Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014 11 19

Az elmúlt napok-hetek hírei tele vannak a NAV elnökének ügyével, amely számos nemzetközi jogi kérdést vetett fel. Sajnos eddigi tapasztalatom szerint ezekre a kérdésekre a tömegmédia nem tudott megfelelően válaszolni, még akkor sem, amikor jogászokat kérdezett. (Az alkotmányjog ugyebár nem nemzetközi jog, még akkor se, ha van a kettő között összefüggés…)

Beutazási tilalom: a beutazási tilalom nem azonos a kitiltással vagy kiutasítással. Az államok a szuverenitásukból fakadóan maguk határozhatják meg, hogy kit engednek be a területükre, ha valakit nem szeretnének beengedni, azt nem kötelesek, tehát megtagadhatják a beutazását. Ez alól talán az lehet kivétel, ha valamilyen nemzetközi egyezmény lenne a két érintett állam között, amely ezt a lehetőséget korlátozza. Ilyenről azonban nem tudok az USA és Magyarország vagy az EU viszonyában.

A kiutasítás és a kitiltás a büntetőjog és bizonyos esetekben az idegenrendészet körébe tartozó szankciók. A kiutasítás esetében az illető személy már az ország területén tartózkodik, és azt el kell hagynia, mivel – tipikusan – bírói határozattal kiutasítják, például bűncselekmény elkövetése miatt. A kitiltás nem a nemzetközi jog jogintézménye, hanem a magyar büntetőjogé. A Btk. 60§-a alapján egy vagy több helységből vagy az ország meghatározott részéből ki lehet tiltani a szabadságvesztésre ítélt bűnelkövetőt egytől öt évig terjedő időtartamra mellékbüntetésként. Ez előállhat garázdaság, tiltott szerencsejáték szervezés miatt például.

A diplomaták kötelezettségei és mentességei: az 1961. évi Bécsi Egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról tartalmazza a releváns szabályokat arra nézve, hogy az ügyben gyakran emlegetett amerikai diplomatától mit is lehet elvárni. Az egyezmény 41. cikke alapján a diplomatának kötelessége a fogadó állam jogszabályainak a tiszteletben tartása és tartózkodni köteles a fogadó állam belügyeibe való beavatkozástól. Ez tehát egy anyagi jogi kötelesség, azonban a be nem tartása esetében egy eljárási szabály miatt nem lehet a diplomatát felelősségre vonni. Az egyezmény garantálja a diplomata kiváltságait és mentességeit, amely alapján (31. cikk) a diplomata teljes mértékben mentes a fogadó állam büntető joghatósága alól.

Ez alól nincs kivétel, tehát még a tettenérés vagy az olyan súlyos bűncselekmény, mint az emberölés elkövetése, esetén sem lehet vele szemben büntetőeljárást indítani vagy bármilyen kényszerintézkedést alkalmazni (pl.: letartóztatni). A diplomáciai kiváltságok és mentességek nem csak a nagykövetség épületében illetik meg a diplomatát, hanem a fogadó állam teljes területén. Mit lehet tehát tenni ha a fogadó államnak problémája van a diplomatával? Persona non grata-nak, azaz nem kívánatos személynek nyilváníthatja indokolás nélkül (9. cikk). Ebben az esetben a diplomatának el kell hagynia az országot. Továbbá, ha a fogadó állam azt gyanítja, hogy a diplomata bűncselekményt követett el, erről értesítheti a küldő állam külügyminisztériumát, akik ezért felelősségre vonhatják a diplomatát. És ennyi!

Ártatlanság vélelme: a nemzetközi emberi jogi egyezmények garantálják minden egyén számára az ártatlanság vélelmét, tehát amíg megfelelő igazságszolgáltatási szerv jogerősen el nem ítél valakit, addig ártatlannak kell tekinteni. A jelen ügyhöz ez két oldalról kapcsolódik. Egyik a beutazási tilalom, amellyel nem áll összefüggésben az ártatlanság vélelme, tehát az állami szuverenitás erősebb, nem szükséges azt figyelembe vennie. Például alkalmazhat beutazási tilalmat olyan országokból jövőkkel szemben, ahol súlyos járványok vannak, vagy akik valószínűleg részt vettek súlyos bűncselekmény (pl.: terrorcselekmény, népirtás) elkövetésében. A kérdés másik oldala, hogy ha valakit valamilyen bűncselekmény (pl.: vesztegetés) elkövetésével gyanúsítanak, akkor megilleti az ártatlanság vélelme. Tehát az, hogy mondjon le a posztjáról jogilag nem kötelessége. Ettől független, hogy morálisan vagy politikailag mit gondolunk, mi lenne helyes.

Read Full Post »