Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014. július

A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya az első és máig egyetlen világszintű emberi jogi egyezmény, amely kitér a kisebbségek védelmére is. A 27. cikke ezt mondja: “Olyan államokban, ahol nemzeti, vallási vagy nyelvi kisebbségek élnek, az ilyen kisebbségekhez tartozó személyektől nem lehet megtagadni azt a jogot, hogy csoportjuk más tagjaival együttesen saját kultúrájuk legyen, hogy saját vallásukat vallják és gyakorolják, vagy hogy saját nyelvüket használják.”Logo_Art27_JPEG

Noha világszintűt írtam az első bekezdésben, ez enyhe túlzás, ugyanis 168 állam a részese, habár a cél az, hogy minden állam azzá váljon. A 27. cikkhez azonban a részes államok tehetnek fenntartást, így ezzel élt is Franciaország és Törökország. (Előbbi szerint csak egy egységes francia nemzet létezik, az utóbbi pedig nem kíván a kurdokkal, örményekkel stb. kisebbségekkel “foglalkozni”). Az egyezmény első kiegészítő jegyzőkönyve értelmében lehetőség van az egyéni panaszra, tehát arra, hogy az Emberi Jogok Bizottsága megvizsgáljon a részes állam joghatósága alatt álló személyektől származó, az emberi jogaikkal kapcsolatos bejelentéseket.

Az Emberi Jogok Bizottsága az egyéni panaszok mellett az államok rendszeres jelentésein keresztül is vizsgálja az Egyezségokmányba foglalt jogok betartását. A Bizottság minden évben jelentésben foglalja össze a vizsgálatok eredményeit. Az elmúlt évek jelentéseinek vizsgálata rámutat arra, hogy viszonylag kevés olyan egyéni panasz kerül elé, amely csak a 27. cikket érintené. A cikkre hivatkozás általában csak kiegészíti az egyezmény többi cikkének említését. Mindazonáltal az országjelentések tipikusan kitérnek rá, és az európai jelentések gyakran külön alfejezetben vizsgálják a roma kisebbség helyzetét.

A 27. cikk sokaknak elég szűkszavúnak tűnhet, így érdemes összefoglalni, hogy melyek azok a magatartások, szabályok, amelyek a Bizottság szerint a 27. cikk sérelmét jelentik:
– romák elleni diszkriminatív megjegyzések a politikai diskurzusban, médiában és szélsőséges tüntetéseken
– 2. világháborús roma koncentrációs tábor területén sertéstelep üzemeltetése
– területi szegregáció
– szegregáció az oktatásban
– kisebbségekkel szembeni gyűlöletkeltő beszédek
– olyan egyesületeket tiltó jogszabály hiánya, amelyek a gyűlöletkeltésre és rasszista propagandára jönnek létre- kisebbségi emlékművek, szent helyek, kulturális helyekkel, építményekkel szembeni vandalizmus vagy gyújtogatás
– roma nők sterilizálása a beleegyezésük nélkül
– korlátozott részvételi lehetőség a politikai döntéshozatalban
– a névválasztás lehetősége a saját nyelven és annak megfelelő írásmódban
– a kisebbségi nyelvek és kultúra oktatásából jelentős állami támogatás- és pénzkivonás
– szent vagy kulturális helyek szennyezése, elpusztítása
– a kisebbséget érintő döntésekből az érintett csoport kihagyása
– állami szolgáltatásokhoz való hozzáférés megtagadása

A sort még lehetne folytatni, azonban már ez is jól rávilágít, hogy tipikusan milyen ügyekkel találkozik az Emberi Jogok Bizottsága a 27. cikk keretében.

Read Full Post »

Nem nyári olvasmányok

Az elmúlt hetekben több nemzetközi jogi tárgyú könyv is megjelent, így most ezekből szemezgetek:

Ádány Tamás: A Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága – Előzmények, tendenciák és előfeltételek (Pázmány Press, Bp. 2014)

adany_konyv

A könyv alapját Ádány Tamás doktori kutatása és disszertációja képezi. A szerző évek óta kutatja a nemzetközi büntetőjogot és humanitárius jogot, így első monográfiája kiérlelt munka eredménye. A könyv két nagy részből áll, az elsőben az egyén nemzetközi jogon alapuló felelősségre vonásáról  olvashatunk, tehát annak történeti előzményeiről, a két világháború környéki kialakulásáról és az azóta létrehozott ad hoc törvényszékekről. Az első rész második fejezete a legsúlyosabb jogsértésekért viselt felelősség dogmatikai kérdéseit fogja át. Különösen értékes része ez a műnek, mivel az olvasó mélységében megismerheti az állam és egyén nemzetközi jogon alapuló felelőssége közötti különbségeket, az együttes állami és egyéni felelősségre vonás problematikáját, az univerzális joghatóság kelepcéit és a nemzetközi büntetőjog nemzeti fórumokon történő alkalmazásának lehetőségeit és korlátait.

A második rész a Nemzetközi Büntetőbíróság eljárásának anyagi jogi és eljárásjogi előfeltételeiről szól. A számos példával és jogesettel alátámasztott mű a magyar jogalkalmazó számára is hasznos lehet, mivel több pontban is tárgyalja a nemzeti és nemzetközi fórum közötti hatáskörmegosztást, és a nemzetközi büntetőjog megjelenését a magyar jogban. Ennél hasznosabb már csak a jogalkotó számára lenne a mű elolvasása, mivel a Nemzetközi Büntetőbíróság Statútumát 13 éve nem képes kihirdetni – különböző belső jogi akadályokra hivatkozva. Ádány Tamás művéből azonban egyértelműen látható, hogy ettől még a magyar állam és a területén élők nemzetközi jogi alapú felelőssége létezik.

 

Kende Tamás – Nagy Boldizsár – Sonnevend Pál – Valki László (szerk.): Nemzetközi jog (CompLex, Bp. 2014)

173x245_nemzetkozi_jog_borito.inddAz ELTE-hez kötődő 11 nemzetközi jogász összefogott és írtak egy mindent átfogó, bő 800 oldalas tankönyvet. Noha a mű borítóján megjelenő kép eléggé depresszív, ez ne riasszon el senkit, a beltartalom érdekes és értékes. A könyv sokban emlékeztet Malcolm Shaw tankönyvére, azonban az a neve ellenére is inkább szakkönyvnek tekinthető. Noha nem próbáltam végigtanulni és vizsgázni ebből az új könyvből, mégis úgy tűnik számomra, hogy valódi tankönyv. Jól követhető tagolású, a kiemelések, bekezdések számozása és a szöveg tördelése könnyen felismerhetővé teszi a lényeget és az ábrák, térképek, szövegdobozba foglalt esetleírások könnyítik a megértést.

A tankönyv lefedi a nemzetközi jog minden nagy területét, és a fejezetek sorrendje az általában megszokott módon halad. Ez alól néhány – tetszetős, jól védhető – kivételt találunk csak: a környezetvédelem a terület és használatáról szóló V. részben van; a nemzetközi büntetőjogra nem a könyv végén, a nemzetközi humanitárius jog után kerül sor, hanem a VI., az egyén helyzetéről szóló részben. További meglepetés egy körülbelül 40 oldalas fejezet, ami a nemzetközi gazdasági jogot és szervezeteket tárgyalja, a beruházásvédelemmel együtt. Noha ez a nemzetközi közjogot is érintő terület, Szegeden például ezt külön tárgyban oktatják.

A tankönyvi érdemei mellett ez a könyv hasznos lehet a gyakorló szakma számára is, kiváló kiindulópontot jelentve egy-egy nemzetközi jogi probléma megoldásához.

 

Read Full Post »

Milyen lenne a nemzetközi jog, ha valóban úgy lenne, ahogyan azt egyetemi hallgatók vélik? Valami ilyesmi:

A nemzetközi jog története szorosan összefonódik a történelem változásaival. A Horthy-korszak magyar területgyarapodásai során Kárpátalja és Észak-Erdély a népek önrendelkezési jogát gyakorolva került Magyarországhoz. A trianoni békeszerződés a területátcsatolásokat szabályozta, ezzel szankcionált, míg a párizsi magyar békeszerződés megállapodás volt, nem kötelezettség. A trianoni békeszerződés eredményeként Ausztria megszerezte Burgerlandot. A trianoni békeszerződés gazdasági rendelkezései híresebbek, mint a párizsié, de negatívabbak is. A párizsi békeszerződés gazdasági rendelkezései pozitívumokkal járt. Jóvátételi rendelkezése nincs vagy csak elenyésző.

Az 1874-ben Bernben elfogadott ENSZ Alapokmány mellett az erőszak tilalma kialakulásában fontos szerepet játszottak az alábbiak: Vesztfáliai Békeszerződés, Molotov-Ribbentrop Paktum, Truma-doktrina.

A második világháborút követően az európai Nürnbergi Törvényszék mellett létrehozták a Kínai Törvényszéket. 

A nemzetközi jog és a belső jog viszonyát az Alkotmánybíróság is magyarázza 25 éve, tehát nem meglepő, hogy azt a joghallgató sem egészen érti: Hegel a monoteista doktrinát képviselte a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát illetően. Hasonlóan filozófikus téma a nemzetközi jog alanyainak meghatározása is: A nemzetközi jog alanyai az államok, a nemzetközi szervezetek, emberek és minden, ami bizonyos.

Ugyanez mondható el a nemzetközi szokásjogról, mint jogforrásról is. A nemzetközi szokásjog az államok jogából szivárog be a nemzetközi jogba. A szokásjog elfogadására az államoknak van egy bevett gyakorlatuk. A nemzetközi szokásjog kialakulása az 1648. évi vesztfáliai békéhez köthető. A szokásjogot úgy kell kezelni, mintha jogszabály lenne. Ez ugyan nem kötelezi a feleket, de mérvadó lehet viták eldöntésénél. A nemzetközi szokásjogot egy törvénybe összefoglalják, abban található. Fontos, hogy nincs hierarchia a nemzetközi jog forrásai között, mivel nem jogforrás. 

A földrajzi elhelyezkedés bosszúja nem csak a biztonságpolitika sajátja. A Nemzetközi Bíróság székhelye Hága, amely Belgium/Dánia/Svájc/Németország/Luxemburg-ban található. A szerződések jogáról szóló egyezményt 1969-ben fogadták el Bécsben (Németország). A Préah Vihear-templom ügye határvita Tajvan és Kambodzsa / Etiópia és Kambodzsa / Olaszország és Görögország között. A Párizs környéki békeszerződéseket Németországgal Berlinben írták alá.

A jogi nyelvtörők írásban sem kedveznek. A Nemzetközi Bíróság joghatósága alapulhat többek között a proroga forogatum nevű jogi megoldáson is. 

A nemzetközi szerződések joga alapvető fontosságú. A nemzetközi szerződések sokféle elnevezéssel rendelkezhetnek, például egyezmény, statútum, kartell… A nemzetközi szerződés hatályát felfüggesztik, ha az örök időre kötött szerződéssel kapcsolatosan bizonyos körülmények megváltoznak. A nemzetközi szerződés megszűnik hallgatólagos felmondással. Nemzetközi bűncselekménynek minősül a nemzetközi szerződés felmondás nélküli megsértése.

Igazán sok magyarázatra azonban a fenntartások szorulnak. A nemzetközi szerződéshez bárki fűzhet fenntartást, de nem biztos, hogy figyelembe veszik azt. Az a fenntartás, amikor valaki panaszt nyújt be azzal kapcsolatban, hogy egy adott üggyel kapcsolatban fenntartása van. A fenntartás a legerősebb formája a szerződések felé nyújtott panasznak. Akkor fordulhat hozzá, ha az adott szerződést vagy nyilatkozatot ő hozta meg vagy alkotta meg. Fenntartást akkor lehet tenni egy nemzetközi szerződéshez, ha az több mint egy oldalas. Amennyiben olyan fenntartásról van szó, amelynek a tevése nyilvánvaló, nem kell a másik felet erről tájékoztatni. Ha a fenntartás témája megkívánja, az érintett feleket írásban értesíteni kell. 

A nemzetközi jog egy hatalmas fejezetét jelenti az emberi jogok védelme. Kialakulása ködbe vész. A feudalizmustól számít nagyobb jelentőségűnek az emberi jogok védelme. A feudális kötelességek mellett megilletik az embert az alapvető emberi jogok. Az emberi jogok védelméről már a Nemzetek Szövetsége megalapításakor is szó volt. Sőt, az emberi jogok védelme visszanyúlik egészen a vesztfáliai békeszerződésig. Már ott szóba kerül, hogy szükség van rá. Az egyik első emberi jogi egyezmény a faji megkülönböztetés védelméről szóló volt.

Az emberi jogok védelme az ENSZ keretében olyan összefüggésben van a háborúhoz való joggal, hogy a háborúnak a tilalma életben van. Az ENSZ biztosítja az emberi jogok védelmét. Ha az állampolgárokkal szemben visszaélés következik be vagy alapvető emberi jogaikat sértik, akkor az ENSZ ombudsmanhoz fordulhatnak panasszal. Az emberi jogok egy része korlátozhatatlan, úgynevezett abszurd jogok. Az Emberi Jogi Bizottság nem tud szankcióval élni, de sajtóvízhangot kelt. A menekültjog egyik alapelve, hogy a menekülteket kisebbségi jogállás illeti meg. Az önrendelkezés jogának külső oldala alatt azt értjük, hogy a lakosság elköltözhet az adott államból, ha az nem felel meg neki.

A nemzetközi jog egzotikus szeletének számít a vizekkel kapcsolatos szabályozás. Az egyetemes érdekű nemzetközi folyó a világtengerek két távoleső pontját köti össze. A Lotus-ügy lényege, hogy két hajó, egy francia és egy török hajó ütközik a nyílt tengeren. A török hajón lévő személyek megfulladnak, míg a franciák közül páran megmenekülnek, köztük Lotus, a francia kapitány is. Konstantinápolyban érnek partot, ahol bebörtönzik őket. A Nicaragua-ügyben az Egyesült Államok megsértette a beavatkozás tilalmát és az USA még ezen felül semmibe vette a vízi gazdálkodás jogintézményét.

És az egyik kegkedveltebb téma legutoljára: a nemzetközi humanitárius jog! Az erőszak tilalma első generációs alapjog. A humanitárius jog egyik alapelve a megkülönböztetés tilalma és az egyenlő bánásmód. A humanitárius jog egyik alapelvét rögzíti a Mandel-klauzula. Nemzetközi bűncselekmények az agresszív bűncselekmények. A béke elleni bűncselekményre példa amikor Merész Károly utasított 1 személyt, hogy vonjon szuverenitása alá 1 várost, fegyveres erőszakkal. A nemzetközi bűncselekményekkel az alábbi bíróságok foglalkoznak: Bírósági Statárium, Nemzetközi Vöröskereszt Bírósága, Mai Nemzetközi Bíróság. Magyarország peres fél lehet például a Nürnbergi Nemzetközi Törvényszéken. A Biztonsági Tanács egyik fő feladata a humanitárius szervezés. Tilos az olyan fegyver használata, amely szükségtelen szenvedést okoz (pl.: vaktöltény).

 

 

 

Read Full Post »