Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Posts Tagged ‘Magyarország’

Volt már szó ezen a blogon a menekültekről, de úgy látom, hogy újra tisztázni érdemes néhány kérdést.

A magyar nép nagyon vendégszeretőnek tartja magát, de a valóságban ez csak arra a vendégre vonatkozik, aki hoz ajándékot és nem marad néhány óránál vagy napnál többet nálunk. Ebből fakadóan a menekültek befogadásában és elfogadásában régóta kimutatható egy össztársadalmi ellenérzés, amely esetenként kifejezetten idegengyűlöletbe hajlik.

Ez a xenofóbia azonban általában nem valós alapokon nyugszik. A téveszmék eloszlatása érdekében álljon itt néhány adat:

2014-ben 42.777 ember kért menedéket Magyarországon. Közülük 4829 fő került őrizetbe (kvázi börtönbe), a többi pedig nyitott táborba. Mind a táborban, mind az őrizetben lévő személyek kérelmét a Bevándorlási- és Állampolgársági Hivatal (BÁH) vizsgálja meg és dönti el, hogy ad-e menekült vagy oltalmazott státuszt.

Ezt az eljárást azonban csak kb. 5000 fővel szemben tudta lefolytatni a BÁH, mivel a nyitott táborban elszállásolt menedékkérők 80-90%-a néhány napnyi ittlét után nyugatra távozik. 2014-ben ez kb. 37.000 fő volt.menekült

Az a kb. 5000 fő, aki itt marad és megvárja a kérelmének az elbírálását az alábbiakkal szembesül: kb. 10% (tavaly 476 fő) kap menekült vagy oltalmazott státuszt és 90%-át (tavaly 4815 fő) elutasítják. Az elutasítottak bírói felülvizsgálatot kérhetnek, ezt 2014-ben 1386 fő tette meg. A bíróság a felülvizsgálat során még 36 főnek a kérelmét tartotta elfogadhatónak, 803-at elutasított, és folyamatban van még több mint 500 személyé.

Akinek elutasítják a kérelmét, annak el kell hagynia az ország területét, ha ezt önként nem teszi meg, akkor kitoloncolják.

bevandorlo

Érvként szokott elhangozni a menekültek befogadásával szemben, hogy sokba kerül. Azonban ha megvizsgáljuk, hogy erre mennyit költ a magyar állam és honnan van az a pénz, akkor megint csak elgondolkodhatunk. A Magyarország által határőrizetre és menekültek “kezelésére” költött pénz 75-90%-a ugyanis különböző EU-s forrásokból származik. Míg 2014-ben az állam 200 millió Ft.-ot különített el a bevándorlással összefüggő költségekre, addig az EU-tól kaptunk több mint 5 milliárd Ft.-ot!

egy-naíp-bevandorlok-nelkulMagyarországon a népesség kb. 2%-a külföldi, ezzel az EU területén nálunk él az egyik legkevesebb külföldi. Ebből a 220.000 főből kb. 1000 az, aki menekült vagy oltalmazott státuszban van, és néhány 10 ezerre tehető a valódi, 3. államból jövő külföldi, ugyanis a hazánkban élő külföldiek kb. 2/3-a határon túli magyar. Ők a statisztikában külföldi állampolgárként jelennek meg, noha magyar nemzetiségűek, és ily módon nem tekinthetőek “idegennek”.

Ilyen alacsony számok mellett tehát egyáltalán nem beszélhetünk arról, hogy elöntene minket az itt élni kívánó idegenáradat, sokkal inkább csak a pozitív hatás jelenik meg: ételek, éttermek, ruhák, stb.

Végszóként pedig azt érdemes még megemlíteni, hogy az 1000 éves történelmünk folyamán a magyarok voltak be- és kivándorlók is, nekünk is jól jött a segítség…Lajos_vagyok_bevandorlo

Read Full Post »

A Nemzetközi Büntetőbíróság részes felei bírának választották Kovács Péter professzort! A 18 bíróból álló testületbe három évente választanak 6 bírót, és a 12 éves működése alatt még nem volt magyar bíró a tagja.

kovcs_konyvNoha Kovács Péter nevét az átlag joghallgató csak a tankönyv borítójáról ismeri, eddigi tevékenysége messze meghaladta az egyetemi katedrát. A szegedi születésű nemzetközi jogász a JATE jogi karán végzett 1983-ban. Számos külföldi tanulmányút után kezdte meg az egyetemi oktatói karrierjét Budapesten és Miskolcon, az MTA doktora címet is megkapta.

Dolgozott a párizsi magyar nagykövetségen, a Külügyminisztériumban az emberi jogi és kisebbségi jogi főosztály vezetőjeként, az elmúlt években pedig alkotmánybíróként. A sok gyakorlati tevékenység mellett mégis az egyik legtöbbet író-publikáló hazai nemzetközi jogász, akinek az irodalmi munkássága átfogja a nemzetközi jog szinte minden területét.

Read Full Post »

Martonyi János, volt külügyminiszter, az SZTE emeritus professzora lett, és ezen alkalomból ma székfoglaló beszédet tartott. Hangsúlyozta, hogy noha néhány éve még ő is úgy gondolta, hogy a nemzetközi kapcsolatok legfontosabb kérdése a nemzetközi gazdaság, mára mégis úgy véli, hogy nincs új a nap alatt. Nevezetesen, a nemzetközi viszonyokban újra meghatározó a katonai erő, a hadi képességek és a biztonság.

A biztonság elérése több ezer éve a külpolitika fő feladata, ezen államok léte múlhat. Az államoknak eltérő lehetőségeik vannak a biztonságuk megvalósítására. Míg némelyek (pl.: Oroszország) a területük nagyságától remélik a biztonságot (a történelem alapján érthető módon), addig ez másoknak nem lehetséges (pl.: Magyarország). Így meg kell találni azokat a megoldásokat, amelyekkel mégis elérhetjük a biztonságot. Ezt Magyarország számára csak az euroatlanti szövetség tudja megadni.

A második világháború óta tartó békét az emberek már annyira természetesnek veszik, hogy elfelejtik, ez az állapot nem tart örökké. Így az elmúlt évtizedekben az európai államok és az EU szinte kizárólag a gazdaságra koncentrált, azonban a világ többi része nem tart itt. Az egyik legsúlyosabb hiba, amit Magyarország évszázadok óta rendszeresen elkövet, hogy nem veszi figyelembe a regionális és világszintű folyamatokat.keep-calm-and-learn-history-63

Kevés az univerzális érték, valódi globális rendszer nincs. Párhuzamosan létező, eltérő jogi és kulturális alapokon működő rendszerek vannak. Ezek akkor tudnak békében egymás mellett élni, ha tisztelik egymást, és elismerik egymás létjogosultságát. Azonban ez ma több szinten sem teljesül (pl.: amikor az USA “demokráciát terjeszt” Irakban, vagy az európai államok egymás jogállamiságán vitatkoznak). Egy univerzális értékrend és jogrendszer kialakítása még sosem sikerült, így kicsi rá az esély a közeli jövőben.

Read Full Post »

Hatvan éve, 1953-ban lépett hatályba az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Tekintettel a szocialista múltra, Magyarország és a többi kelet-európai állam csak 1990-től kezdte meg a csatlakozást. Magyarország 1992-ben ratifikálta az Egyezményt és az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdette ki. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a címben szereplő 20 év ide kötődik, pedig a nemzetközi kötelezettségünk 21 éve, a ratifikáció óta áll fenn – de ugye nem vagyunk a gyors kihirdetés úttörői).

Az Egyezmény Hozzád tartozik!

Az Egyezmény Hozzád tartozik!

Ennek örömére pénteken egy érdekes emberi jogi konferenciát tartott Budapesten az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az MTA Nemzetközi Közjogi Albizottsága és a Nemzetközi Jogi Egyesület Magyar Tagozata. Az előadók (Sonnevend Pál, Kovács Péter, Blutman László, Komanovics Adrienne, Szabó Marcel, Szalayné Sándor Erzsébet és Szemesi Sándor) mind hangsúlyozták, hogy az európai emberi jogi védelem fontos kiegészítése és biztosítéka a hazai jogvédelemnek.

Több előadás is kitért az egyik legaktuálisabb témára: mi lesz, ha az EU, mint nemzetközi szervezet, csatlakozik az Egyezményhez? Évek óta beszélünk erről, de idén a tárgyalások eredményeként már létrejött a csatlakozási szerződés végleges szövege. Ma még nem egyértelmű, hogy az EU csatlakozása hogyan fogja megváltoztatni az erőviszonyokat, mivel így az Európa Tanács 48 tagjából 28 EU-tagállam lesz és plusz egy az EU.

Mostanában egyébként nem ez az egyetlen változás az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága életében: a 15. jegyzőkönyv egyik célja a Bíróság hatékonyságának növelése, amely érdekében bevezeti a szubszidiaritás elvét, valamint 6 hónapról 4-re kívánja csökkenteni a Bírósághoz fordulás időtartamát. A 16. jegyzőkönyv pedig azért jött létre, hogy az EU-ból ismert előzetes döntéshozatalhoz hasonló intézményt vezessen be. Ennek keretében a tagállamok legmagasabb szintű bíróságai tanácsadó véleményt kérhetnek az előttük lévő ügy emberi jogi vonatkozásaiban.

Az európai emberi jogok előnye az állandóság és a folyamatos megújulás szintézise. Néha aggodalommal tekintünk az újítások hatására, de reméljük a legjobbakat!

 

Read Full Post »

« Newer Posts