Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2014. augusztus

Foglalkoztat egy ideje a gyűlöletbeszéd. Mármint nem én akarok gyűlölködni, hanem az érdekel, hogy valójában mi is tilos a nemzetközi jog alapján. Óriási a zűrzavar a médiában, és az értelmiségi nem mer kiejteni a száján egy olyan mondatot sem, amelyben például szerepel a „cigány/roma” szó, mert valaki rögtön azt kiáltja, hogy Rasszista! vagy Gyűlöletbeszéd!speak peace

A szólásszabadság nem korlátlan. Legitim korlátja más emberek méltósága és a demokratikus társadalom védelme. Noha az Emberi Jogok Európai Egyezménye garantálja a szólás szabadságát, mégis közli a 17. cikkében, hogy „az Egyezmény egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az bármely állam, csoport vagy személy számára jogot biztosítana olyan tevékenység folytatására vagy olyan cselekedet végrehajtására, amely az Egyezményben foglalt jogok és szabadságok megsértésére vagy pedig az Egyezményben meghatározottnál nagyobb mértékű korlátozására irányul.” Tehát az európai emberi jogi értékrenddel összeegyeztethetetlen nézetek nem esnek a szólásszabadság védelme alá.

A különböző nemzetközi emberi jogokkal foglalkozó egyezmények (pl.: Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, fajgyűlölet elleni 1965. évi ENSZ Egyezmény) és testületek, így az Emberi Jogok Tanácsa és a Fajgyűlölet elleni Bizottság is számos alkalommal kifejtette, hogy tilos minden olyan megnyilvánulás, ami a faji gyűlöletet vagy megkülönböztetést valamilyen formában igazolni vagy előmozdítani igyekszik.800px-Hatespeech.svg-edit

Ezeknek megfelelően tehát valóban nincs joga senkinek olyan tartalmú nyilatkozatokat tenni, amelyek diszkriminációra, ellenségeskedésre, faji gyűlöletre vagy erőszakra uszítanak. Ez viszont felvet egy nagyon jelentős kérdést: tilos-e ez akkor is, ha egyértelműen igaz az állítás. Például könnyen bizonyítható az igazságtartalma annak az állításnak, hogy „a magyarországi kisegítő vagy fogyatékos iskolákban a magukat romának valló gyerekek aránya nagyobb, mint a társadalomban”. A gyűlöletbeszéd tiltásának nem az a lényege, hogy megakadályozza a valós kérdésekről való társadalmi diskurzust vagy tudományos kutatást, hanem hogy ez a helyes módon történjen. Különbséget kell tenni a tényszerű megállapítások és az értéktartalmú kijelentések között. Tehát míg a fenti tényállítás nem minősül gyűlöletkeltőnek, addig az a nyilvánvalóan valótlan kijelentés, hogy „a cigány gyerekek hülyék” már annak minősülhet (ki mondta, hol mondta, milyen szövegkörnyezetben, stb.).

A véleményszabadság nem csak az egyéni önkifejezés alapját teremti meg, hanem hozzájárul a demokratikus és nyitott társadalom fejlődéséhez is azzal, hogy lehetővé teszi nézetek, eszmék szabad kifejtését még akkor is, ha azok egyeseket megbotránkoztatnak, népszerűtlenek vagy sajátos elképzeléseken alapulnak. A gyűlöletbeszéd azonban nem járul hozzá a nyitott és demokratikus társadalom fejlődéséhez. Az objektíven nem megítélhető, értékítéletet tartalmazó, vagy nyilvánvalóan valótlan kifejezések tehát sokkal inkább minősülhetnek gyűlöletkeltőnek, és így tiltottnak. Úgy tűnik, itt is él a régi tapasztalat: a házastársak a legtöbbször nem azon veszekednek, hogy mit mondott a másik, hanem hogy hogyan mondta azt…ZitsDisagree

Reklámok

Read Full Post »

A Svédország és Finnország közötti, több mint 6000 szigetből álló Åland-szigetek különleges hely. A történelem folyamán sokáig a Svéd Királysághoz tartozott, majd 1809-től az Orosz Birodalomhoz. Az orosz birodalmon belül egyébként a szigetcsoport a finn kormányzóság irányítása alatt állt, és ennek volt köszönhető, hogy osztozott Finnország sorsában.1000px-LocationÅland.svgAmikor 1917-ben Finnország elszakadt az oroszoktól, a szigetek lakossága (jelenleg kb. 28 ezer fő) szeretett volna Svédországhoz csatlakozni. Ennek az a magyarázata, hogy a lakosság kb. 90 %-a svéd. A svédek is örültek volna a plusz tengeri területnek, azonban egy kis nemzetközi jogi bökkenő volt: a krími háború végén, az 1856-os párizsi békeszerződés előírta a terület demilitarizálását. Ezt a kötelességet a svédek nem szerették volna folytatni, míg a szigetlakók igen.

Végül a Nemzetek Szövetsége döntött az ügyben, a szigetek maradnak semlegesek és demilitarizáltak, Finnországhoz tartoznak, de tiszteletben kell tartani a svéd lakosok jogait. Ezt az érintett nagyhatalmak és a térség államai egy egyezményben rögzítették is. A finn állam és lakosság ennek nem különösebben örült, de végül olyan területi autonómiát biztosítottak számukra, amely a jelenleg létezők közül a legrégebbi.IMG_3440

Az autonómia teljes önkormányzatiságot biztosít, jelentős pénzügyi önállósággal, sőt némi nemzetközi cselekvési joggal is (pl.: a szigetek külön képviselőt küldhetnek a Nordic Councilba). Önálló bélyegkibocsátó joga van és sajátos vámszabályok érvényesülnek a területén. Az EU-s tagságról külön népszavazás volt Ålandon, és ugyan beléptek, de számos EU-s szabály korlátozottan vagy módosítva vonatkozik a területre.???????????????????????????????A 2013-as népszámlálási adatok szerint a szigetek lakosságának 89 %-a svéd ajkú, 5 %-a finn és 6 %-a egyéb. Ålandon a svéd a hivatalos nyelv, sőt a finnt még csak tanulni sem kell az iskolában, ellenben az angol kötelező mindenkinek. A finn nyelv ilyen mértékű kizárása kissé visszás, mivel a szigetek lakosságának kb. 5 %-a több száz éve ott élő finn. Ez még inkább így van, ha azt is hozzátesszük, hogy Finnország lakosságának kb. 5 %-a svéd (ez 270 ezer fő, amelynek csak a kb. 10 %-a él Ålandon), viszont minden finnek kötelező svédül tanulni. Az egész országban mindenütt két nyelven vannak az utcanévtáblák, és az igazságszolgáltatásban, állami munkahelyen dolgozóknak kötelessége mindkét nyelvet jól tudni – kivéve Ålandon. Vajon a kisebbségvédelem/nyelvi jogok nem illetnék meg az Ålandon élő finneket?

 

Read Full Post »