Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2014. június

A múlt heti isztambuli konferencián arról tartottam előadást, hogy az ENSZ keretében elfogadott kisebbségvédelmi nyilatkozat és őslakos nyilatkozat között mennyi a különbség és a hasonlóság, és vajon lehetne-e a két nyilatkozatból egy egyezményt kovácsolni. A hallgatóság soraiban szinte csak amerikaiak és kanadaiak ültek, így az előadás utáni élénk beszélgetés során az európaitól teljesen eltérő nézőponttal találkoztam.

Az ENSZ 1992-ben fogadta el a nemzeti, etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek védelméről szóló nyilatkozatot, 2007-ben pedig az őslakosok védelméről szólót. A két nyilatkozatban közös, hogy mind az egyének, mind a közösségek védelmét célozza, és az általános emberi jogok biztosításán felül irányoz elő többletjogokat. Az 1992-es nyilatkozat még viszonylag röviden foglalja ezeket össze, kiemeli a nyelvhasználat jogát, a kultúra és hagyományok védelmét, a jogot a gazdasági fejlődéshez és annak jogát, hogy a kisebbség kapcsolatot tartson a kisebbség, akár külföldön élő, többi tagjával. Yanagawa_quote

A 2007-es őslakos nyilatkozat már jóval bőségesebb, kijelenti, hogy az őslakos népeket a belső önrendelkezési jog illeti meg, tehát jogosultak autonómiára vagy önkormányzatiságra. A nyilatkozat egyébként nagyon egyértelművé teszi, hogy az elszakadás, tehát a külső önrendelkezés nem illeti meg őket, az állam területi integritása nem kérdőjelezhető meg. Tartalmazza ugyanazokat a többletjogokat, mint a kisebbségi nyilatkozat, és a kettő között eltelt 15 év emberi jogi fejlődését is tükrözi, például megjelenik az egészséges környezethez való jog. Jelentős eltérés még, hogy részletesen szabályozza a földhöz való jogot, a kártérítés jogát az elvett területekért, a jogot a földhöz és természethez kapcsolódó különleges spirituális kapcsolathoz.

A két nyilatkozat pusztán jogi összevetése azt mutatja, hogy nem lenne akadálya az egységes szerkezetbe foglalásnak. Azonban az előadást követő beszélgetés pont arra mutatott rá, hogy ez nem jogi kérdés. Az amerikai kontinensen nem igazán értik a kisebbségi problémát, míg mi Európából nem értjük, hogy miért kéne különbséget tenni az őslakosok és a kisebbségek között, mivel végső soron ugyanolyan kiszolgáltatott helyzetben vannak, ugyanazok a problémák a jellemzőek. Az Amerika-közi Emberi Jogi Bizottság már több esetben, analógiaként használva, az őslakosok védelmét biztosító rendelkezést alkalmazta a Dél-Amerikában élő jelentős számú afrikai származású, egykor rabszolga fekete közösség védelmére is.

A védelem univerzális szintre emelését azonban nem csak az akadályozza, hogy a probléma megközelítése eltérő Európában és az amerikai kontinensen, hanem az is, hogy az ázsiai és afrikai kontinensen egyáltalán nem foglalkoznak ezekkel. Így az érdeklődés és politikai akarat hiánya miatt úgy tűnik, ezeknek az embercsoportoknak a védelme sokkal hatékonyabb és megfelelőbb lehet regionális szinten, mint egyetemesen.

Reklámok

Read Full Post »

Nyelvújítás

Az amerikaiak folyton új szavakat dobnak be a szakirodalomba, és ha szerencséjük van, lesz is olyan, amely a szakzsargon részévé válik. Ezen a konferencián a “patchwork multilateralism” volt ez a kifejezés. Arra utal, hogy a nemzetközi jog egyre fragmentáltabb, számos többoldalú szabályozás létezik egymás mellett, egymást kiegészítve vagy csak úgy. Nem vagyok benne biztos, hogy ezt a kifejezést 20 év múlva is emlegetni fogjuk, és azt sem tudja senki, hogy ki találta ki. Mindenesetre, tekintettel foltvarró énemre, nekem tetszik.takiA tömegpusztító fegyverek ABC-je

A tömegpusztító fegyverek fajtáit könnyű megjegyezni az angol ABC segítségével: Atom, Biológiai, (Chemical) Vegyi. A 21. században vajon mivel folytatódhat ez a sor? Digitális, Elektronikus, Facebook…Weapons-of-Mass-Distraction

Ellentmondások városa

Úgy érzem, rengeteg ellentét feszül ebben a városban. A törökök – persze főként a kereskedők – hihetetlenül kedvesek és udvariasak az idegennel, turistával, miközben tudjuk, hogy hány népcsoportot irtottak ki, tizedeltek meg a környéken az elmúlt évszázadok során (örmények, kurdok stb.). Néhány keresztény templom és zsinagóga megmaradt, de ezek szinte láthatatlanok a városban. Ellenben a régi európai negyed fő bevásárlóutcájában június közepén is világítanak minden este a karácsonyi, hópelyhes díszek.IMG_3074[1]Letűnt kor mementói

Számomra a város korábbi jelentőségének egyik nagy bizonyítékai a konzulátusi épületek a szállásom környékén. Az elképesztő méretű angol és orosz konzulátus elgondolkoztatott egy pillanatra – minek ide ekkora? Aztán az útikönyvből kiderült, hogy ezek az épületek az 1840-es években készültek nagykövetségnek. Amikor 1923-ban Atatürk Ankarát nevezte ki fővárosnak, ezek az épületek főkonzulátusi státusba kerültek. Biztos vagyok benne, hogy szebbek és nagyobbak, mint a mai ankarai nagykövetségek…IMG_2912[1]

Read Full Post »

A Boszporusz

Évek óta, ha meghallom azt a szót, hogy Boszporusz, Bodnár professzor tengerjog előadása ugrik be. Így valami különleges érzés kerített hatalmába, amikor szerdán – életemben először – átkelhettem rajta (mivel a repülő az ázsiai parton tett le). A pár perces hajóút során gyönyörű látványként tárult elém az az egyveleg, ami Bizáncból, Konstantinápolyból és a mai városból összeállt. És őszintén bevallom, hogy nem azon járt az eszem, hogy a Boszporusz egy természetes tengerszoros, amelynek a nemzetközi jogi helyzetét az 1936. évi Montreux-ben kötött egyezmény szabályozza. A 10 részes féllel rendelkező szerződés szerint a Boszporusz (a Márvány-tengerrel és a Dardanellákkal együtt) Törökország szuverén területe, amelyen békeidőben engedélyezi minden állam hajója számára az áthaladást. A békés célú áthaladás korlátozott azon államok hadihajói számára, amelyek nem rendelkeznek fekete-tengeri parttal. A szoros feletti kontroll az elmúlt évszázadok során sok vitára adott okot, és valószínűleg ez is megbújik a “Kanal Istanbul” terv mögött, amely a természetes vízi úttal párhuzamosan egy mesterséges csatornát is szeretne létrehozni 2023-ra…Boszporusz-hídVegyi fegyverek Szíriában

Az Academic Council on the United Nations System éves konferenciájának nyitó előadását Ahmet Üzümcü, a Vegyifegyver Tilalmi Szervezet főtitkára tartotta. Ahogyan korábban már írtam erről, tavaly ez a szervezet kapta a Nobel-békedíjat. Az előadás rendkívüli részletességgel tért ki a szíriai vegyi fegyverek leszerelésének gyakorlati problémáira. 1300 tonnányi vegyi fegyvert távolítottak el az országból, ez körülbelül a készletek 92%-át jelenti. A fennmaradó kb. 100 tonna kivitele az országból folyamatban van. A semlegesítés, illetve a megsemmisítés az USA és Finnország területén zajlik. A főtitkár hangsúlyozta, hogy a szép eredmények mellett még mindig sok munka vár rájuk, mivel a világon a ’90-es évek végén – felbecsülten – meglévő vegyi fegyvereknek eddig a 80%-át szerelték le, és még mindig jelentős állományok találhatóak több államban is. IMG_3018[1]Török öngól

A konferencia házigazdája a Kadir Has Egyetem, amelynek a rektora, Mustafa Aydin neves török nemzetközi kapcsolatok szakértő. Véleménye szerint a szíriai konfliktus kapcsán a török külpolitika egyértelműen öngólt lőtt azzal, hogy a sikertelen “coalition of the willing” és R2P szervezkedés után elkezdett a kormányváltás érdekében kampányolni. A kormányváltás 3 éve nem jön létre, a konfliktus továbbra is meg van és folyamatos nemzetbiztonsági kockázatot jelent a török állam számára. Nem csak azért, mert a közvetlen szomszédságában van, hanem mivel Törökországban tartózkodik majdnem 800 ezer szíriai menekült. Ők egyébként koránt sem csak a határhoz közeli menekülttáborokban laknak. Isztambulban is sok helyen láthatóak, például az egyetemhez közeli mecset kertjében is tábort vertek. A legtöbb jelenlévő szakértő szerint pedig, az eltelt sok-sok hónap a helyzetükben nem hozott javulást, a török nép egyre frusztráltabb, a nemzetközi közvélemény pedig egyre érdektelenebb irányukba. (Kép hiánya: nem éreztem megfelelőnek lefényképezni őket)

A napi fejtörő

Kb. 100 méterenként van egy mecset vagy dzsámi. Számítottam rá, hogy elég sok lesz, de arra nem, hogy ennyire uralni fogják a várost. A nők öltözéke rendkívül változó, és egyértelműen látható, hogy többé-kevésbé szekularizált világról van szó. De azért egész nap “szúrta a bögyömet”, hogy a Kék mecsetben külön, kicsi, hátsó, elzárt terület van csak a nők számára imádkozásra. Van valami paradoxon abban, hogy elvárják a nőktől a vallásnak megfelelő öltözéket és viselkedést, de közben nem hagyják őket méltó módon imádkozni.IMG_3049[1]

Read Full Post »

Focit mindenkinek!

Ahogyan az ars poeticámban már jeleztem, a nemzetközi jog erősen áthatja a mindennapi életünket. Jelenleg ennél erősebben érezhetőnek csak a foci világbajnokság tűnik, de félreértés ne essék, az is összekapcsolható a nemzetközi joggal… 🙂

Először talán azzal kezdeném, hogy a FIFA nem kormányközi nemzetközi szervezet – annak ellenére sem, hogy vizsgán gyakran emlegetik kevéssé felkészült hallgatók. Ez a nemzetközi sportszövetség a svájci jog alapján, Svájcban bejegyzett jogi személy, tehát nem a nemzetközi jog alapján jött létre és nem is a nemzetközi jog az irányadó a működésére.

A FIFA tagsága kapcsán azonban megfigyelhetőek nemzetközi jogilag is érdekes kérdések. 209 nemzeti tagszervezet tartozik hozzá, ami jóval több mint a világon általánosságban elismert 194 állam. Ez a különbség annak tudható be, hogy olyan, korábban gyarmati, jelenleg önkormányzatisággal rendelkező nem független területek szövetségeit is elfogadja tagként, mint Gibraltár, Brit Virgin-szigetek, Tajvan, Hong Kong és Macau. Az angol területek ráadásul olyannyira szétválasztva részei, hogy külön-külön tag Skócia, Észak-Írország, Wales és Anglia.

Az amerikai és angol gyakorlattal szemben érdekes kontraszt, hogy a francia (pl.: Martinique, Francia Guyana) és holland (pl.: Holland Antillák) szuverenitás alatt álló területek nem kaptak külön képviseleti lehetőséget. Persze ők legalább Franciaországon vagy Hollandián keresztül képviselve vannak. Nem mondható ez el több vitatott jogállású terület focistáiról. A koszovóiak évek óta várják, hogy végre részt vehessenek európai és világszintű sporteseményeken.Kosovo_foci

A koszovóiak érvként hozzák fel Palesztina és Tajvan esetét, amelyek tagjai a FIFÁ-nak és más nemzetközi sportszövetségeknek (pl.: NOB). Meg is indult az együttműködés a FIFA és a koszovói labdarúgó szövetség között, sőt rövid ideig hivatalos nemzetközi barátságos mérkőzéseket is játszhattak. Egy ilyen meccsre került sor idén tavasszal, azonban a koszovói válogatott egy része fegyverekkel pózolva fotóztatta magát, a szurkolók pedig szerb zászlót égettek a meccsen, így végül a FIFA megvonta ezt a jogot.

A nemzetközi elismertségig pedig maradnak az olyan kupák, mint a 2014 ConIFA World Cup, amelynek a résztvevői többek között Iraki Kurdisztán, Quebec, Abházia és Darfúr volt…

ConIFA

 

Read Full Post »