Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘történelem’

Kutatói blog 4/18. A legrégebbi magyar fenntartás

Posted in Szerződési jogi kutatás, tagged , , , on május 16, 2018| Leave a Comment »

Haraszti György szerint az első nemzetközi fenntartást 1815-ben tette Svédország a napóleoni háborúkat lezáró bécsi békéhez, mégis a jogintézmény általános megjelenése a többoldalú nemzetközi szerződések elterjedéséhez kapcsolódik az 1880-as évektől kezdve.[1] A fenntartások tételének gyakorlata az 1907. évi II. hágai békekonferencián vált intézményessé. „A konferencián 44 állam vett részt, a konferencia 13 egyezményt dolgozott ki, s ezek közül 11 egyezményhez 28 különböző állam összesen 67 fenntartást fűzött.”[2] Ezek közül egy volt az Osztrák-Magyar Monarchia, amely a fenntartásában kijelentette, hogy nem ért egyet az egyezmény 44. cikkével, amely szerint „Tilos a hadviselő félnek a megszállott terület lakosságát arra kényszeríteni, hogy a másik hadviselő fél hadseregéről vagy védelmi eszközeiről felvilágosításokat adjon.”

A kihirdető 1913. évi LXIII. törvény az 1.§-ában felsorolja a hágai békekonferenciákon elfogadott és Magyarország esetében hatályba lépő egyezményeket, és a IV. számú egyezmény 44. cikkéhez tett kizáró fenntartásra annyiban utal, hogy kijelenti, az egyezmény törvénybe iktatását „az utóbbiban foglalt 44. Czikk nélkül”, majd konkrétan a 44. cikkhez megjegyzésként teszi, hogy „Ezt a cikket Ő Felsége nem erősítvén meg, a szabályzat e nélkül cikkelyeztetett be.”

Mind a letéteményes holland kormány nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartása[3], mind a Nemzetközi Vöröskereszt honlapja[4] szerint a mai napig hatályos a fenntartás mind Magyarország, mind Ausztria tekintetében. Ezek alapján kijelenthető, hogy a fenntartások osztoznak az alapul fekvő nemzetközi szerződés jogi sorsában államok megszűnése és a nemzetközi szerződésekben való államutódlás esetén, mivel az elmúlt bő 100 évben több ilyen változás is történt, különösen Ausztria esetében (gondoljunk például az 1938 és 1955 közötti időszakra). Tehát amennyiben a szerződésben utódlás következik be, úgy a fenntartásban is, ha csak ezzel ellentétes, kifejezett egyoldalú jognyilatkozatot, fenntartást visszavonó nyilatkozatot nem tesz a jogutód állam. [5]

Mindazonáltal a fenntartás inkább csak szimbolikus jelentőséggel bír, mivel Magyarország a későbbiekben az 1936. évi XXX. törvénnyel kihirdetett, a hadifoglyokkal való bánásmódról szóló, Genfben 1929-ben megkötött egyezmény 89. cikke szerint elfogadta, hogy az új egyezmény kiegészíti a hágai egyezmény korábbi szabályait. Sőt, az 1949. évi genfi egyezmények is kijelentik, hogy kiegészítik azt a szabályozást.

Különösen releváns az 1949. évi IV. egyezmény, a polgári lakosság háború idején való védelmére vonatkozóan, mivel annak 31. cikke szerint „A védett személyekkel szemben semmiféle testi vagy erkölcsi kényszert nem szabad alkalmazni, különösen abból a célból, hogy tőlük vagy harmadik személyektől információkat kapjanak.”[6] Ez a rendelkezés jóval tágabb, mint az 1907-ben fenntartással kizárt 44. cikk: nem csak a megszállott területre és annak lakosságára, hanem minden védett személyre, és mindenféle információra vonatkozik, nem csak a védelmi kapacitásokra. A lex posterior derogat legi priori elv alapján a jogalkalmazásban nem kérdéses, hogy az 1949. évi IV. Genfi Egyezmény az irányadó, különösen mivel annak részes fele minden olyan állam, amely az 1907. évi IV. hágai egyezménynek is. Viszont a hágai egyezmények is hatályban vannak, és a fenntartás maga ettől még nem „enyészik el”, válik a desuetudo martalékává, mivel a fenntartások megszüntetése csak kifejezett nyilatkozattal lehetséges.[7]

A téma elemzését bővebben lásd az Ars Boni aktuális számában.

 

[1] Haraszti Gy.: A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1961.) 26.

[2] Uo. 31. o.

[3] Dutch Government Treaty Database, Reservations to Convention respecting the laws and customs of war on land. https://treatydatabase.overheid.nl/en/Verdrag/Details/003319_b.html (utolsó letöltés: 2018. április 25.)

[4] International Committee of the Red Cross, Treaties, States Parties and Commentaries – Hungary: https://ihl-databases.icrc.org/applic/ihl/ihl.nsf/vwTreatiesByCountrySelected.xsp?xp_countrySelected=HU (utolsó letöltés: 2018. április 25.)

[5] Az 1978. évi bécsi egyezmény a szerződésekben való államutódlásról (20. cikk) és a Nemzetközi Jogi Bizottság fenntartásokra vonatkozó kommentárja is ugyanezt mondja ki. Vienna Convention on succession of States in respect of treaties, Vienna, 23 August 1978, United Nations, Treaty Series, vol. 1946, 3.; ILC Guide to Practice on Reservations to Treaties, Report of the International Law Commission, 63rd session, 2011, A/66/10/Add.1. 560-600.

[6] Az egyezmény címét kihirdette az 1954. évi 32. tvr., szövegét a 2000/20. Nemzetközi szerződés a külügyminisztertől tartalmazza.

[7] Ilyen eshetőségre a Nemzetközi Jogi Bizottság útmutatója sem utal. Lásd: ILC Guide to Practice on Reservations to Treaties, Report of the International Law Commission, 63rd session, 2011, A/66/10/Add.1.

Read Full Post »

Enklávé- és lakosságcsere India és Banglades között

Posted in Mindenféle, tagged , on szeptember 10, 2015| Leave a Comment »

2015. július és 2016 nyara között India és Banglades 162 területet cserél ki egymással. A történet kezdete az 1700-as évek elejére nyúlik vissza, amikor két indiai fejedelem nem tudott megállapodni a határban (a legenda szerint kártyán és sakkon nyerték-vesztették a kis területeket). Ezzel sok gond nem is volt addig, amíg 1947-ben, India függetlenedésekor az enklávék egy része Indiához került, a másik része pedig Kelet-Pakisztánhoz.

west bengalRészletesebb, nagyítható térkép a területekről itt.

A területek cseréjéről előbb India és Pakisztán tárgyalt, majd Kelet-Pakisztán Banglades néven levált 1971-ben, amely után India és Banglades folytatták a cseréről az egyeztetést. Ez a folyamat igen lassan haladt, mivel az 1974-es megállapodást 2015 nyarára sikerült végrehajtani. Ennek eredményeként egy éven belül “államot cserél” közel 10 ezer hektárnyi terület és több mint 51 ezer ember.

A területek komplexitását jól mutatja, hogy itt létezett a világ egyetlen 3. rendű enklávéja: Dahala Khagrabari, egy kis indiai terület, amelyet bangladesi terület vett körbe, amely azonban egy indiai enklávén belül volt Bangladesben… Sőt olyan abszurd helyzetek is előálltak, hogy egy család háza Bangladesben volt, de a kert végében lévő mellékhelyiség Indiában.

Dahala_Khagrabari

A cserének elméletileg jótékony hatása lesz az ott élőkre, ugyanis eddig ezeken a területeken csak korlátozottan jelent meg az az állam, amelyhez tartozott. Tipikusan az adott területekre nem vezették be az áramot, a csatornázást; közszolgáltatások, iskola és orvos sem volt mindenütt. Állampolgári jogaikkal csak korlátozottan tudtak élni, gyakran még a hatóságoknak (rendőrség, stb.) sem volt bejárása az enklávék területére.

A területek cseréje miatt az ott élők megkapják a lehetőséget, hogy áttelepüljenek a másik állam területére, azonban a legtöbben úgy nyilatkoztak, hogy nekik mindegy Indiához vagy Bangladeshez tartoznak, viszont a falujukhoz ragaszkodnak, így ott szeretnének élni, ahol eddig. Körülbelül 1000-en választották, hogy továbbra is Indiában szeretnének élni, így az áttelepítésükre még idén sor kerül.

Ilyen sok enklávé 2 állam között nem tipikus, de létezik még néhány bizarr határvonal a világon, sőt Európában is: Jungholz Ausztria és Németország között, Baarle-Hertog (összesen 30 enklávé!) Hollandia és Belgium között, Brezovica Horvátország és Szlovénia között, Büsingen am Hochrhein Németország és Svájc között és még folytathatnánk a sort hosszan…

jungholz Location_of_Büsingen_in_detail.svg

Források: The Indian Express , Wikipedia , The Economist , The Times of India 

Read Full Post »

150 éves a Nemzetközi Vöröskereszt

Posted in Mindenféle, tagged , , on december 3, 2014| Leave a Comment »

A Nemzetközi Vöröskereszt története kiváló példája annak, hogy civilek kezdeményezése micsoda nemzetközi eredményeket érhet el. Henry Dunant svájci üzletember 1859-ben utazott keresztül a solferino-i csata helyszínén, ahol döbbenten látta, hogy 35000 sebesült katona fekszik ellátatlanul a csatamezőn. Ez a helyzet annyira felháborította, hogy néhány év alatt mások segítségével létrehozta a Nemzetközi Vöröskeresztet.

icrcAz 1863-ban civilek által megalapított szervezet gyorsan megszerezte több kormány figyelmét is, és a svájci kormány felkarolta a kezdeményezésüket, miszerint egy nemzetközi egyezmény kellene a sebesült katonák helyzetének javítására. 1864-ben létre is jött az első humanitárius jogi genfi egyezmény. A létrehozók között ott volt az Osztrák Birodalom is (benne velünk :).

logo_150ansA Nemzetközi Vöröskereszt az eltelt 150 év alatt világszintű szervezetté nőtte ki magát, kezdeményezője volt számos humanitárius jogfejlesztésnek, több százmillió embert láttak el élelemmel, ideiglenes szállással, orvosi kezeléssel. Jelentős szerepet vállalnak eltűntek felkutatásában és családok újraegyesítésében.

Tegnap a Magyar Vöröskereszt, a Nemzetközi Vöröskereszt Budapesten lévő európai regionális irodája, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium közös szervezésében kellemes konferencián emlékeztünk meg a 150 évről. Az előadások széles körben átfogták a Nemzetközi Vöröskereszt történetét, mai feladatait, sikereit.

Nemzetközi jogász szemmel nézve az érdekes témák közé tartoztak a háborús bűnökkel foglalkozók, így az első világháborúban elkövetett szabácsi vérengzés (1914. aug. 17.) és egy mai büntetőper részletei egy második világháborús bűn kapcsán. Továbbá azok a jogalkotással kapcsolatos kihívások, amelyeket a Vöröskereszt munkája hoz felszínre, például, hogy ne késsenek a segélyek a vámoknál történő feltartóztatás miatt; vagy, hogy a Vöröskereszt a személyes adatokat tovább őrizhesse, mint a jogszabályokban általánosan elfogadott 10 év.

Családfakutatás iránt érdeklődő szemmel a Vöröskereszt Keresőszolgálatának tapasztalatai voltak meghatóak és lebilincselőek. Elképesztő, hogyan tudták megtalálni évtizedekkel később a második világháborúban Oroszországban eltűnt katonát, aki a hadifogság után ott maradt és ott is családot alapított.
Erről az üknagyapám tö???????????????????????????????rténete jutott eszembe, aki az első világháborút végigszolgálta, majd orosz hadifogságban volt majdnem 3 évig. 1920-ban jöhetett haza és az életbe maradását nagyban köszönhette egy jószívű orosz parasztlánynak, aki rendszeresen adott neki tejet…

 

Read Full Post »

A történelem visszatért – Egy emeritusi székfoglaló

Posted in Mindenféle, tagged , , , on november 28, 2014| Leave a Comment »

Martonyi János, volt külügyminiszter, az SZTE emeritus professzora lett, és ezen alkalomból ma székfoglaló beszédet tartott. Hangsúlyozta, hogy noha néhány éve még ő is úgy gondolta, hogy a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb kérdése a nemzetközi gazdaság, mára mégis úgy véli, hogy nincs új a nap alatt. Nevezetesen, a nemzetközi viszonyokban újra meghatározó a katonai erő, a hadi képességek és a biztonság.

A biztonság elérése több ezer éve a külpolitika fő feladata, ezen államok léte múlhat. Az államoknak eltérő lehetőségeik vannak a biztonságuk megvalósítására. Míg némelyek (pl.: Oroszország) a területük nagyságától remélik a biztonságot (a történelem alapján érthető módon), addig ez másoknak nem lehetséges (pl.: Magyarország). Így meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyekkel mégis elérhetjük a biztonságot. Ezt Magyarország számára csak az euroatlanti szövetség tudja megadni.

A második világháború óta tartó békét az emberek már annyira természetesnek veszik, hogy elfelejtik, ez az állapot nem tart örökké. Így az elmúlt évtizedekben az európai államok és az EU szinte kizárólag a gazdaságra koncentrált, azonban a világ többi része nem tart itt. Az egyik legsúlyosabb hiba, amit Magyarország évszázadok óta rendszeresen elkövet, hogy nem veszi figyelembe a regionális és világszintű folyamatokat.keep-calm-and-learn-history-63

Kevés az univerzális érték, valódi globális rendszer nincs. Párhuzamosan létező, eltérő jogi és kulturális alapokon működő rendszerek vannak. Ezek akkor tudnak békében egymás mellett élni, ha tisztelik egymást, és elismerik egymás létjogosultságát. Azonban ez ma több szinten sem teljesül (pl.: amikor az USA “demokráciát terjeszt” Irakban, vagy az európai államok egymás jogállamiságán vitatkoznak). Egy univerzális értékrend és jogrendszer kialakítása még sosem sikerült, így kicsi rá az esély a közeli jövőben.

Read Full Post »

Kutatói blog 9. – Biztos modellértékű autonómia Åland?

Posted in Roma kisebbségi jogi kutatás, tagged , on augusztus 5, 2014| Leave a Comment »

A Svédország és Finnország közötti, több mint 6000 szigetből álló Åland-szigetek különleges hely. A történelem folyamán sokáig a Svéd Királysághoz tartozott, majd 1809-től az Orosz Birodalomhoz. Az orosz birodalmon belül egyébként a szigetcsoport a finn kormányzóság irányítása alatt állt, és ennek volt köszönhető, hogy osztozott Finnország sorsában.1000px-LocationÅland.svgAmikor 1917-ben Finnország elszakadt az oroszoktól, a szigetek lakossága (jelenleg kb. 28 ezer fő) szeretett volna Svédországhoz csatlakozni. Ennek az a magyarázata, hogy a lakosság kb. 90 %-a svéd. A svédek is örültek volna a plusz tengeri területnek, azonban egy kis nemzetközi jogi bökkenő volt: a krími háború végén, az 1856-os párizsi békeszerződés előírta a terület demilitarizálását. Ezt a kötelességet a svédek nem szerették volna folytatni, míg a szigetlakók igen.

Végül a Nemzetek Szövetsége döntött az ügyben, a szigetek maradnak semlegesek és demilitarizáltak, Finnországhoz tartoznak, de tiszteletben kell tartani a svéd lakosok jogait. Ezt az érintett nagyhatalmak és a térség államai egy egyezményben rögzítették is. A finn állam és lakosság ennek nem különösebben örült, de végül olyan területi autonómiát biztosítottak számukra, amely a jelenleg létezők közül a legrégebbi.IMG_3440

Az autonómia teljes önkormányzatiságot biztosít, jelentős pénzügyi önállósággal, sőt némi nemzetközi cselekvési joggal is (pl.: a szigetek külön képviselőt küldhetnek a Nordic Councilba). Önálló bélyegkibocsátó joga van és sajátos vámszabályok érvényesülnek a területén. Az EU-s tagságról külön népszavazás volt Ålandon, és ugyan beléptek, de számos EU-s szabály korlátozottan vagy módosítva vonatkozik a területre.???????????????????????????????A 2013-as népszámlálási adatok szerint a szigetek lakosságának 89 %-a svéd ajkú, 5 %-a finn és 6 %-a egyéb. Ålandon a svéd a hivatalos nyelv, sőt a finnt még csak tanulni sem kell az iskolában, ellenben az angol kötelező mindenkinek. A finn nyelv ilyen mértékű kizárása kissé visszás, mivel a szigetek lakosságának kb. 5 %-a több száz éve ott élő finn. Ez még inkább így van, ha azt is hozzátesszük, hogy Finnország lakosságának kb. 5 %-a svéd (ez 270 ezer fő, amelynek csak a kb. 10 %-a él Ålandon), viszont minden finnek kötelező svédül tanulni. Az egész országban mindenütt két nyelven vannak az utcanévtáblák, és az igazságszolgáltatásban, állami munkahelyen dolgozóknak kötelessége mindkét nyelvet jól tudni – kivéve Ålandon. Vajon a kisebbségvédelem/nyelvi jogok nem illetnék meg az Ålandon élő finneket?

 

Read Full Post »

Kis színesek Isztambulból megint

Posted in Mindenféle, tagged , on június 22, 2014| Leave a Comment »

Nyelvújítás

Az amerikaiak folyton új szavakat dobnak be a szakirodalomba, és ha szerencséjük van, lesz is olyan, amely a szakzsargon részévé válik. Ezen a konferencián a “patchwork multilateralism” volt ez a kifejezés. Arra utal, hogy a nemzetközi jog egyre fragmentáltabb, számos többoldalú szabályozás létezik egymás mellett, egymást kiegészítve vagy csak úgy. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a kifejezést 20 év múlva is emlegetni fogjuk, és azt sem tudja senki, hogy ki találta ki. Mindenesetre, tekintettel foltvarró énemre, nekem tetszik.takiA tömegpusztító fegyverek ABC-je

A tömegpusztító fegyverek fajtáit könnyű megjegyezni az angol ABC segítségével: Atom, Biológiai, (Chemical) Vegyi. A 21. században vajon mivel folytatódhat ez a sor? Digitális, Elektronikus, Facebook…Weapons-of-Mass-Distraction

Ellentmondások városa

Úgy érzem, rengeteg ellentét feszül ebben a városban. A törökök – persze főként a kereskedők – hihetetlenül kedvesek és udvariasak az idegennel, turistával, miközben tudjuk, hogy hány népcsoportot irtottak ki, tizedeltek meg a környéken az elmúlt évszázadok során (örmények, kurdok stb.). Néhány keresztény templom és zsinagóga megmaradt, de ezek szinte láthatatlanok a városban. Ellenben a régi európai negyed fő bevásárlóutcájában június közepén is világítanak minden este a karácsonyi, hópelyhes díszek.IMG_3074[1]Letűnt kor mementói

Számomra a város korábbi jelentőségének egyik nagy bizonyítékai a konzulátusi épületek a szállásom környékén. Az elképesztő méretű angol és orosz konzulátus elgondolkoztatott egy pillanatra – minek ide ekkora? Aztán az útikönyvből kiderült, hogy ezek az épületek az 1840-es években készültek nagykövetségnek. Amikor 1923-ban Atatürk Ankarát nevezte ki fővárosnak, ezek az épületek főkonzulátusi státusba kerültek. Biztos vagyok benne, hogy szebbek és nagyobbak, mint a mai ankarai nagykövetségek…IMG_2912[1]

Read Full Post »

A nemzetközi jog és a vers

Posted in Mindenféle, tagged , on április 11, 2014| Leave a Comment »

A költészet napja alkalmából választottam ide Ady Endrétől egy verset, amit 1916 őszén írt. A nemzetközi joghoz szorosan semmi köze, de a száz évvel ezelőtt kitört első világháborúról (is) szól és egy kis emlékeztető mindenkinek…

Ady Endre: Ember az embertelenségben

Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

És most mégis, indulj föl, erőm,
Indulj föl megintlen a Földről!
Hajnal van-e, vagy pokol éjfél?
Mindegy, indulj csak vakmerőn,
Mint régen-régen cselekedted.

Ékes magyarnak soha szebbet
Száz menny és pokol sem adhatott:
Ember az embertelenségben,
Magyar az űzött magyarságban,
Újból-élő és makacs halott.

Borzalmak tiport országútján,
Tetőn, ahogy mindég akartam,
Révedtem által a szörnyüket:
Milyen baj esett a magyarban
S az Isten néha milyen gyenge.

És élni kell ma oly halottnak,
Olyan igazán szenvedőnek,
Ki beteg szívvel tengve-lengve,
Nagy kincseket, akiket lopnak,
Bekvártélyoz béna szivébe
S vél őrizni egy szebb tegnapot.

Óh, minden gyászok, be értelek,
Óh, minden Jövő, be féltelek,
(Bár föltámadt holthoz nem illik)
S hogy szánom menekülő fajtám.

Aztán rossz szivemből szakajtván
Eszembe jut és eszembe jut:
Szivemet a puskatus zúzta,
Szememet ezer rémség nyúzta,
Néma dzsin ült büszke torkomon
S agyamat a Téboly ütötte.

S megint élek, kiáltok másért:
Ember az embertelenségben.

Read Full Post »

Az államhatár és a nemzetközi jog

Posted in Mindenféle, tagged , on március 19, 2014| Leave a Comment »

A hetek óta tartó ukrán válság és különösen a néhány nappal ezelőtti krími népszavazás kapcsán jutott eszembe, hogy kicsit írok az államhatárok nemzetközi jogi vonatkozásairól. Ugyanis a médiában egyfelől azt halljuk, hogy jogellenes volt a krími népszavazás, másfelől pedig azt, hogy nincs nemzetközi jogi szabály egy terület elszakadására, önállóságának kikiáltására.

Mindkét állítás igaz is meg nem is. A népek önrendelkezési joga alapján elsőre azt gondolhatnánk, hogy minden nép (és a terület, ahol él) eldöntheti, melyik államhoz kíván tartozni. Ennek természetesen az egyik legdemokratikusabb eszköze a népszavazás. Nekünk magyaroknak ez különösen tetszik, gondolván Sopronra és környékére, és arra, vajon mi lett volna, ha ez a lehetőség más területeken is adott 1920-21-ben…sopron

Azonban egy fontos elemről megfeledkezünk. Az elmúlt 100 év népszavazásai közül azok az elfogadottak, amelyek az érintett állam(ok) beleegyezésével történtek. A soproni népszavazásra osztrák-magyar egyezség alapján került sor, a Dél-Szudán elszakadásáról tartott népszavazásba beleegyezett Szudán, és a skót elszakadást is lehetővé fogja tenni Nagy-Britannia.

Azonban, amikor egy állam nem akarta, hogy egy terület elszakadjon tőle, akkor már bonyolultabb a helyzet. Az állam szuverenitásának része a területi sérthetetlenség, és ezt általában elfogadja a nemzetközi jog egészen addig, amíg tömeges és súlyos emberi jogi jogsértésekre nem kerül sor. Az önrendelkezési jog a gyarmati népek számára megteremtette a gyarmattartótól való elszakadás lehetőségét, azonban ennél sokkal korlátozottabban vonatkozik a nem gyarmati területekre.

A nem gyarmati területek elszakadása esetén marad a közös megegyezés, vagy annak bizonyítása, hogy jogellenes volt a terület megszerzése eredetileg. Például a skótok azzal érvelnek, hogy 1707-ben egy szerződés útján csatlakoztak Angliához, amelyet most fel szeretnének mondani; a balti államok azzal érveltek, hogy erőszakos úton kerültek a Szovjetunióhoz 1940-ben. A Krím esetében azonban egyik sem igaz.

Ráadásul mind a gyarmatok függetlenné válása, mind a hidegháború utáni államszétesések esetén alkalmazott elv volt az uti possidetis ita possideatis, vagyis “úgy birtokoljatok, ahogy eddig is tettétek”. Ez annyit tesz, hogy az adott területnek azokkal a határokkal kell függetlenné válni, amellyel korábban is létezett. Tehát az új állam határai a korábbi gyarmati vagy államon belüli területi határai, például Jugoszlávia szétesésénél a korábbi tagköztársasági határok. Ennek az elvnek a legfőbb értelme, hogy elkerülje a további háborúkat, azonban a gyakorlatban sajnos csak elodázza azokat.

A mesterségesen, hatalmi alapon megállapított államhatárok gyakran nem követték az adott népcsoportok élőhelyét, a megélhetésük és kulturális szokásaik helyét, így például a sok egyenes vonal Afrika térképén a gyarmatosítók asztal melletti osztozkodásának az eredménye és nem az ott élők valódi érdekeinek, helyének a tükre. Számos közösség esetében tehát az uti possidetis elv alkalmazása egy időzített bombához hasonlít, a béke bármikor fegyveres összeütközésbe csaphat át. Gondoljunk csak arra, Magyarország mit próbált tenni az 1930-as évek végén, ’40-es elején, hogy a nemzet elhelyezkedésének megfelelő területeket visszaszerezze.

Krím tehát Ukrajnához tartozik, amelyet ráadásul nem csak az uti possidetis elv, hanem például az 1994-es budapesti memorandum is garantál. Ezt a nemzetközi szerződést aláírta Oroszország. Ennek megfelelően a krími népszavazás semmiképpen nem tekinthető nemzetközi jogszerűnek.

Még a Koszovó-érveléssel sem. Őszintén szólva 10 éve várom (amióta nemzetközi joggal foglalkozom), hogy mikor és ki fogja ezt példaként felhozni… Miért nem jó a párhuzam? Mert Koszovó esetében bizonyított volt a tömeges, tartós és súlyos emberi jogi jogsértések léte, ráadásul ezt sok évnyi háború, borzasztó emberiesség elleni bűncselekmények és a srebrenicai mészárlás előzte meg a volt Jugoszlávia területén. Ukrajna esetében erről szó sincs, és noha bizonyos kisebbségi jogi korlátozásokat bevezettek a kormányváltás hevében a forradalmi erők, gyorsan tisztázódott, hogy nem ez lesz a fő trend.

Az persze egy másik kérdés, hogy ez az egész nemzetközi jogi érvelés változtat-e majd bármit a helyzeten, rábírja-e valaki Oroszországot a jogkövető magatartásra, vagy 100 évvel az első világháború után ez az esemény összehasonlíthatóvá válik a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylettel és megnyit egy új korszakot…WWI

Read Full Post »

A török kiűzése és egy gobelin története

Posted in Mindenféle, tagged , , on január 11, 2014| Leave a Comment »

A pécsi egyetem gondozásában nemrégiben Emlékkötet jelent meg Herczegh Géza születésének 85. évfordulója alkalmából. Az emlékkötet számos érdekes nemzetközi jogi tanulmányt tartalmaz, sajnos még nem jutott időm mindet végigolvasni, de megakadt a tekintetem egy nemzetközi jogtörténeti munkán.

Kovács Péter a budai vár török uralom alóli felszabadításának, az 1686. évi visszavételnek szentelte betűit. A témaválasztásának apropója egyrészt az volt, hogy Herczegh Géza is rajongott a történelemért, másrészt az, hogy az ostromról több gobelin is fennmaradt Nancyban, illetve más múzeumokban.

Mivel lelkes hobbi-hímző vagyok, rögtön felkeltette az érdeklődésemet a téma. A budai vár ostromáról mind a faliszőnyegek, mind a korabeli sajtótermékek úgy számolnak be, mint ami nagyon véres volt, és a várban élő civil lakosságot sem kímélte. A jelentések szerint tömeges volt a civilek megölése, megerőszakolása és a fosztogatás is. A pápai kezdeményezésű Szent Liga koalíciós csapat volt, amelynek a kb. 75.000 főnyi létszáma lotharingiai, bajor, brandenburgi, lengyel alakulatokból, angol, skót, spanyol, francia, itáliai és svéd önkéntesekből állt, valamint kb. 15.000 magyar katonából.

A szövetséges haderő a török kiűzése után kifosztotta és felgyújtotta a várost. Nehéz megállapítani mind a korabeli, mind a történészi munkákból, hogy vajon mely nemzetiségű csapatok vettek részt a kegyetlenkedésekben. Úgy tűnik, hogy egyik sem volt kivétel (így például a magyar hajdúk és huszárok is részt vettek a várbeli zsinagógában elkövetett vérengzésben). Az sem jelentett kivételt, hogy milyen rangú a katona, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig részesültek a hadizsákmányból.

A már akkor is nagy visszhangot kapott kegyetlenkedések kivizsgálására a bécsi udvar létrehozott egy bizottságot. Ennek inkább csak elméleti a jelentősége, mivel felelősségre vonások nem történtek, mégis előrevetíti a humanitárius jog későbbi fejlődését.

A faliszőnyeg-sorozatot Lotharingiai Károly dicsőségére fia rendelte egy nancy-i képszövő manufaktúrától. Az összesen körülbelül 25 képből álló sorozat egy része sajnos megsemmisült (pl.: elégett 1945-ben a budai várban), több darab pedig Bécsben található, ahová Mária Terézia férjén keresztül került. A sorozat egy darabja Szeged felszabadítását örökíti meg, vajon az hol lehet? (A megtalálónak felajánlok egy példányt az Emlékkötetből 😉

Read Full Post »

Akadémiai nemzetközi jog

Posted in Mindenféle, tagged , , on december 17, 2013| 2 hozzászólás »

Részt vettem életem első akadémiai székfoglaló előadásán! Nem gyakori jelenség, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi jogászt választ tagjának, így az esemény nem csak számomra volt kuriózum. Lamm Vanda  – ha jól számoltam – a 9. nemzetközi jogász (és közülük az első nő), aki feljutott a tudományos ranglétra hazai legmagasabb fokára. MTA Rendes tagi székfoglaló előadása a kötelező nemzetközi bíráskodás történetéről és jövőjéről szólt. Az előadás fókuszpontja a Nemzetközi Bíróság joghatóságát elismerő egyoldalú alávetési nyilatkozatok elemzése volt. Az 1920-as évektől, az Állandó Nemzetközi Bíróság megalakulásától kezdve az államok önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy előre beleegyezésüket adják abba, hogy velük szemben pert lehessen indítani az épp működő nemzetközi fórum előtt.

A nemzetközi bírósági vitarendezés az egyik legfontosabb fajtája a nemzetközi viták megoldásának, és így a háború (mint végső vitarendezési eszköz) elkerülésének. Az államok szuverén egyenlősége miatt azonban a nemzetközi jogban nincs kötelező bíráskodás, a per megindulásába mindig bele kell egyeznie az alperes államnak is. Ennek egyik módja az egyoldalú alávetési nyilatkozat.

Az ENSZ 193 tagállamából 80 adott ilyen felhatalmazást, többek között Magyarország is. Csakhogy ezek a joghatóságot elismerő nyilatkozatok nem általánosak, hanem számos kérdéskörben szűkítik a perlés lehetőségét. Tulajdonképpen fenntartásokat tartalmaznak, noha azt elméletileg csak többoldalú szerződésekhez lehet fűzni. Az erre vonatkozó joggyakorlat teljes mértékben szokásjogi alapú. Az elmúlt majdnem 100 évnyi gyakorlat azonban rendszeresen változott. A “lelkes” időszakokban, így az 1920-as és az 1990-es években nőtt az alávetést tevő államok száma, míg a hidegháború idején csökkent, illetve sokféle fenntartást láthattunk. A mostani divat pedig az, hogy az alávetési nyilatkozatok azonnali visszavonásának lehetőségét illesztik bele az államok (remélve, hogy így elkerülhetnek egy nem tetsző pert).

Lamm Vanda egyik konklúziója az volt, hogy mindenképpen reformra szorul az alávetések rendszere, és reményét fejezte ki arra nézve, hogy egyszer esetleg megvalósul a valóban kötelező nemzetközi bíráskodás is. Az előadás rövid összefoglalója is elérhető, a nagyon mélyen érdeklődők pedig egy egész könyvet olvashatnak erről.

Read Full Post »

Older Posts »