Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. szeptember

A szakirodalom szerint a jól megvalósított kisebbségvédelem magát az integrációt teremti meg, amely esetben az etnikailag, vallásilag és/vagy nyelvileg plurális társadalom békésen és „egészséges módon”, összehangoltan működik, a sokszínűségét megőrizve, mégis egységes társadalmi tudattal. Ez így nagyon szépen hangzik, azonban a gyakorlatban egyre inkább úgy tűnik, hogy az integráció megvalósításának csak egy nagyon kis szelete a jog.

Természetesen kiinduló alapként szükséges a megfelelő emberi jogi szabályozás és kisebbségvédelem. A jól megalkotott jogszabályok és a hozzájuk kapcsolódó hatékony ellenőrző, végrehajtó és kikényszerítő mechanizmusok elengedhetetlenek. A roma kisebbség helyzetének javítása érdekében azonban ennél sokkal többre van szükség.

A többség által biztosított nyitottság, pénzalapok, megfelelő programok, hosszú távú tervek mellett elengedhetetlen a roma közösség felelősségvállalása a saját előbbre jutása érdekében. A nemzetközi fejlesztési programok nagy tapasztalata, hogy csak azok lettek igazán sikeresek, amelyeket a célközönség a magáénak érzett. Ez személyes és közösségi felelősségvállalást, munkát és áldozathozatalt egyaránt jelent.

Ehhez elengedhetetlenek az olyan roma értelmiségiek, akik felvállalják a közösség vezetését. Itt nem csak politikusokra gondolok, hanem tanárokra, újságírókra, jogászokra, orvosokra, művészekre – tanult és világlátott emberekre. A nemzetközi színtéren van néhány kiváló magyar példa (Izsák Rita, az ENSZ független kisebbségvédelmi szakértője; Járóka Lívia, EP képviselő), de hol vannak itthon a kisebb közösségi példamutatók / vezetők? A roma származású művészek láthatóak, de a többi értékteremtő területen sajnos kevesen vannak és ők is szinte láthatatlanok.

Márpedig ezekre az emberekre nagy szüksége van a kisebbségi közösségnek is és a többséginek is. Előbbinek példaként, húzóerőként, utóbbinak “előítélet-eloszlatóként” és hídként a két közösség között. Úgy tűnik, hogy itthon mind a többségi, mind a kisebbségi közösségnek van még hová fejlődni…

Read Full Post »

Pár nap múlva a skótok népszavazást tartanak arról, hogy elszakadjanak-e az Egyesült Királyságtól. A sajtóban a népszavazással kapcsolatos érvelés 2 fő vonal mentén halad: az egyik szerint ez elvi, morális kérdés  a szabadságról és nemzeti egységről, míg mások szerint inkább a gazdasági realitásokat kellene szem előtt tartani. Kevés szó esik azonban a függetlenedés nemzetközi jogi vonatkozásairól.scotland-independence

Ha a népszavazáson az elszakadás-pártiak nyernek, nem csak azt kell kitalálniuk, mi legyen az új fizetőeszköz (ők szeretnék a fontot megtartani, az angolok azonban azzal fenyegetnek, hogy ebbe nem fognak belemenni). Dönteniük kell majd olyan kérdésekről, mint hogy mely nemzetközi szervezetekben kívánnak tagok lenni, és míg például az ENSZ-be való felvételük nem lesz kihívás, addig ez nem feltétlen lesz így az EU vonatkozásában (még akkor sem, ha az Egyesült Királyságon belül eddig a skótok kifejezetten EU-pártiak voltak).

Egy másik kardinális kérdés a Skócia területén található brit nukleáris arzenál. Az Egyesült Királyság hadi tengerészetének teljes nukleáris programja Skócia területén található jelenleg. A program 1980-as évekbeli indítása óta jelentős a tiltakozás ellene a skót lakosság részéről. Persze az angolok nyilván tudnak olyan kikötőt találni, ahová áttelepíthető a nukleáris tengeri haderejük, de marad a kérdés, hogy a skótoknak vajon milyen haderő marad?Jamie Watson and Jodie, activists at the Faslane peace camp, outside the Trident naval base

Skócia 78 ezer km2 területű és több mint 5 millióan lakják, ezzel nem lenne kicsi ország. Példaként tekintenek a norvégokra, dánokra, finnekre, amikor a függetlenségről ábrándoznak. Természetesen lehetnek önálló állam, és arra is meg van minden esélyük, hogy nem élnének rosszul, de ez nagy mértékben múlik azon, hogy a tényleges elszakadási megállapodás milyen feltételeket fog tartalmazni. Ezt viszont csak azután fogják letárgyalni, hogy megszületett a népszavazás eredménye.

Az elmúlt évtizedekben szétesett vagy elszakadt országok közül kevés olyat tudunk említeni, amely gazdaságilag, politikailag és katonailag is jól járt (Csehország? Szlovénia?), így viszont visszatérünk a nyitó kérdéshez: nem ezek számítanak, hanem a “nacionalizmus” és függetlenség?region-nation

Read Full Post »