Dr. Szalai Anikó honlapja

Nemrég Assange a BBC-n élőben jelentette be, hogy az ENSZ “ítéletet hozott az ügyében, amit az államok kötelesek elfogadni és őt szabadon kell bocsátani”. Nagyon sok sebből vérzik ez a kijelentés, amiket érdemes megvizsgálnunk.

Az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának hivatalához (UN Office of the High Commissioner of Human Rights) tartozó Jogtalan Fogvatartással Foglalkozó Munkacsoport (Working Group on Arbitrary Detention) vizsgálta a kérdést, hogy Assange-ot jogellenes módon tartják-e fogva, és ma a munkacsoport nyilvánosságra hozta a véleményét.

Ez az 5 szakértőből álló munkacsoport 1991 óta működik és vizsgálja az állítólag jogellenes fogvatartási eseteket. Saját kezdeményezésre és állami vagy egyéni kérelemre is vizsgálódhat, amelyről véleményt készít. Ezeket közli a munkacsoport az érintett kormányokkal és kéri, hogy szüntessék meg a jogellenes fogvatartást, valamint fizessenek kártérítést az illetőnek. Ez tehát csak egy vélemény (a neve is Opinion). Jogilag nem kötelező, nem ítélet, nem fellebbezhető. Az ügy megvitatásában egyébként csak 4-en vettek részt (az ausztrál tag elfogultság miatt nem), és 3:1 arányban fogadták el a döntést.

A vélemény tartalma persze érdekes, és jelezheti azt, hogy egy emberi jogi bíróság vajon hogyan ítélné meg a kérdést. A munkacsoport érvelése szerint fogvatartásnak minősül az, hogy Assange évek óta nem tud kijönni az ecuadori nagykövetségről a letartóztatás veszélye miatt. A munkacsoport 4. tagja nem értett egyet ezzel a kijelentéssel, mivel véleménye szerint itt nem fogvatartásról van szó. Noha számos részletet nem ismerek, és pontosan a munkacsoport véleményének szövegét sem, első ránézésre egyet kell értenem a 4. taggal. Assange a nagykövetségen önkéntes alapon tartózkodik, nem tartják fogva. Másrészt, ha ezt diplomáciai menedéknek tekintjük, akkor a fogvatartástól szintén jól elhatárolható nemzetközi jogi jogintézményről van szó.

A diplomáciai menedékre, tehát amikor valaki egy nagykövetségre menekül és ott kap védelmet, sok példát ismerünk (magyarok számára közismert Mindszenty bíboros esete), mégis a nemzetközi jog általánosságban nem fogadja el azt. A dél-amerikai államok között kimutatható egyfajta szokásjog a diplomáciai menedék terén, de ez alapvetően csak az ő egymás közti viszonyukban értelmezhető, tehát az Egyesült Királyság és Ecuador közötti jogviszonyban nem.