Milyen lenne a nemzetközi jog, ha valóban úgy lenne, ahogyan azt egyetemi hallgatók vélik? Valami ilyesmi:
A nemzetközi jog története szorosan összefonódik a történelem változásaival. A Horthy-korszak magyar területgyarapodásai során Kárpátalja és Észak-Erdély a népek önrendelkezési jogát gyakorolva került Magyarországhoz. A trianoni békeszerződés a területátcsatolásokat szabályozta, ezzel szankcionált, míg a párizsi magyar békeszerződés megállapodás volt, nem kötelezettség. A trianoni békeszerződés eredményeként Ausztria megszerezte Burgerlandot. A trianoni békeszerződés gazdasági rendelkezései híresebbek, mint a párizsié, de negatívabbak is. A párizsi békeszerződés gazdasági rendelkezései pozitívumokkal járt. Jóvátételi rendelkezése nincs vagy csak elenyésző.
Az 1874-ben Bernben elfogadott ENSZ Alapokmány mellett az erőszak tilalma kialakulásában fontos szerepet játszottak az alábbiak: Vesztfáliai Békeszerződés, Molotov-Ribbentrop Paktum, Truma-doktrina.
A második világháborút követően az európai Nürnbergi Törvényszék mellett létrehozták a Kínai Törvényszéket.
A nemzetközi jog és a belső jog viszonyát az Alkotmánybíróság is magyarázza 25 éve, tehát nem meglepő, hogy azt a joghallgató sem egészen érti: Hegel a monoteista doktrinát képviselte a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát illetően. Hasonlóan filozófikus téma a nemzetközi jog alanyainak meghatározása is: A nemzetközi jog alanyai az államok, a nemzetközi szervezetek, emberek és minden, ami bizonyos.
Ugyanez mondható el a nemzetközi szokásjogról, mint jogforrásról is. A nemzetközi szokásjog az államok jogából szivárog be a nemzetközi jogba. A szokásjog elfogadására az államoknak van egy bevett gyakorlatuk. A nemzetközi szokásjog kialakulása az 1648. évi vesztfáliai békéhez köthető. A szokásjogot úgy kell kezelni, mintha jogszabály lenne. Ez ugyan nem kötelezi a feleket, de mérvadó lehet viták eldöntésénél. A nemzetközi szokásjogot egy törvénybe összefoglalják, abban található. Fontos, hogy nincs hierarchia a nemzetközi jog forrásai között, mivel nem jogforrás.
A földrajzi elhelyezkedés bosszúja nem csak a biztonságpolitika sajátja. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hága, amely Belgium/Dánia/Svájc/Németország/Luxemburg-ban található. A szerződések jogáról szóló egyezményt 1969-ben fogadták el Bécsben (Németország). A Préah Vihear-templom ügye határvita Tajvan és Kambodzsa / Etiópia és Kambodzsa / Olaszország és Görögország között. A Párizs környéki békeszerződéseket Németországgal Berlinben írták alá.
A jogi nyelvtörők írásban sem kedveznek. A Nemzetközi Bíróság joghatósága alapulhat többek között a proroga forogatum nevű jogi megoldáson is.
A nemzetközi szerződések joga alapvető fontosságú. A nemzetközi szerződések sokféle elnevezéssel rendelkezhetnek, például egyezmény, statútum, kartell… A nemzetközi szerződés hatályát felfüggesztik, ha az örök időre kötött szerződéssel kapcsolatosan bizonyos körülmények megváltoznak. A nemzetközi szerződés megszűnik hallgatólagos felmondással. Nemzetközi bűncselekménynek minősül a nemzetközi szerződés felmondás nélküli megsértése.
Igazán sok magyarázatra azonban a fenntartások szorulnak. A nemzetközi szerződéshez bárki fűzhet fenntartást, de nem biztos, hogy figyelembe veszik azt. Az a fenntartás, amikor valaki panaszt nyújt be azzal kapcsolatban, hogy egy adott üggyel kapcsolatban fenntartása van. A fenntartás a legerősebb formája a szerződések felé nyújtott panasznak. Akkor fordulhat hozzá, ha az adott szerződést vagy nyilatkozatot ő hozta meg vagy alkotta meg. Fenntartást akkor lehet tenni egy nemzetközi szerződéshez, ha az több mint egy oldalas. Amennyiben olyan fenntartásról van szó, amelynek a tevése nyilvánvaló, nem kell a másik felet erről tájékoztatni. Ha a fenntartás témája megkívánja, az érintett feleket írásban értesíteni kell.
A nemzetközi jog egy hatalmas fejezetét jelenti az emberi jogok védelme. Kialakulása ködbe vész. A feudalizmustól számít nagyobb jelentőségűnek az emberi jogok védelme. A feudális kötelességek mellett megilletik az embert az alapvető emberi jogok. Az emberi jogok védelméről már a Nemzetek Szövetsége megalapításakor is szó volt. Sőt, az emberi jogok védelme visszanyúlik egészen a vesztfáliai békeszerződésig. Már ott szóba kerül, hogy szükség van rá. Az egyik első emberi jogi egyezmény a faji megkülönböztetés védelméről szóló volt.
Az emberi jogok védelme az ENSZ keretében olyan összefüggésben van a háborúhoz való joggal, hogy a háborúnak a tilalma életben van. Az ENSZ biztosítja az emberi jogok védelmét. Ha az állampolgárokkal szemben visszaélés következik be vagy alapvető emberi jogaikat sértik, akkor az ENSZ ombudsmanhoz fordulhatnak panasszal. Az emberi jogok egy része korlátozhatatlan, úgynevezett abszurd jogok. Az Emberi Jogi Bizottság nem tud szankcióval élni, de sajtóvízhangot kelt. A menekültjog egyik alapelve, hogy a menekülteket kisebbségi jogállás illeti meg. Az önrendelkezés jogának külső oldala alatt azt értjük, hogy a lakosság elköltözhet az adott államból, ha az nem felel meg neki.
A nemzetközi jog egzotikus szeletének számít a vizekkel kapcsolatos szabályozás. Az egyetemes érdekű nemzetközi folyó a világtengerek két távoleső pontját köti össze. A Lotus-ügy lényege, hogy két hajó, egy francia és egy török hajó ütközik a nyílt tengeren. A török hajón lévő személyek megfulladnak, míg a franciák közül páran megmenekülnek, köztük Lotus, a francia kapitány is. Konstantinápolyban érnek partot, ahol bebörtönzik őket. A Nicaragua-ügyben az Egyesült Államok megsértette a beavatkozás tilalmát és az USA még ezen felül semmibe vette a vízi gazdálkodás jogintézményét.
És az egyik kegkedveltebb téma legutoljára: a nemzetközi humanitárius jog! Az erőszak tilalma első generációs alapjog. A humanitárius jog egyik alapelve a megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód. A humanitárius jog egyik alapelvét rögzíti a Mandel-klauzula. Nemzetközi bűncselekmények az agresszív bűncselekmények. A béke elleni bűncselekményre példa amikor Merész Károly utasított 1 személyt, hogy vonjon szuverenitása alá 1 várost, fegyveres erőszakkal. A nemzetközi bűncselekményekkel az alábbi bíróságok foglalkoznak: Bírósági Statárium, Nemzetközi Vöröskereszt Bírósága, Mai Nemzetközi Bíróság. Magyarország peres fél lehet például a Nürnbergi Nemzetközi Törvényszéken. A Biztonsági Tanács egyik fő feladata a humanitárius szervezés. Tilos az olyan fegyver használata, amely szükségtelen szenvedést okoz (pl.: vaktöltény).
“A humanitárius jog egyik alapelve a megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód” – ez kellően teleologikus értelmezéssel akár még el is fogadható… 😀 😀