Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014 06 27

A múlt heti isztambuli konferencián arról tartottam előadást, hogy az ENSZ keretében elfogadott kisebbségvédelmi nyilatkozat és őslakos nyilatkozat között mennyi a különbség és a hasonlóság, és vajon lehetne-e a két nyilatkozatból egy egyezményt kovácsolni. A hallgatóság soraiban szinte csak amerikaiak és kanadaiak ültek, így az előadás utáni élénk beszélgetés során az európaitól teljesen eltérő nézőponttal találkoztam.

Az ENSZ 1992-ben fogadta el a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek védelméről szóló nyilatkozatot, 2007-ben pedig az őslakosok védelméről szólót. A két nyilatkozatban közös, hogy mind az egyének, mind a közösségek védelmét célozza, és az általános emberi jogok biztosításán felül irányoz elő többletjogokat. Az 1992-es nyilatkozat még viszonylag röviden foglalja ezeket össze, kiemeli a nyelvhasználat jogát, a kultúra és hagyományok védelmét, a jogot a gazdasági fejlődéshez és annak jogát, hogy a kisebbség kapcsolatot tartson a kisebbség, akár külföldön élő, többi tagjával. Yanagawa_quote

A 2007-es őslakos nyilatkozat már jóval bőségesebb, kijelenti, hogy az őslakos népeket a belső önrendelkezési jog illeti meg, tehát jogosultak autonómiára vagy önkormányzatiságra. A nyilatkozat egyébként nagyon egyértelművé teszi, hogy az elszakadás, tehát a külső önrendelkezés nem illeti meg őket, az állam területi integritása nem kérdőjelezhető meg. Tartalmazza ugyanazokat a többletjogokat, mint a kisebbségi nyilatkozat, és a kettő között eltelt 15 év emberi jogi fejlődését is tükrözi, például megjelenik az egészséges környezethez való jog. Jelentős eltérés még, hogy részletesen szabályozza a földhöz való jogot, a kártérítés jogát az elvett területekért, a jogot a földhöz és természethez kapcsolódó különleges spirituális kapcsolathoz.

A két nyilatkozat pusztán jogi összevetése azt mutatja, hogy nem lenne akadálya az egységes szerkezetbe foglalásnak. Azonban az előadást követő beszélgetés pont arra mutatott rá, hogy ez nem jogi kérdés. Az amerikai kontinensen nem igazán értik a kisebbségi problémát, míg mi Európából nem értjük, hogy miért kéne különbséget tenni az őslakosok és a kisebbségek között, mivel végső soron ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, ugyanazok a problémák a jellemzőek. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság már több esetben, analógiaként használva, az őslakosok védelmét biztosító rendelkezést alkalmazta a Dél-Amerikában élő jelentős számú afrikai származású, egykor rabszolga fekete közösség védelmére is.

A védelem univerzális szintre emelését azonban nem csak az akadályozza, hogy a probléma megközelítése eltérő Európában és az amerikai kontinensen, hanem az is, hogy az ázsiai és afrikai kontinensen egyáltalán nem foglalkoznak ezekkel. Így az érdeklődés és politikai akarat hiánya miatt úgy tűnik, ezeknek az embercsoportoknak a védelme sokkal hatékonyabb és megfelelőbb lehet regionális szinten, mint egyetemesen.

Read Full Post »