Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘nemzetközi büntetőjog’

A Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) a létrehozása óta küzd a legitimitásáért és hitelességéért. Az alapító szerződését elfogadó államok közül pont azok hiányoznak, akiknek a leginkább ott kéne lenniük, élén az Egyesült Államokkal. Folyamatosan a felszínen lévő vád az ICC-vel szemben, hogy elfogult a nyugattal, mert szinte csak afrikai ügyei vannak. Ebben van is igazság, mivel a jelenleg nyomozás alatt lévő 10 ügycsoportból 9 afrikai államot érint. Ennek eredményeként 2017 elején már az Afrikai Unió is arra biztatta a tagjait, hogy lépjenek ki az ICC szerződésből.

A Bíróság népszerűségén az a helyzet sem segít, hogy időről időre a bíróságot vagy a tagjait érintő botrányok kerülnek napvilágra. Bizonyított tény, hogy a bírók választása során a szavazás gyakran korrumpált, megjelenik a szavazatvásárlás. A hitelesség elvesztése nem csak a tagállamok képviselőinél jelenik meg, hanem akár a Bíróság magas rangú tisztviselőinél is. Jelenleg épp a korábbi főügyész, Luis Moreno Ocampot vádolják azzal, hogy a főügyész korában korrupt gyakorlatot folytatott, és többek között offshore cégeken keresztül szerzett hatalmas bevételeket azzal, hogy tanácsokat adott ahhoz, hogyan kerüljék el líbiai személyek a felelősségre vonást az ICC előtt.

Sajnos ezek az ügyek nem segítik elő a Bíróság amúgy is törékeny hitelességének és legitimitásának növelését, pedig az olyan súlyos bűnök, mint a népirtás, háborús bűnök és emberiesség elleni bűncselekmények után a társadalom egészséges további fejlődéséhez elengedhetetlen az általánosan elfogadott és hiteles felelősségre vonás.

 

 

Read Full Post »

Néhány napja az ENSZ Biztonsági Tanácsban Oroszország megvétózott egy határozattervezetet, amelyben a Srebrenicában történteket népirtásnak nevezték. A tervezet apropója a 20. évfordulós megemlékezés volt.bosnia mapTények: 1995. júl. 11. és 13. között több mint 8000 muszlim bosnyák személyt, főleg férfiakat és 16 év feletti fiúkat öltek meg a Ratko Mladic vezetése alatt álló boszniai szerb erők Srebrenicában. A 42 ezer fős település többi lakosát (időseket, nőket, gyerekeket) elüldözték. Mindez ellen a jelenlévő ENSZ-békefenntartók semmit nem tettek/tudtak tenni.

UN and sreb

Jog: A népirtás elleni egyezmény alapján a népirtás bűntette akkor valósul meg, ha valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport ellen, annak teljes vagy részleges megsemmisítésének szándékával, a csoport tagjait megölik; vagy azoknak súlyos testi vagy lelki sérelmet okoznak; vagy a csoportra megfontolva olyan életfeltételéket kényszerítenek, melyeknek célja a csoport teljes vagy részleges fizikai elpusztulásának előidézése; vagy olyan intézkedések tétele, amelyek célja a csoporton belül a születések meggátolása; vagy a csoport gyermekeit más csoporthoz erőszakosan átviszik. Büntetendő ezek cselekmény kísérlete, arra felbujtás, szövetkezés vagy ahhoz való segítségnyújtás is.

A jog alkalmazása a tényekre: A volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Törvényszék (ICTY) a Krstić-ügyben, 2004-ben, kimondta, hogy Srebrenicában népirtás történt. A srebrenicai események vizsgálata során több mint 1000 tanút hallgattak meg, alaposan ismertek a részletek is. (Az ICTY a honlapján külön oldalt szentel a megemlékezésnek.) A Krstić-ügy után több másikban is megerősítette az ICTY a népirtás tényét (pl.: Popovic, Tolimir, Jokic).

sreb reburiedAz ICTY-on kívül a Nemzetközi Bíróság is foglalkozott a kérdéssel: a Bosznia v. Szerbia&Montenegro-ügy 2007-es ítélete szintén nem hagy kétséget afelől, hogy a Srebrenicában történtek népirtásnak minősülnek. (Amelyért azonban – a Bíróság sokak által kritizált ítélete szerint – Szerbia csak annyiban felelős, hogy nem tett semmit a megakadályozása érdekében.)

Mindezek ellenére a szerb állam továbbra sem hajlandó elismerni, hogy az népirtás volt. Az elbukott BT-határozat utalt volna is erre a 3. pontjában, elítélve minden államot, amely tagadja a népirtás (bíróságok által bizonyított) tényét. A szerbellenesnek titulált határozatot Oroszország megvétózta, Kína, Nigéria, Angola és Venezuela pedig tartózkodott. Ez ugyan a tényeken és a jogon sem változtat, mégis szégyenteljes napja marad a BT-nek.

Print

Read Full Post »

Az év első napján viszonylag csendes módon a palesztin kormány több nemzetközi szerződéshez is küldött csatlakozási kérelmet. A Nemzetközi Büntetőbíróságra vonatkozó csatlakozási kérelme mellett annak joghatóságát elismerő egyoldalú nyilatkozatot is tett. Noha nem állam, az elmúlt évek alatt egyre szélesebb körben gyakorol olyan nemzetközi jogokat, mintha az lenne.

Politikai szinten ettől leginkább azt várja, hogy végre teljes jogú, teljes mértékben cselekvőképes államként elfogadja a nemzetközi közösség. A nemzetközi közösség legtöbb tagja pedig úgy tűnik, hogy egyetért ezzel a törekvéssel, mert különböző nemzetközi szervezetek tagjaiként és szerződések részes feleiként meg is szavazzák Palesztina tagként való felvételét. Említhetjük itt például az UNESCO-hoz csatlakozását 2011-ben.

A Nemzetközi Büntetőbíróság háborús bűnöket, emberiesség elleni bűncselekményeket, népirtást (és 2017-től agressziót) elkövető személyekkel szemben járhat el. Mivel erre joghatósága csak olyan államok esetében van, akik valamilyen módon elfogadják azt (vagy a Biztonsági Tanács határozata alapján), így eddig az izraeli-palesztin fegyveres összeütközésekkel és az izraeli megszállással nem foglalkozhatott (habár már korábban is voltak palesztin próbálkozások erre).

Palestine_Map_2007_(Settlements)A joghatóság elismerésében problematikusnak tűnik annak időbelisége, ugyanis azt visszamenőlegesen 2014. jún. 13-tól kérte. Elméletileg a nemzetközi kötelezettségek visszamenőleges vállalására van lehetőség, azonban ez korántsem csak a palesztinokat érinti, hanem az izraelieket is a megszállt palesztin területeken. Nem csoda, hogy a nyilatkozat és a csatlakozási kérelem hangos tiltakozást és sokrétű fenyegetőzést váltott ki az USÁ-ból és Izraelből.

Nehéz megjósolni, hogy vajon a bíróság tényleg fog-e eljárni a konfliktus bármely elemét illetően és azt is, hogy ez végül a humanitárius és emberi jogok nagyobb érvényesüléséhez fog-e vezetni, vagy épp ellenkezőleg, az intézmény degradálódásához (mivel az USA és Izrael következetesen elzárkózik a katonai cselekményeik nemzetközi megítélésétől). Mindenesetre nagy igazságérzettel megáldott, jogszerető emberként remélem, hogy ez a humanitárius jog szélesebb körű betartásához vezet és kíváncsian várom a folytatást…

Read Full Post »

A Nemzetközi Büntetőbíróság részes felei bírának választották Kovács Péter professzort! A 18 bíróból álló testületbe három évente választanak 6 bírót, és a 12 éves működése alatt még nem volt magyar bíró a tagja.

kovcs_konyvNoha Kovács Péter nevét az átlag joghallgató csak a tankönyv borítójáról ismeri, eddigi tevékenysége messze meghaladta az egyetemi katedrát. A szegedi születésű nemzetközi jogász a JATE jogi karán végzett 1983-ban. Számos külföldi tanulmányút után kezdte meg az egyetemi oktatói karrierjét Budapesten és Miskolcon, az MTA doktora címet is megkapta.

Dolgozott a párizsi magyar nagykövetségen, a Külügyminisztériumban az emberi jogi és kisebbségi jogi főosztály vezetőjeként, az elmúlt években pedig alkotmánybíróként. A sok gyakorlati tevékenység mellett mégis az egyik legtöbbet író-publikáló hazai nemzetközi jogász, akinek az irodalmi munkássága átfogja a nemzetközi jog szinte minden területét.

Read Full Post »

A Nemzetközi Vöröskereszt története kiváló példája annak, hogy civilek kezdeményezése micsoda nemzetközi eredményeket érhet el. Henry Dunant svájci üzletember 1859-ben utazott keresztül a solferino-i csata helyszínén, ahol döbbenten látta, hogy 35000 sebesült katona fekszik ellátatlanul a csatamezőn. Ez a helyzet annyira felháborította, hogy néhány év alatt mások segítségével létrehozta a Nemzetközi Vöröskeresztet.

icrcAz 1863-ban civilek által megalapított szervezet gyorsan megszerezte több kormány figyelmét is, és a svájci kormány felkarolta a kezdeményezésüket, miszerint egy nemzetközi egyezmény kellene a sebesült katonák helyzetének javítására. 1864-ben létre is jött az első humanitárius jogi genfi egyezmény. A létrehozók között ott volt az Osztrák Birodalom is (benne velünk :).

logo_150ansA Nemzetközi Vöröskereszt az eltelt 150 év alatt világszintű szervezetté nőtte ki magát, kezdeményezője volt számos humanitárius jogfejlesztésnek, több százmillió embert láttak el élelemmel, ideiglenes szállással, orvosi kezeléssel. Jelentős szerepet vállalnak eltűntek felkutatásában és családok újraegyesítésében.

Tegnap a Magyar Vöröskereszt, a Nemzetközi Vöröskereszt Budapesten lévő európai regionális irodája, a Honvédelmi Minisztérium és a Külügyminisztérium közös szervezésében kellemes konferencián emlékeztünk meg a 150 évről. Az előadások széles körben átfogták a Nemzetközi Vöröskereszt történetét, mai feladatait, sikereit.

Nemzetközi jogász szemmel nézve az érdekes témák közé tartoztak a háborús bűnökkel foglalkozók, így az első világháborúban elkövetett szabácsi vérengzés (1914. aug. 17.) és egy mai büntetőper részletei egy második világháborús bűn kapcsán. Továbbá azok a jogalkotással kapcsolatos kihívások, amelyeket a Vöröskereszt munkája hoz felszínre, például, hogy ne késsenek a segélyek a vámoknál történő feltartóztatás miatt; vagy, hogy a Vöröskereszt a személyes adatokat tovább őrizhesse, mint a jogszabályokban általánosan elfogadott 10 év.

Családfakutatás iránt érdeklődő szemmel a Vöröskereszt Keresőszolgálatának tapasztalatai voltak meghatóak és lebilincselőek. Elképesztő, hogyan tudták megtalálni évtizedekkel később a második világháborúban Oroszországban eltűnt katonát, aki a hadifogság után ott maradt és ott is családot alapított.
Erről az üknagyapám tö???????????????????????????????rténete jutott eszembe, aki az első világháborút végigszolgálta, majd orosz hadifogságban volt majdnem 3 évig. 1920-ban jöhetett haza és az életbe maradását nagyban köszönhette egy jószívű orosz parasztlánynak, aki rendszeresen adott neki tejet…

 

Read Full Post »

A pécsi egyetem gondozásában nemrégiben Emlékkötet jelent meg Herczegh Géza születésének 85. évfordulója alkalmából. Az emlékkötet számos érdekes nemzetközi jogi tanulmányt tartalmaz, sajnos még nem jutott időm mindet végigolvasni, de megakadt a tekintetem egy nemzetközi jogtörténeti munkán.

Kovács Péter a budai vár török uralom alóli felszabadításának, az 1686. évi visszavételnek szentelte betűit. A témaválasztásának apropója egyrészt az volt, hogy Herczegh Géza is rajongott a történelemért, másrészt az, hogy az ostromról több gobelin is fennmaradt Nancyban, illetve más múzeumokban.

Mivel lelkes hobbi-hímző vagyok, rögtön felkeltette az érdeklődésemet a téma. A budai vár ostromáról mind a faliszőnyegek, mind a korabeli sajtótermékek úgy számolnak be, mint ami nagyon véres volt, és a várban élő civil lakosságot sem kímélte. A jelentések szerint tömeges volt a civilek megölése, megerőszakolása és a fosztogatás is. A pápai kezdeményezésű Szent Liga koalíciós csapat volt, amelynek a kb. 75.000 főnyi létszáma lotharingiai, bajor, brandenburgi, lengyel alakulatokból, angol, skót, spanyol, francia, itáliai és svéd önkéntesekből állt, valamint kb. 15.000 magyar katonából.

A szövetséges haderő a török kiűzése után kifosztotta és felgyújtotta a várost. Nehéz megállapítani mind a korabeli, mind a történészi munkákból, hogy vajon mely nemzetiségű csapatok vettek részt a kegyetlenkedésekben. Úgy tűnik, hogy egyik sem volt kivétel (így például a magyar hajdúk és huszárok is részt vettek a várbeli zsinagógában elkövetett vérengzésben). Az sem jelentett kivételt, hogy milyen rangú a katona, a legalacsonyabbtól a legmagasabbig részesültek a hadizsákmányból.

A már akkor is nagy visszhangot kapott kegyetlenkedések kivizsgálására a bécsi udvar létrehozott egy bizottságot. Ennek inkább csak elméleti a jelentősége, mivel felelősségre vonások nem történtek, mégis előrevetíti a humanitárius jog későbbi fejlődését.

A faliszőnyeg-sorozatot Lotharingiai Károly dicsőségére fia rendelte egy nancy-i képszövő manufaktúrától. Az összesen körülbelül 25 képből álló sorozat egy része sajnos megsemmisült (pl.: elégett 1945-ben a budai várban), több darab pedig Bécsben található, ahová Mária Terézia férjén keresztül került. A sorozat egy darabja Szeged felszabadítását örökíti meg, vajon az hol lehet? (A megtalálónak felajánlok egy példányt az Emlékkötetből 😉

Read Full Post »

Bledben Navi Pillay-jal Az elmúlt pár napot Ljubljanában töltöttem a Regionális ENSZ Akadémia egyik eseményén. A szervezők kedden elvittek minket a Bled Strategic Forum-ra, ahol igen neves személyek előadásait hallhattuk. A nemzetközi büntető-igazságszolgáltatás panel nyitó előadását az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosa, Navi Pillay tartotta. Beszélt a ruandai nemzetközi törvényszéken szerzett tapasztalatairól és a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) történelmi jelentőségéről. Hangsúlyozta, hogy a tartós békéhez szükséges a felelősségre vonás. Véleménye szerint az ICC fontosságát nem feltétlenül abban kell látnunk, hogy el tud járni, hanem hosszú távon sokkal jelentősebb lehet a nemzeti igazságszolgáltatásra gyakorolt hatása. Katalizátorként működhet, elérve, hogy az államok maguk bíróság elé állítsák a világ legsúlyosabb bűncselekményeinek elkövetőit.

Aggodalommal mesélt a szíriai helyzetről és arról a küzdelméről, hogy másfél éve kéri a Biztonsági Tanácsot, terjesszék a szíriai szituációt az ICC elé kivizsgálásra. Véleménye szerint minden konfliktusban van egy “point-of-no-return”, tehát az a pont, ahonnan már nem lehet visszafordulni. A szíriai helyzet sajnos valószínűleg már túlhaladott ezen és felmerül a kérdés, még ha vége is lesz a konfliktusnak, milyen élet várható utána Szíriában. Ugyanis nehezen képzelhető el a polgárháború előtti nyugalmi helyzet (biztonságos környezet, működő iskolák és munkahelyek stb.) gyors helyreállítása.

Hivatala egyik legfontosabb feladatának a korai figyelmeztetést tartja, így folyamatosan fejlesztik azokat a mechanizmusokat, amelyek segítségével kiszűrhető, hogy mely államok társadalma sodródhat az összeomlás felé. Egyik indikátornak tartja a gyűlöletbeszéd megjelenését, példaként hozva, hogy a ruandai konfliktusban a nőket sértő, durva szexuális tartalmú képregények hogyan növelték a nemi erőszakok számát. Érdekes előadásának számos üzenete közül talán az egyik legfontosabb az volt, hogy a politikusok és a média nincs is teljes mértékben tisztában a társadalmi felelősségével. A politikai kampányolás hevében, a szólásszabadságra hivatkozva teret engednek a sértő, gyalázkodó tartalmú közléseknek, amelyek azonban a rákhoz hasonlóan szép lassan megmételyezik a társadalom szövetét.

Read Full Post »