Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2015. június

Tények:

– nagyrészt nem Magyarországon múlik, hogy hány külföldi próbál bejutni rajtunk keresztül Európába

– a bevándorlók között vannak menekült-státuszra vagy egyéb nemzetközi védelemre jogosult személyek és pusztán gazdasági célból vándorlók is (és gyakran nem könnyű őket egymástól megkülönböztetni)

– az elmúlt kb. 15 évben nőtt az elhúzódó, visszatérő fegyveres összeütközések száma, több államban alakult ki instabil helyzet, gyenge állami struktúrával

– az emberkereskedelem és az emberek csempészése komoly és összetett, szervezett bűnözői tevékenység

– az EU tagállamok már 1997-ben uniós politikává tették a migrációs politikát (tehát ez a téma már nem kizárólag tagállami hatáskör, hanem uniós); mivel Magyarország az EU tagja, így egyedül nem tudja megoldani és ha tudná, se oldhatja meg a jelenlegi krízist

– Magyarország is részt vett az elmúlt 11 évben a hatályos uniós szabályozások kialakításában és/vagy módosításában

– az uniós szabályok mellett Magyarországot kötik bizonyos nemzetközi szerződések (1951. évi genfi egyezmény a menekültekről és emberi jogi egyezmények sora)

Map-of-armed-conflicts-in-Africa-1997-2011Fegyveres konfliktusok Afrikában 1997 és 2011 között

Megoldási ötletek:

– Magyarország fogjon össze Olaszországgal, Spanyolországgal és esetleg Görögországgal, mivel a helyzetünk nagyon hasonló és így együtt jelentős érdekérvényesítési potenciálunk lehetne az EU-ban

– kérjünk segítséget a EU-tól és a tagállamoktól: ez széles körben jelentheti a szakemberek/rendőrök/tolmácsok/ügyintézők, stb. ideküldését, pénzügyi források biztosítását, tárgyi segítségnyújtást (sátor, élelem, ruha, stb.)

– fogjunk össze az ügyben szintén érintett nem EU-tag államokkal (főleg Szerbia és Macedónia) és segítsük őket

– uniós szinten erősítsük meg a humanitárius segélyezést és segítségnyújtást azon államokba, amelyekben humanitárius katasztrófa várható vagy már van

– az EU lépjen föl közösen és határozottabban az afrikai és közel-keleti, ázsiai konfliktusokkal kapcsolatosan (pl.: kérje a Biztonsági Tanács komolyabb fellépését, az európai államok áldozzanak többet a békefenntartásra, az EU használja fel jobban a lehetőségeit arra, hogy Oroszországot és Kínát is rávegye a BT-ben az erőteljesebb fellépésre)

– a konfliktus-sújtotta államok szomszédainak és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának nyújtson több támogatást (pl. Szíria kapcsán segítse elő, hogy a Törökországban, Libanonban és Jordániában lévő kb. 4 millió menekült képes legyen ott megélni. Ugyanis a mostani menekülthullám annak is köszönhető, hogy a szíriai menekültek megunták, hogy 4 éve szedett-vedett sátortáborokban tengődjenek munka, iskola és mindenféle lehetőség nélkül. Azért nem menekültek rögtön messzebb, mert szívük szerint haza szeretnének menni, de a konfliktus 5. éve tart. Haza nem mehetnek, telnek az évek, esélyük nincs ott a normális életre, így elindulnak.)

hiu_syria1

– az EU és a tagállamok lépjenek fel még erőteljesebben az embercsempészés és egyéb szervezett bűnözés ellen, összefogva a kibocsátó és egyéb érintett államokkal

– az EU és a tagállamok tájékoztassák (sokféle módon) az érintett térségekben élőket, hogy milyen módon juthatnak be legálisan az EU-ba, mik a veszélyei az illegális bevándorlásnak, az európai valóságról

– dolgozzanak ki a tagállamok az EU-val egy ún. “humanitárius vízumot”, amelynek a segítségével legális módon, a kibocsátó vagy más EU-n kívüli államokban kezdeményezhetnék a határozott idejű bevándorlást az EU-ba a veszélyeztetett személyek (így legálisan jönnének, a hatóságok tudnának róluk, megfelelő vizsgálatokat le tudnák folytatni, és az érintetteket is megóvná a bűnözőktől és az életveszélyes utaktól)

A fentiekből is látható, hogy a jelenlegi migráció és menekült-probléma sokkal nagyobb és összetettebb, minthogy Magyarország meg tudná egyedül oldani. Még ha Magyarország lezárhatná körbe egy fallal az egész országot, akkor sem lenne a probléma megoldva. Ennek köszönhetően az egyetlen értelmes út az összefogás a többi EU-tagállammal, összehangolt cselekvés kidolgozása (mind az EU-n belülre és kívülre) és szolidaritás mutatása egymás és a szomszédaink felé.

Read Full Post »

A migránsok csempészése az embercsempészet egyik ága, szervezett bűnözői tevékenység. Erről az összetett jelenségről sok mindent nem tudunk, így az elmúlt években egyre több kutatás és adatgyűjtés irányul erre.

A csempész-hálózatok változatos mértékben szervezettek, általában kisebb létszámú, rugalmas csoportokból tevődnek össze, amelyek csak addig állnak egymással kapcsolatban, amíg az szükséges. Gyakran a csempészek olyan személyek, akik korábban csempészett migránsok voltak, így már van tapasztalatuk és szavahihetőek. Ráadásul a csempészés része a “bizalmi elem”, nevezetesen, hogy a csempész és a csempészett személyt tipikusan összeköti az azonos származás. Ennek a jelentőségét növeli, hogy például a legtöbb afrikai kultúrában a család-fogalom kiterjedt, akár több száz személy is beletartozik, és így könnyen található egy családi barát, akinek már sikerült egy jobb világba eljutni.

Az Európába érkező irreguláris migránsok 40-80%-a kerül ide csempészek segítségével. Ez nagyrészt becsült adat, ami időszakonként és területenként is változik, viszont azt mindenképpen jól mutatja, hogy rendkívül nagy a csempészet jelentősége (és ez folyamatosan nő az 1980-as évek óta). Továbbá az is látszik belőle, hogy mind a menekült-státuszra jogosult személyek, mind a gazdasági okokból vándorlók növekvő százalékban veszik igénybe a csempészek szolgáltatásait.migr_1A csempészet útvonala folyamatosan változik, nagyrészt az alábbiak függvényében: mennyire szigorú az ellenőrzés, mennyire drága megvesztegetni a hivatalnokokat, hol kisebb a biztonsági kockázat, hol a legrövidebb, hol vannak fegyveres konfliktusok, stb.

Több tanulmány szerint nem a legszegényebbekből válik migráns, hanem inkább azok indulnak útnak, akiknek romlott a korábbiakhoz képest a megélhetése (tipikusan munkavesztés, környezeti tényezők vagy politikai változások miatt). Nekik ugyanis még meg van a pénzük arra, hogy megfizessék a csempészeket. Gyakran a család kiválasztja a “legéletképesebb” tagját, akinek kifizetik az útját, és tőle várják, hogy a későbbiekben segítse az otthon maradottakat. migr_2Sokszor az utazás kezdetén még nincs is meg az egész útra szükséges pénzösszeg, így gyakran a migránsok nem gyorsan és “egyenes úton” jutnak el a célországba, hanem kényszerpihenők közbeiktatásával. A vizsgálatok kimutatták, hogy nagy az esetlegesség mértéke, a szóbeszédre alapozás, és a lényeges információ hiánya. Ráadásul gyakran a csempészek teljesen valótlan információkat terjesztenek, például, hogy ha a gyermeket váró nő az EU területén szül, akkor a gyerek már EU-s állam állampolgára lesz.

A csempészek a költségek megfizetésére többféle konstrukciót alakítottak ki. Egyik az, amikor a csempészés árának csak egy töredékét kérik el előre. Így ugyan drágább a szolgáltatás, de a személlyel elhitetik, hogy a gazdag országba érkezése után könnyen vissza tudja fizetni a kölcsönt. A leggyakoribb mód azonban nem egy “all-inclusive” útra befizetés, hanem hogy a különböző akadályokat különböző csoportok segítenek legyőzni, így egyszerre csak kisebb összegeket kell fizetni (pl.: egyik határnál szerez úti okmányokat, később fuvart bizonyos szakaszokra, stb.). A csempészhálózatok saját “banki rendszert” üzemeltetnek, amelyben megjelennek a körbetartozások, az árucsere és az egyéb csempészésből, illegális tevékenységből szerzett jövedelem.

A szakirodalom azt mutatja, hogy az elmúlt 2 évtizedben jelentősen megnőtt a migránsok csempészése, amely komplex események eredménye. Aki még több részletet szeretne tudni, annak ajánlom figyelmébe az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatala jelentését és a Nemzetközi Migrációs Szervezet jelentéseit.

UNODC

 

 

 

 

Read Full Post »

A halálbüntetés nemzetközi jogon alapuló tilalma több évtizeddel ezelőtt jelent meg, köszönhetően az emberi jogok védelme fejlődésének. A téma vizsgálata szempontjából ketté kell választanunk az univerzális és az európai szintet.

Az Európa Tanács (ami nem az EU) 1983-ban fogadta el az Emberi Jogok Európai Egyezményének a Hatodik Kiegészítő Jegyzőkönyvét, amely eltörölte a halálbüntetés kiszabását béke idején. Ennek Magyarország az 1990-es csatlakozás óta részese (hatályban 1992-től).

2003-ban folytatta az Európa Tanács a jogalkotást, és a Tizenharmadik Kiegészítő Jegyzőkönyvben a részes államok azt vállalták, hogy a halálbüntetést semmilyen körülmények között nem fogják alkalmazni, tehát még háború vagy szükségállapot idején sem. Magyarország ezt is ratifikálta és ki is hirdette.

A 2009 óta szerződési hatállyal bíró Alapjogi Charta az Európai Unió dokumentuma, amelynek a 2. cikke védi az életet, és tiltja a halálbüntetést.

Az európai szint mellett az univerzális szinten is látható a tartózkodás a halálbüntetéssel szemben. Az 1990-es évek eleje óta felállított nemzetközi büntető törvényszékek még a népirtást vagy háborús bűnöket elkövetőket sem ítélhetik halálra. 2007 óta az ENSZ Közgyűlése több határozatban is kérte az államokat a halálbüntetés moratóriumára. Ebből a legutóbbit 2014 decemberében a magyar állam képviselője is megszavazta.

Még egy egyezmény köti Magyarországot ebben a témában, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 2. kiegészítő jegyzőkönyve. Ehhez az 1989-ben elfogadott jogszabályhoz Magyarország 1994-ben csatlakozott.

Természetesen a fentiekben felsorolt egyezményekből ki lehet lépni, de ennek beláthatatlan következményei lennének. Az ilyen egyezményekből nem szokás kilépni, a szerződési jog alapelve, hogy a szerződéseket végre kell hajtani, azokat be kell tartani. Ráadásul annak köszönhetően, hogy a halálbüntetés tilalma nem pusztán jogi szabály, hanem alapvető fontosságú, értékkel bíró norma, így ezen egyezmények felmondása egyértelműen az adott értékközösségekből való kilépésünket is jelentené.

A tágan értelmezett Európában nincs olyan állam, amely alkalmazná. A világ majdnem 200 államának csak a tizede, 20-22 nem törölte el. A kivégzések számát tekintve Kína a listavezető (évi kb. 1000), utána következik Irán (~370), Irak (~170), Szaúd-Arábia (~80) és az Egyesült Államok (~40).

death penalty2death penalty1

 

 

 

 

 

Ebben a bejegyzésben nem célom azzal foglalkozni, hogy van-e értelme a halálbüntetésnek, viszont az a fentiekből is jól kiderül, hogy Magyarország számos módon elkötelezte magát egy bizonyos értékközösségben, amelynek az elveiből nem tanácsos válogatnunk, mert egy-egy alapelv elutasításával az egészből zárnánk ki magunkat.

 

Read Full Post »