Dr. Szalai Anikó honlapja

Az elmúlt hetekben több nemzetközi jogi tárgyú könyv is megjelent, így most ezekből szemezgetek:

Ádány Tamás: A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága – Előzmények, tendenciák és előfeltételek (Pázmány Press, Bp. 2014)

A könyv alapját Ádány Tamás doktori kutatása és disszertációja képezi. A szerző évek óta kutatja a nemzetközi büntetőjogot és humanitárius jogot, így első monográfiája kiérlelt munka eredménye. A könyv két nagy részből áll, az elsőben az egyén nemzetközi jogon alapuló felelősségre vonásáról  olvashatunk, tehát annak történeti előzményeiről, a két világháború környéki kialakulásáról és az azóta létrehozott ad hoc törvényszékekről. Az első rész második fejezete a legsúlyosabb jogsértésekért viselt felelősség dogmatikai kérdéseit fogja át. Különösen értékes része ez a műnek, mivel az olvasó mélységében megismerheti az állam és egyén nemzetközi jogon alapuló felelőssége közötti különbségeket, az együttes állami és egyéni felelősségre vonás problematikáját, az univerzális joghatóság kelepcéit és a nemzetközi büntetőjog nemzeti fórumokon történő alkalmazásának lehetőségeit és korlátait.

A második rész a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárásának anyagi jogi és eljárásjogi előfeltételeiről szól. A számos példával és jogesettel alátámasztott mű a magyar jogalkalmazó számára is hasznos lehet, mivel több pontban is tárgyalja a nemzeti és nemzetközi fórum közötti hatáskörmegosztást, és a nemzetközi büntetőjog megjelenését a magyar jogban. Ennél hasznosabb már csak a jogalkotó számára lenne a mű elolvasása, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát 13 éve nem képes kihirdetni – különböző belső jogi akadályokra hivatkozva. Ádány Tamás művéből azonban egyértelműen látható, hogy ettől még a magyar állam és a területén élők nemzetközi jogi alapú felelőssége létezik.

Kende Tamás – Nagy Boldizsár – Sonnevend Pál – Valki László (szerk.): Nemzetközi jog (CompLex, Bp. 2014)

Az ELTE-hez kötődő 11 nemzetközi jogász összefogott és írtak egy mindent átfogó, bő 800 oldalas tankönyvet. Noha a mű borítóján megjelenő kép eléggé depresszív, ez ne riasszon el senkit, a beltartalom érdekes és értékes. A könyv sokban emlékeztet Malcolm Shaw tankönyvére, azonban az a neve ellenére is inkább szakkönyvnek tekinthető. Noha nem próbáltam végigtanulni és vizsgázni ebből az új könyvből, mégis úgy tűnik számomra, hogy valódi tankönyv. Jól követhető tagolású, a kiemelések, bekezdések számozása és a szöveg tördelése könnyen felismerhetővé teszi a lényeget és az ábrák, térképek, szövegdobozba foglalt esetleírások könnyítik a megértést.

A tankönyv lefedi a nemzetközi jog minden nagy területét, és a fejezetek sorrendje az általában megszokott módon halad. Ez alól néhány – tetszetős, jól védhető – kivételt találunk csak: a környezetvédelem a terület és használatáról szóló V. részben van; a nemzetközi büntetőjogra nem a könyv végén, a nemzetközi humanitárius jog után kerül sor, hanem a VI., az egyén helyzetéről szóló részben. További meglepetés egy körülbelül 40 oldalas fejezet, ami a nemzetközi gazdasági jogot és szervezeteket tárgyalja, a beruházásvédelemmel együtt. Noha ez a nemzetközi közjogot is érintő terület, Szegeden például ezt külön tárgyban oktatják.

A tankönyvi érdemei mellett ez a könyv hasznos lehet a gyakorló szakma számára is, kiváló kiindulópontot jelentve egy-egy nemzetközi jogi probléma megoldásához.