben sem fér kétség ehhez. Szíriában az elmúlt időszakban mind a kormány, mind a felkelők vetettek be ilyen tömegpusztító fegyvereket, amelyek szükségtelenül súlyos szenvedést okoznak és egyáltalán nem csak a katonai célpontok számára károsak. Az ilyen fegyverek tilalmával és megsemmisítésével még az ENSZ Biztonsági Tanács állandó tagjai is egyetértenek, pedig egyébként igencsak különbözően vélekednek a szíriai helyzet rendezéséről.

A szervezet munkájának köszönhetően az elmúlt években jelentősen csökkent a raktáron lévő vegyifegyverek száma, azonban még mindig ismert, hogy jelentős készletek találhatóak az Egyesült Államokban, Oroszországban, Izraelben, és Észak-Koreában. Szíria 1 hónapja csatlakozott az egyezményhez, így az elkövetkező időszakban remélhetőleg biztonságos és jól szervezett módon sikerül “megszabadítani” az ilyen tömegpusztító fegyvereitől.

 

 

Read Full Post »