Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Posts Tagged ‘nemzetközi bíróság’

A szocialista időszakban általánosan bevett gyakorlat volt a Szovjetunió és szatellit-államai körében az a fenntartás, amellyel kizárták a Nemzetközi Bíróság vagy valamely választottbíróság kötelező joghatóságát az adott nemzetközi szerződésből fakadó viták elbírálása tekintetében. A Nemzetközi Bíróságra vonatkozó fenntartás esetén a fenntartás arra irányult, hogy valamely részes fél önállóan ne indíthasson a szerződésből fakadó vita miatt peres eljárást a Nemzetközi Bíróság előtt, hanem csak abban az esetben, ha a másik állam is beleegyezik a joghatóságba.

Ilyen tartalmú fenntartást tett Magyarország legalább 19 nemzetközi szerződéshez. Ebbe a körbe tartoznak az emberi jogi egyezmények (pl.: népirtás elleni egyezmény, kínzás tilalmáról szóló egyezmény, a nők politikai jogairól szóló egyezmény), a nemzetközi szerződések jogát kodifikáló két bécsi egyezmény, az ENSZ és a szakosított intézmények mentességeiről és kiváltságairól szóló két egyezmény és például a nemzetközileg védett személyek elleni bűncselekmények megakadályozásáról szóló egyezmény.

Az említett 19-ből 2 esetben már maga a szerződés is megengedi ilyen tartalmú fenntartás tételét (1961. évi Egységes Kábítószer Egyezmény és az 1971. évi pszichotróp anyagokról szóló egyezmény). Ezeknek a fenntartásoknak a túlnyomó részét 1989 és 1990-ben visszavonta a Magyar Állam, azonban legalább hat esetben az ENSZ szerződési nyilvántartása még hatályban lévőként tünteti fel, és a magyar jogszabályok között sem található a fenntartás visszavonására utaló információ.

Egy tipikus, kiválasztott eset a hatból:

Az 1936. évi genfi egyezmény a béke érdekében történő műsorszórásról. Magyarország 1984-ben vált részes féllé, de úgy tűnik, hogy kihirdetni nem sikerült az egyezményt, azt mind a jogalkotó, mind a jogtudomány elfelejtette. Az egyezmény a 7. cikkében kijelöli az Állandó Nemzetközi Bíróság (tekintettel a megkötés időpontjára) vagy más vitarendezési fórum joghatóságát, amelyet az előbbiekhez hasonló fenntartással zártunk ki. Az Egyesült Királyság kifogásolta azt, de a mai napig nem vontuk vissza az ENSZ nyilvántartása szerint.

A többi eset elemzését lásd az Ars Boni aktuális számában.

Reklámok

Read Full Post »

Három évvel ezelőtt már hírt adtam arról, hogy a Fülöp-szigetek beperelte Kínát egy nemzetközi választottbíróságon a dél-kínai-tengerrel kapcsolatos vitájuk miatt. A napokban megszületett az ítélet, amely számos pontban elmarasztalja Kínát.

A közel 500 oldalas ítélet számos érdekes tengerjog-értelmezési kérdést válaszol meg, de mielőtt ebből szemezgetnék, kezdjük a joghatósággal, amelynél az előző bejegyzésben abbahagytuk. A Választott Nemzetközi Bíróság szerint Kína az ENSZ Tengerjogi Egyezmény aláírása során nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy a keretében felállítható választottbíróság járjon el tengerjogi vitái tekintetében. Ez a fórum akkor is jogosult dönteni, ha az egyik fél teljes mértékben kimarad az eljárásból, ahogyan Kína is tette. Ennek pusztán annyi a jelentősége, hogy így a bíróság köteles ellenőrizni a másik fél, jelen esetben a Fülöp-szigetek állításainak valóságtartalmát és független szakértők segítségével “pótolni” a hiányzó fél álláspontját.

South-China-Sea-Protest-GettyA választottbíróság kifejtette, hogy Kínának nincsenek történelmi jogai a területre, a jogait az ENSZ Tengerjogi Egyezménye határozza meg, amely alapján pontosan kijelölhető, hogy mely és mekkora területek (parti tenger, kizárólagos gazdasági övezet) illetik meg. A Kína által felépített mesterséges szigetek (általában víz alatt lévő sziklaképződményeket építették fel szigetté) nem minősülnek olyan területnek, mint amelyhez tengeri övezetek illetnék meg (tehát nem jelölhet ki körülötte parti tengert vagy halászati övezetet).

További megállapítás, hogy Kína megsértette a Fülöp-szigetek szuverenitását azáltal, hogy nem akadályozta meg, hogy a halászai a Fülöp-szigetekhez tartozó kizárólagos gazdasági övezetben halásszanak, sőt Kína akadályozta az ottani halászatot, olajkitermelést és mesterséges szigeteket épített oda.

reefAz ügynek a nemzetközi környezetvédelem szempontjából is van fontos aspektusa: Kínát elmarasztalták a halászai által tanúsított környezetkárosító magatartásért, így az ottani védett fajok, tengeri teknősök, korallok gyűjtéséért és a törékeny ökoszisztéma veszélyeztetéséért. A kínai hatóságok nem akadályozták meg ezeket a tevékenységeket.

A bíróság végül kiemelte, hogy a Kína által tanúsított magatartás nem felelt meg a békés vitarendezés követelményének, az hozzájárult a helyzet elmérgesedéséhez, mivel a választottbírósági eljárás kezdete után is folytatta a mesterséges szigetek építését és a környezetkárosítást.

Noha az ítélet történelmi, nem biztos, hogy a végrehajtása miatt lesz emlékezetes, ugyanis a kínai kormány egyértelművé tette, hogy nem kívánja azt végrehajtani. Véleménye szerint a bíróságnak egyáltalán nem volt joga az ügyben dönteni. Az ítélet megszületése nyomán azonban lehetséges, hogy az adott területen tanúsított kínai katonai akciókkal szemben tovább nő majd a nemzetközi diplomáciai fellépés.

_90359711_south_china_sea_110716_624map

Read Full Post »

Úgy tűnik, hogy az azeri baltás gyilkos ügy az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), Strasbourgban folytatódik. Aki nem emlékezne rá: 2004-ben egy budapesti NATO-képzésen Ramil Safarov, azeri katona éjjel baltával levágta az alvó Gurgen Margarián, örmény katona fejét. Safarovot letartóztatták és a magyar bíróságok 2007-ben jogerősen életfogytiglanra ítélték azzal, hogy leghamarabb 30 év után lehetséges a szabadon engedése.

safarovA per során kiderült, hogy Safarov két örmény katonát akart megölni, mivel aznap volt az évfordulója az Azerbajdzsán és Örményország között 1988 óta tartó konfliktus kezdetének. A Nagorno-Karabakh térség hivatalosan Azerbajdzsán területe, de többségében örmények lakják, akik egyrészt megszavazták, hogy Örményországhoz kívánnak csatlakozni, másrészt saját köztársaságot is kikiáltottak. Az etnikai és területi konfliktus 1994 óta alacsonyabb intenzitású, de a mai napig nincs béke.

Nagorno-Karabakh_Occupation_MapAzerbajdzsán kérte a magyar államtól, hogy adja át Safarovot, aki magyar börtönben töltötte büntetését. Ennek jogi háttere az Európa Tanács keretében 1983-ban létrehozott egyezmény az elítélt személyek átszállításáról. Az egyezmény célja, hogy a külföldi személy az állampolgársága szerinti államban tölthesse a büntetését, ezzel is elősegítve a saját társadalmába való későbbi visszailleszkedését. Az átszállítást követően az átvevő állam joga az irányadó a büntetés további végrehajtására, az elítélő állam által kiszabott büntetés átalakítható, sőt az egyezmény 12. cikke lehetőséget biztosít a kegyelemre is.

Erre a rendelkezésre hivatkozással, Azerbajdzsán 2012-ben, átszállítása után néhány órával kegyelemben részesítette Safarovot, és gyakorlatilag nemzeti hősként ünnepelték (előléptették, lakást kapott és a teljes elmaradt fizetését a Magyarországon börtönben töltött 8 évre). Az ügy jelentős nemzetközi felháborodást és diplomáciai bonyodalmakat váltott ki, Örményország megszakította Magyarországgal a diplomáciai kapcsolatát, amely azóta sem állt helyre.

Ramil_Safarov_killer_baku1A magyar állam azzal védekezett a kritikával szemben, hogy egyrészt az átszállítás előtt Azerbajdzsán arról tájékoztatta, hogy folytatni fogja a büntetés végrehajtását, másrészt pedig az 1983-as egyezmény lehetővé teszi a kegyelem adását, így a magyar állam jogilag nem felelős a kialakult helyzetért. Később a magyar kormányfő elismerte, hogy tisztában volt a szabadon engedés kockázatával.

Egy ideje már nyugodni látszott az ügy, de tegnap arról érkezett hír, hogy a meggyilkolt örmény katona családja az EJEB-hez fordult, ahol Magyarország és Azerbajdzsán ellen kérelmet nyújtott be. A kérelem jogi alapjaként az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikkét (élethez való jog) és a 14. cikket (diszkrimináció tilalma) jelölte meg. A két érintett államnak és Örményországnak, mint a kérelmező államának májusig van ideje a válasza megküldésére a bíróságnak.

article 2Az EJEB és az Európa Tanács nem először foglalkozik az örmény-azeri konfliktussal, a bíróság számos ügyben ítélte már el mindkét államot a civilekkel szembeni bánásmód miatt, valamint a főtitkár nemrég Azerbajdzsánnal szemben átfogó vizsgálatot indított arról, hogyan alkalmazza a nemzeti jogában az emberi jogi egyezményt.

Nehéz megjósolni, hogy a mostani ügynek mi lesz a vége, mivel nem igazán található információ bizonyos részletekről. Fontos kérdés, hogy a kérelem megfelel-e az elfogadhatósági feltételeknek, tehát például, hogy a belső jogorvoslatok kimerítésével és az eljárási határidőkkel mi a helyzet. A forma mellett a tartalom kapcsán pedig megjegyzendő, hogy a magyar és azeri állam felelőssége az ügyben közel sem azonos. Az EJEB számos alkalommal kimondta, hogy az adott jog, például élethez való jog sérelmét jelentheti az, ha a hatóságok nem vizsgálják ki az ügyet, nem megfelelően folytatják le az eljárást, nem tartják be a vonatkozó nemzeti jogszabályokat. Az EJEB gyorsaságát ismerve, néhány év múlva meglátjuk mi lesz ebből…

Read Full Post »

Néhány napja az ENSZ Biztonsági Tanácsban Oroszország megvétózott egy határozattervezetet, amelyben a Srebrenicában történteket népirtásnak nevezték. A tervezet apropója a 20. évfordulós megemlékezés volt.bosnia mapTények: 1995. júl. 11. és 13. között több mint 8000 muszlim bosnyák személyt, főleg férfiakat és 16 év feletti fiúkat öltek meg a Ratko Mladic vezetése alatt álló boszniai szerb erők Srebrenicában. A 42 ezer fős település többi lakosát (időseket, nőket, gyerekeket) elüldözték. Mindez ellen a jelenlévő ENSZ-békefenntartók semmit nem tettek/tudtak tenni.

UN and sreb

Jog: A népirtás elleni egyezmény alapján a népirtás bűntette akkor valósul meg, ha valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport ellen, annak teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával, a csoport tagjait megölik; vagy azoknak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoznak; vagy a csoportra megfontolva olyan életfeltételéket kényszerítenek, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; vagy olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; vagy a csoport gyermekeit más csoporthoz erőszakosan átviszik. Büntetendő ezek cselekmény kísérlete, arra felbujtás, szövetkezés vagy ahhoz való segítségnyújtás is.

A jog alkalmazása a tényekre: A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Törvényszék (ICTY) a Krstić-ügyben, 2004-ben, kimondta, hogy Srebrenicában népirtás történt. A srebrenicai események vizsgálata során több mint 1000 tanút hallgattak meg, alaposan ismertek a részletek is. (Az ICTY a honlapján külön oldalt szentel a megemlékezésnek.) A Krstić-ügy után több másikban is megerősítette az ICTY a népirtás tényét (pl.: Popovic, Tolimir, Jokic).

sreb reburiedAz ICTY-on kívül a Nemzetközi Bíróság is foglalkozott a kérdéssel: a Bosznia v. Szerbia&Montenegro-ügy 2007-es ítélete szintén nem hagy kétséget afelől, hogy a Srebrenicában történtek népirtásnak minősülnek. (Amelyért azonban – a Bíróság sokak által kritizált ítélete szerint – Szerbia csak annyiban felelős, hogy nem tett semmit a megakadályozása érdekében.)

Mindezek ellenére a szerb állam továbbra sem hajlandó elismerni, hogy az népirtás volt. Az elbukott BT-határozat utalt volna is erre a 3. pontjában, elítélve minden államot, amely tagadja a népirtás (bíróságok által bizonyított) tényét. A szerbellenesnek titulált határozatot Oroszország megvétózta, Kína, Nigéria, Angola és Venezuela pedig tartózkodott. Ez ugyan a tényeken és a jogon sem változtat, mégis szégyenteljes napja marad a BT-nek.

Print

Read Full Post »

Az év első napján viszonylag csendes módon a palesztin kormány több nemzetközi szerződéshez is küldött csatlakozási kérelmet. A Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó csatlakozási kérelme mellett annak joghatóságát elismerő egyoldalú nyilatkozatot is tett. Noha nem állam, az elmúlt évek alatt egyre szélesebb körben gyakorol olyan nemzetközi jogokat, mintha az lenne.

Politikai szinten ettől leginkább azt várja, hogy végre teljes jogú, teljes mértékben cselekvőképes államként elfogadja a nemzetközi közösség. A nemzetközi közösség legtöbb tagja pedig úgy tűnik, hogy egyetért ezzel a törekvéssel, mert különböző nemzetközi szervezetek tagjaiként és szerződések részes feleiként meg is szavazzák Palesztina tagként való felvételét. Említhetjük itt például az UNESCO-hoz csatlakozását 2011-ben.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnöket, emberiesség elleni bűncselekményeket, népirtást (és 2017-től agressziót) elkövető személyekkel szemben járhat el. Mivel erre joghatósága csak olyan államok esetében van, akik valamilyen módon elfogadják azt (vagy a Biztonsági Tanács határozata alapján), így eddig az izraeli-palesztin fegyveres összeütközésekkel és az izraeli megszállással nem foglalkozhatott (habár már korábban is voltak palesztin próbálkozások erre).

Palestine_Map_2007_(Settlements)A joghatóság elismerésében problematikusnak tűnik annak időbelisége, ugyanis azt visszamenőlegesen 2014. jún. 13-tól kérte. Elméletileg a nemzetközi kötelezettségek visszamenőleges vállalására van lehetőség, azonban ez korántsem csak a palesztinokat érinti, hanem az izraelieket is a megszállt palesztin területeken. Nem csoda, hogy a nyilatkozat és a csatlakozási kérelem hangos tiltakozást és sokrétű fenyegetőzést váltott ki az USÁ-ból és Izraelből.

Nehéz megjósolni, hogy vajon a bíróság tényleg fog-e eljárni a konfliktus bármely elemét illetően és azt is, hogy ez végül a humanitárius és emberi jogok nagyobb érvényesüléséhez fog-e vezetni, vagy épp ellenkezőleg, az intézmény degradálódásához (mivel az USA és Izrael következetesen elzárkózik a katonai cselekményeik nemzetközi megítélésétől). Mindenesetre nagy igazságérzettel megáldott, jogszerető emberként remélem, hogy ez a humanitárius jog szélesebb körű betartásához vezet és kíváncsian várom a folytatást…

Read Full Post »

A Nemzetközi Büntetőbíróság részes felei bírának választották Kovács Péter professzort! A 18 bíróból álló testületbe három évente választanak 6 bírót, és a 12 éves működése alatt még nem volt magyar bíró a tagja.

kovcs_konyvNoha Kovács Péter nevét az átlag joghallgató csak a tankönyv borítójáról ismeri, eddigi tevékenysége messze meghaladta az egyetemi katedrát. A szegedi születésű nemzetközi jogász a JATE jogi karán végzett 1983-ban. Számos külföldi tanulmányút után kezdte meg az egyetemi oktatói karrierjét Budapesten és Miskolcon, az MTA doktora címet is megkapta.

Dolgozott a párizsi magyar nagykövetségen, a Külügyminisztériumban az emberi jogi és kisebbségi jogi főosztály vezetőjeként, az elmúlt években pedig alkotmánybíróként. A sok gyakorlati tevékenység mellett mégis az egyik legtöbbet író-publikáló hazai nemzetközi jogász, akinek az irodalmi munkássága átfogja a nemzetközi jog szinte minden területét.

Read Full Post »

Tegnap ítéletet hirdetett a Nemzetközi Bíróság az Antarktisz környéki bálnavadászat ügyében. Ausztrália 2010-ben perelte be Japánt Hágában, arra hivatkozva, hogy Japán megsérti a bálnavadászat szabályozásáról szóló nemzetközi egyezményt.

A nemzetközi közösség az 1930-as évek óta védi a bálnákat, a jelenlegi szabályozás egy 1946. évi egyezményen alapul. Az egyezmény eredeti célja az volt, hogy korlátozza és szabályozza a bálnavadászatot, amelynek a felügyeletére egy bizottság is létrejött. 1985 óta moratórium van a kereskedelmi bálnavadászatra, és csak kutatóprogramok keretében lehet vizsgálni azokat – de a kutatás részeként, indokolt esetben, elfogadható lehet a bálnák megölése is.

whale

Az egyezmény és a bizottság pontosan meghatározza, hogy a bálnák kutatási célú befogása és lepusztítása mikor, milyen mértékben megfelelő. A Bíróság szerint a japán kutatóprogram nem felel meg ezeknek az elvárásoknak. Az egyik fő hiányossága a programnak, hogy nem egyértelmű, milyen tudományos eredmények születhetnek a program alkalmazásából. Az ítélet szigorúan csak a kutatóprogram egyezménynek való megfeleléséről szól, és a Bíróság kitért az elől, hogy általános környezetvédelmi elvek elemzésébe kezdjen.

Szintén megszorító az ítélet azon része, amely nem összességében rendelkezik a bálnavadászat kérdéseiről, hanem kifejezetten csak az Antarktisz környéki védett óceáni övezetben történő “vadászatot” találta nem megfelelőnek. A Greenpeace forrásai alapján úgy tűnik a japán “bálnakutató” flotta erre a területre szakosodott, ami a világ legnagyobb bálnavédelmi rezervátuma. A tudományos kutatás álcája mögé bújva az elmúlt 20 évben több ezer bálnát öltek meg a térségben, amelyeknek a húsa végül japán éttermekben köt ki.

Fishermen Process Whale Caught In Approved Coastal Whaling

Több millió dolláros iparágról van szó, és nem Japán az egyetlen, ahol szívesen fogyasztanak bálnahúst. A Bálnavadászat Nemzetközi Bizottsága szerint Japánon kívül Norvégia és Izland is rendszeres bálnavadász. A különbség azonban köztük és Japán között, hogy a két európai állam a saját kizárólagos tengeri gazdasági övezetében fogja el a bálnákat. Ők egyébként fenntartást tettek a moratóriumot elrendelő 1985-ös megállapodáshoz. Ilyen fenntartása van még Oroszországnak is, de a Bizottság szerint ők nem folytatnak ilyen tevékenységet.

 

Read Full Post »

Older Posts »