A pécsi egyetem gondozásában nemrégiben Emlékkötet jelent meg Herczegh Géza születésének 85. évfordulója alkalmából. Az emlékkötet számos érdekes nemzetközi jogi tanulmányt tartalmaz, sajnos még nem jutott időm mindet végigolvasni, de megakadt a tekintetem egy nemzetközi jogtörténeti munkán.
Kovács Péter a budai vár török uralom alóli felszabadításának, az 1686. évi visszavételnek szentelte betűit. A témaválasztásának apropója egyrészt az volt, hogy Herczegh Géza is rajongott a történelemért, másrészt az, hogy az ostromról több gobelin is fennmaradt Nancyban, illetve más múzeumokban.
Mivel lelkes hobbi-hímző vagyok, rögtön felkeltette az érdeklődésemet a téma. A budai vár ostromáról mind a faliszőnyegek, mind a korabeli sajtótermékek úgy számolnak be, mint ami nagyon véres volt, és a várban élő civil lakosságot sem kímélte. A jelentések szerint tömeges volt a civilek megölése, megerőszakolása és a fosztogatás is. A pápai kezdeményezésű Szent Liga koalíciós csapat volt, amelynek a kb. 75.000 főnyi létszáma lotharingiai, bajor, brandenburgi, lengyel alakulatokból, angol, skót, spanyol, francia, itáliai és svéd önkéntesekből állt, valamint kb. 15.000 magyar katonából.
A szövetséges haderő a török kiűzése után kifosztotta és felgyújtotta a várost. Nehéz megállapítani mind a korabeli, mind a történészi munkákból, hogy vajon mely nemzetiségű csapatok vettek részt a kegyetlenkedésekben. Úgy tűnik, hogy egyik sem volt kivétel (így például a magyar hajdúk és huszárok is részt vettek a várbeli zsinagógában elkövetett vérengzésben). Az sem jelentett kivételt, hogy milyen rangú a katona, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig részesültek a hadizsákmányból.
A már akkor is nagy visszhangot kapott kegyetlenkedések kivizsgálására a bécsi udvar létrehozott egy bizottságot. Ennek inkább csak elméleti a jelentősége, mivel felelősségre vonások nem történtek, mégis előrevetíti a humanitárius jog későbbi fejlődését.
A faliszőnyeg-sorozatot Lotharingiai Károly dicsőségére fia rendelte egy nancy-i képszövő manufaktúrától. Az összesen körülbelül 25 képből álló sorozat egy része sajnos megsemmisült (pl.: elégett 1945-ben a budai várban), több darab pedig Bécsben található, ahová Mária Terézia férjén keresztül került. A sorozat egy darabja Szeged felszabadítását örökíti meg, vajon az hol lehet? (A megtalálónak felajánlok egy példányt az Emlékkötetből 😉
Dr. Szalai Anikó honlapja 
Vélemény, hozzászólás?