Dr. Szalai Anikó honlapja

A halálbüntetés nemzetközi jogon alapuló tilalma több évtizeddel ezelőtt jelent meg, köszönhetően az emberi jogok védelme fejlődésének. A téma vizsgálata szempontjából ketté kell választanunk az univerzális és az európai szintet.

Az Európa Tanács (ami nem az EU) 1983-ban fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményének a Hatodik Kiegészítő Jegyzőkönyvét, amely eltörölte a halálbüntetés kiszabását béke idején. Ennek Magyarország az 1990-es csatlakozás óta részese (hatályban 1992-től).

2003-ban folytatta az Európa Tanács a jogalkotást, és a Tizenharmadik Kiegészítő Jegyzőkönyvben a részes államok azt vállalták, hogy a halálbüntetést semmilyen körülmények között nem fogják alkalmazni, tehát még háború vagy szükségállapot idején sem. Magyarország ezt is ratifikálta és ki is hirdette.

A 2009 óta szerződési hatállyal bíró Alapjogi Charta az Európai Unió dokumentuma, amelynek a 2. cikke védi az életet, és tiltja a halálbüntetést.

Az európai szint mellett az univerzális szinten is látható a tartózkodás a halálbüntetéssel szemben. Az 1990-es évek eleje óta felállított nemzetközi büntető törvényszékek még a népirtást vagy háborús bűnöket elkövetőket sem ítélhetik halálra. 2007 óta az ENSZ Közgyűlése több határozatban is kérte az államokat a halálbüntetés moratóriumára. Ebből a legutóbbit 2014 decemberében a magyar állam képviselője is megszavazta.

Még egy egyezmény köti Magyarországot ebben a témában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 2. kiegészítő jegyzőkönyve. Ehhez az 1989-ben elfogadott jogszabályhoz Magyarország 1994-ben csatlakozott.

Természetesen a fentiekben felsorolt egyezményekből ki lehet lépni, de ennek beláthatatlan következményei lennének. Az ilyen egyezményekből nem szokás kilépni, a szerződési jog alapelve, hogy a szerződéseket végre kell hajtani, azokat be kell tartani. Ráadásul annak köszönhetően, hogy a halálbüntetés tilalma nem pusztán jogi szabály, hanem alapvető fontosságú, értékkel bíró norma, így ezen egyezmények felmondása egyértelműen az adott értékközösségekből való kilépésünket is jelentené.

A tágan értelmezett Európában nincs olyan állam, amely alkalmazná. A világ majdnem 200 államának csak a tizede, 20-22 nem törölte el. A kivégzések számát tekintve Kína a listavezető (évi kb. 1000), utána következik Irán (~370), Irak (~170), Szaúd-Arábia (~80) és az Egyesült Államok (~40).

Ebben a bejegyzésben nem célom azzal foglalkozni, hogy van-e értelme a halálbüntetésnek, viszont az a fentiekből is jól kiderül, hogy Magyarország számos módon elkötelezte magát egy bizonyos értékközösségben, amelynek az elveiből nem tanácsos válogatnunk, mert egy-egy alapelv elutasításával az egészből zárnánk ki magunkat.