Tegnap hozta nyilvánosságra az ENSZ Kábítószer és Bűnözés elleni Hivatala (UNODC) az afganisztáni ópiumtermelés idei évre vonatkozó adatait (a jelentés itt olvasható). 2012-höz képest 49%-kal nőtt az ópiumtermelés, a mákkal beültetett területek nagysága pedig 36%-kal. Ez több mint 209.000 hektárt jelent, ami rekordnak számít. Ezt megközelítő méreteket csak 2007-ben öltött.
Különösen jelentős a növekedés Afganisztán leginkább konfliktus sújtotta területein, amelynek a szakemberek szerint az az oka, hogy a nemzetközi erők kivonása utat nyitott a szervezett bűnözés előtt. A farmereknek jóval nagyobb kereseti lehetőséget jelent az ópium, mint a mák élelmiszer-ipari (vagy akár gyógyszeripari) értékesítése, amelyre ráadásul nem szakosodnak a hadurak.
Az afgán kormány korábban elindított egy Food Zone nevű programot (jelentős nemzetközi támogatással), amelynek a keretében a mezőgazdaságból élőket próbálták segíteni, hogy élelmiszer-növényeket és gabonát termeljenek, illetve hatékonyabban üldözni a kábítószer-előállítókat. Ez a program azonban 2012. végén szintén véget ért, így az abba bevont területek jelentős része is visszaállt a máktermesztésre.
Az ópium-előállítás növekedésében a fentiek mellett az is szerepet játszhatott, hogy a tavalyi évben nőtt a kereslet az ópium iránt, és így nőtt a “világpiaci” ára is. A térség biztonságát veszélyeztető ördögi kör megtörése valószínűleg csak akkor sikerülhet, ha nem lesz (ekkora) kereslet a kábítószerek iránt. Ugyanis amíg van kereslet, addig a világ egyik legszegényebb országában élők inkább termelik a mákot ópium céljára, amelyből kicsivel több pénzt keresnek. Azonban ezáltal nő a szervezett bűnözés, megerősödnek a helyi bűnözői csoportok és hadurak, és az állam még inkább gyengül az adott térségben. Így a térség legális kereseti lehetőségei, életszínvonala még inkább beszűkül, a lakosság még kiszolgáltatottabb.
Tehát amikor a kábítószerek legalizálásáról van szó a nyugati világban, vagy legalábbis arról a gondolatról, hogy miért ne szívhatna mindenki azt, amit akar, akkor érdemes végiggondolni, hogy ezzel várhatóan tovább növekedne a szervezett bűnözés, és számos térség biztonsága tovább romlana.
Dr. Szalai Anikó honlapja 