Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘béke’

Észak-Korea ma reggel újabb nukleáris tesztrobbantást hajtott végre – erről adott hírt az Átfogó Atomcsend Szerződés Előkészítő Szervezete (CTBTO). 2006, 2009 és 2013 után ez a negyedik tesztrobbantásuk. A sztori külön pikáns eleme, hogy az észak-koreai bejelentés szerint az első hidrogénbombájukat sikerült felrobbantaniuk.

h-bombEzeket a teszteket a föld alatt végzik (nem úgy mint a fenti képen az USA az 1950-es évek elején), és elemzők szerint eddig Észak-Koreának körülbelül 10-12 bombára elegendő dúsított plutónium és urán állt rendelkezésére. Azonban, ha most tényleg hidrogénbombát teszteltek, az még jóval veszélyesebbé teszi a helyzetet. Elemzők szerint nem tiszta hidrogénbombáról lehet szó, hanem egy olyan nukleáris bombáról, amelybe tettek egy keveset a hidrogén radioaktív formájából, a tríciumból.

Valami ilyesmi (habár egyáltalán nem értek a fizikához…):

558px-U.S._Swan_Device.svg

Biztonságpolitikai szempontból minden ilyen tesztrobbantás fenyegető, még akkor is, ha sokak szerint Észak-Koreának nincsenek megfelelő hordozórakétái, amelyekkel ezeket el tudná juttatni messzebbre (azért ez Dél-Koreát nem hiszem, hogy nagyon megnyugtatja). Persze a Biztonsági Tanács évek óta “elítéli” Észak-Korea tevékenységét, azonban a valóságban az alkudozás kb. így néz ki: az USA közli Észak-Koreával, hogy ne lépjen át egy bizonyos vörös vonalat, mert akkor jajj neki, aztán amikor ők mégis átlépik, akkor egy ideig feszült a helyzet, majd Kína közvetítőként fellép a felek között (“Mindenki nyugodjon le!”) és alku indul. Az USA hajlandó változtatni a szankciókon, ha Észak-Korea megígéri, hogy nem folytatja a nukleáris programját. Ők ezt megígérik, majd kezdődik elölről a tánc…

north korea nuclearNemzetközi jogilag sem teljesen egyértelmű a helyzet: Észak-Korea 1985-ben csatlakozott az atomsorompó egyezményhez, amelyben vállalta, hogy nem fog nukleáris fegyvert elállítani, beszerezni, tartani, stb. Csakhogy 2003-ban bejelentette a szerződés felmondását. Ez a szerződés speciális felmondási szabályokat tartalmaz:

“10. Cikk

(1) Állami szuverenitása gyakorlásának keretében a Szerződés bármely részesének joga van a Szerződést felmondani, ha úgy ítéli meg, hogy a Szerződés tartalmával összefüggő rendkívüli körülmények országának magasabb érdekeit veszélyeztetik. A felmondásról 3 hónappal előbb értesíteni kell a Szerződés összes többi részesét és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsát. Ennek az értesítésnek magában kell foglalnia azoknak a rendkívüli körülményeknek az ismertetését, amelyeket az illető állam magasabb érdekeire nézve veszélyesnek tekint.”

Észak-Korea szerint az Egyesült Államok az, ami veszélyezteti az ország létét, és ezért mondta fel. Ezzel az érveléssel a Biztonsági Tanács több tagja sem ért egyet, így tulajdonképpen kérdéses, hogy Észak-Koreának sikerült-e felmondani a szerződést. A Biztonsági Tanács 5 állandó tagja szeretné úgy tekinteni ennek az egyezménynek a rendelkezéseit, mint amelyek szokásjogi úton már mindenkire kötelezőek, azonban ennek ellentmond, hogy van néhány “kitartóan tiltakozó” állam (India, Pakisztán és Izrael), amelyek nem részesei az atomsorompó egyezménynek és sosem fogadták el azt a felállást, hogy nukleáris fegyvere csak az USA-nak, Oroszországnak, Kínának, Franciaországnak és Nagy-Britanniának lehet.

Az atomsorompó egyezmény tehát jelenlegi formájában egyáltalán nem tükrözi a realitásokat, és felülvizsgálatra szorul. A tavalyi felülvizsgálati konferencia azonban kudarc volt, a részes feleknek semmilyen előrelépésben, változtatásban nem sikerült megállapodni. A következőre 5 év múlva kerül sor…

 

Reklámok

Read Full Post »

A gazdaság- és nemzetközi kapcsolatok tudománya évtizedek óta foglalkozik azzal, hogyan lehet a világ elmaradott térségeit fejleszteni. A nemzetközi fejlesztés (NEFE) megvalósítása 2 fő vonalon fut: a nemzetközi szervezetek keretében (multilaterálisan) és a bilaterális kapcsolatok keretében. A fejlett világ adja hozzá a támogatást, amelyet vagy közvetlenül pénzként, vagy projektek keretében, egyéb módon juttatnak a fejlődő államoknak.

international-development

A legtöbb fejlett államnak kialakult nemzetközi fejlesztési stratégiája és politikája van, amelynek a keretében meghatározza a számára fontos prioritásokat és annak megfelelően támogatja a fejlesztéseket. A magyar állam tavaly pótolta a sok éves elmaradást: elfogadta a NEFE-stratégiát és idén júliusban hatályba lépett a  NEFE-törvény is.

Igaz, hogy a stratégia különösen nyúlfarknyi, alig több egy oldalnál, de legalább van. A magyar állam jelenleg a GDP-je 0,1%-át fordítja nemzetközi fejlesztésre, noha 2009-ben az EU-ban kötelezettséget vállalt arra, hogy ezt 0,3%-ra növeli. A vállalás teljesítése minden bizonnyal nem mostanában fog megtörténni, de a 0,1%-nyi 28 milliárd Ft. elköltése is lehetne még tudatosabb, megfontoltabb.

Ennek az összegnek a 3/4-ét a multilaterális rendszerben létező “nagy-közös-kalapba” öntjük, ahol a preferenciáinkat egyáltalán nem tudjuk képviselni. A maradékot bilaterális együttműködések keretében létesített projektekben költjük el, ahol már tudjuk érvényesíteni a nemzetpolitikai érdekeket és egyértelmű a támogatott számára, hogy a segítség a magyar államtól jön. A bilaterális együttműködésre szánt pénz fele Ukrajnában és Szerbiában szolgál a határon túli magyarok helyzetének javítására, míg csak az 5%-át fordítjuk a legfejletlenebb térségekre.

Persze felmerülhet a kérdés, hogy itt Közép-Európa szélén miért kéne szolidárisnak lennünk és pénzt költenünk az elmaradott térségekre. Erre nagyon egyszerű a válasz: mert ha nem tesszük, akkor azokból a térségekből jönnek ide, és kérik a jobb életet Röszkénél, Barcson, Szentgotthárdnál és hasonló helyeken…

world-puzzle

 

Read Full Post »

Néhány napja az ENSZ Biztonsági Tanácsban Oroszország megvétózott egy határozattervezetet, amelyben a Srebrenicában történteket népirtásnak nevezték. A tervezet apropója a 20. évfordulós megemlékezés volt.bosnia mapTények: 1995. júl. 11. és 13. között több mint 8000 muszlim bosnyák személyt, főleg férfiakat és 16 év feletti fiúkat öltek meg a Ratko Mladic vezetése alatt álló boszniai szerb erők Srebrenicában. A 42 ezer fős település többi lakosát (időseket, nőket, gyerekeket) elüldözték. Mindez ellen a jelenlévő ENSZ-békefenntartók semmit nem tettek/tudtak tenni.

UN and sreb

Jog: A népirtás elleni egyezmény alapján a népirtás bűntette akkor valósul meg, ha valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport ellen, annak teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával, a csoport tagjait megölik; vagy azoknak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoznak; vagy a csoportra megfontolva olyan életfeltételéket kényszerítenek, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; vagy olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; vagy a csoport gyermekeit más csoporthoz erőszakosan átviszik. Büntetendő ezek cselekmény kísérlete, arra felbujtás, szövetkezés vagy ahhoz való segítségnyújtás is.

A jog alkalmazása a tényekre: A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Törvényszék (ICTY) a Krstić-ügyben, 2004-ben, kimondta, hogy Srebrenicában népirtás történt. A srebrenicai események vizsgálata során több mint 1000 tanút hallgattak meg, alaposan ismertek a részletek is. (Az ICTY a honlapján külön oldalt szentel a megemlékezésnek.) A Krstić-ügy után több másikban is megerősítette az ICTY a népirtás tényét (pl.: Popovic, Tolimir, Jokic).

sreb reburiedAz ICTY-on kívül a Nemzetközi Bíróság is foglalkozott a kérdéssel: a Bosznia v. Szerbia&Montenegro-ügy 2007-es ítélete szintén nem hagy kétséget afelől, hogy a Srebrenicában történtek népirtásnak minősülnek. (Amelyért azonban – a Bíróság sokak által kritizált ítélete szerint – Szerbia csak annyiban felelős, hogy nem tett semmit a megakadályozása érdekében.)

Mindezek ellenére a szerb állam továbbra sem hajlandó elismerni, hogy az népirtás volt. Az elbukott BT-határozat utalt volna is erre a 3. pontjában, elítélve minden államot, amely tagadja a népirtás (bíróságok által bizonyított) tényét. A szerbellenesnek titulált határozatot Oroszország megvétózta, Kína, Nigéria, Angola és Venezuela pedig tartózkodott. Ez ugyan a tényeken és a jogon sem változtat, mégis szégyenteljes napja marad a BT-nek.

Print

Read Full Post »

Manapság kb. harmad-negyed annyian halnak meg polgárháborúkban, mint az 1980-as években. Ez az adat láttán örülhetnénk is, hogy milyen jól megy a békeépítés, ezt azonban ne kapkodjuk el.  Szinte minden olyan államban, ahol a 2000-es években polgárháború zajlott, már a megelőző 40 évben is volt.

peacebuildingA Világbank egyik tanulmánya számos érdekes információt tartalmaz a konfliktusok társadalomra gyakorolt hatásáról. A szegénységi ráta átlagosan 21%-kal nagyobb azokban az államokban, amelyekben jelentős erőszak volt az elmúlt 30 évben. Az ismétlődő konfliktus- és erőszakhullám generációkra visszaveti a fejlődést. Egy polgárháború átlagos költsége annyi, mint egy közepesen fejlett ország 30 évnyi GDP növekedése.

A konfliktust követően körülbelül 20 év szükséges ahhoz, hogy a kereskedelem visszaálljon a konfliktust megelőző szintre. A polgárháború fő okai a szegénység, egyenlőtlenség és az igazságtalanság. Kutatások igazolják, hogy amennyiben a konfliktust követő 5-10 éven belül sikerül megfelelő igazgatási, kormányzási struktúrát kialakítani az országban (intézmények léteznek és működnek, alacsony a korrupció, emberi jogok védelme megvalósul), akkor 40%-kal kisebb az esélye annak, hogy újra kiújuljon a konfliktus. További fontos elem a háborús bűnösök felelősségre vonása és a jelentős igazságtalanságokat elkövetők eltávolítása a kormányzásból. Ezekre azonban a gyakorlatban 15-30 év szükséges.

5-spheres-multicolor-300x291

Tehát nem elég, hogy volt egy szörnyűséges háború, utána sokkal lassabb a fejlődés, mint ahogyan azt az emberek várnák. A mai világban ki fogadja el, hogy  legalább 15-20 év múlva lehet az országa olyan jó állapotban, mint a háború előtt volt – ami szintén nem lehetett valami nagyon jó, mert különben valószínűleg eleve nem tört volna ki a polgárháború…

 

 

 

Read Full Post »

Martonyi János, volt külügyminiszter, az SZTE emeritus professzora lett, és ezen alkalomból ma székfoglaló beszédet tartott. Hangsúlyozta, hogy noha néhány éve még ő is úgy gondolta, hogy a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb kérdése a nemzetközi gazdaság, mára mégis úgy véli, hogy nincs új a nap alatt. Nevezetesen, a nemzetközi viszonyokban újra meghatározó a katonai erő, a hadi képességek és a biztonság.

A biztonság elérése több ezer éve a külpolitika fő feladata, ezen államok léte múlhat. Az államoknak eltérő lehetőségeik vannak a biztonságuk megvalósítására. Míg némelyek (pl.: Oroszország) a területük nagyságától remélik a biztonságot (a történelem alapján érthető módon), addig ez másoknak nem lehetséges (pl.: Magyarország). Így meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyekkel mégis elérhetjük a biztonságot. Ezt Magyarország számára csak az euroatlanti szövetség tudja megadni.

A második világháború óta tartó békét az emberek már annyira természetesnek veszik, hogy elfelejtik, ez az állapot nem tart örökké. Így az elmúlt évtizedekben az európai államok és az EU szinte kizárólag a gazdaságra koncentrált, azonban a világ többi része nem tart itt. Az egyik legsúlyosabb hiba, amit Magyarország évszázadok óta rendszeresen elkövet, hogy nem veszi figyelembe a regionális és világszintű folyamatokat.keep-calm-and-learn-history-63

Kevés az univerzális érték, valódi globális rendszer nincs. Párhuzamosan létező, eltérő jogi és kulturális alapokon működő rendszerek vannak. Ezek akkor tudnak békében egymás mellett élni, ha tisztelik egymást, és elismerik egymás létjogosultságát. Azonban ez ma több szinten sem teljesül (pl.: amikor az USA “demokráciát terjeszt” Irakban, vagy az európai államok egymás jogállamiságán vitatkoznak). Egy univerzális értékrend és jogrendszer kialakítása még sosem sikerült, így kicsi rá az esély a közeli jövőben.

Read Full Post »

A költészet napja alkalmából választottam ide Ady Endrétől egy verset, amit 1916 őszén írt. A nemzetközi joghoz szorosan semmi köze, de a száz évvel ezelőtt kitört első világháborúról (is) szól és egy kis emlékeztető mindenkinek…

Ady Endre: Ember az embertelenségben

Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

És most mégis, indulj föl, erőm,
Indulj föl megintlen a Földről!
Hajnal van-e, vagy pokol éjfél?
Mindegy, indulj csak vakmerőn,
Mint régen-régen cselekedted.

Ékes magyarnak soha szebbet
Száz menny és pokol sem adhatott:
Ember az embertelenségben,
Magyar az űzött magyarságban,
Újból-élő és makacs halott.

Borzalmak tiport országútján,
Tetőn, ahogy mindég akartam,
Révedtem által a szörnyüket:
Milyen baj esett a magyarban
S az Isten néha milyen gyenge.

És élni kell ma oly halottnak,
Olyan igazán szenvedőnek,
Ki beteg szívvel tengve-lengve,
Nagy kincseket, akiket lopnak,
Bekvártélyoz béna szivébe
S vél őrizni egy szebb tegnapot.

Óh, minden gyászok, be értelek,
Óh, minden Jövő, be féltelek,
(Bár föltámadt holthoz nem illik)
S hogy szánom menekülő fajtám.

Aztán rossz szivemből szakajtván
Eszembe jut és eszembe jut:
Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

S megint élek, kiáltok másért:
Ember az embertelenségben.

Read Full Post »

Az ENSZ Közgyűlése tegnap határozatot fogadott el a krími helyzetről. A határozat kezdeményezői Kanada, Costa Rica, Lengyelország, Németország, Litvánia és Ukrajna voltak. A határozat bevezető sorai emlékeztetnek az ENSZ Alapokmány főbb alapelveire, nevezetesen az erőszak és beavatkozás tilalmára, valamint a szuverenitás és területi integritás jogára. Továbbá a preambulum hivatkozik az Oroszországot és Ukrajnát is kötelező 1975. évi helsinki záróokmányra, az 1994. évi Budapest memorandumra, és a két ország között 1997-ben kötött barátsági szerződésre.

Ezeknek a szellemiségére támaszkodva az ENSZ Közgyűlés megerősítette Ukrajna területi egységét, és az elfogadott nemzetközi határait, valamint minden államot felszólított, hogy tartózkodjon annak megsértésétől. A határozat legfontosabb mondata annak kijelentése, hogy a Közgyűlés érvénytelennek tekinti a március 16.-i krími népszavazást, és az nem képezheti a területváltozás jogalapját.

summit

A határozat vitája során különösen erősen elítélő véleményének adott hangot Grúzia, Moldova és az EU képviselője. Oroszország válaszként a nép önrendelkezéshez való jogát hangsúlyozta, és azt, hogy nem tagadhatta meg egy összetartozó nép önkéntes alapú egyesülését. Kijelentette, hogy az ukrán helyzet provokálói magukra vessenek, ha nem úgy sült el a kormányváltás, ahogyan azt előre elképzelték…

Noha a Közgyűlés határozatai nem bírnak nemzetközi jogi kötőerővel, jól szemléltetik a nemzetközi közösség és nemzetközi szokásjog álláspontját. Még akkor is, ha a 193 tagállamból csak 100 szavazott igennel a határozatra, 58 tartózkodott és 11 szavazott nemmel (pl.: Örményország, Fehéroroszország, Venezuela, Észak-Korea). Igen, tudom, hogy így nem jön ki a matek: a maradék 24 állam nem volt jelen az ülésen.

 

 

 

Read Full Post »

Older Posts »