Az Európai Bizottság nemrég közzétette a jelentését arról, hogyan halad az Európai Roma Stratégia végrehajtása az egyes tagállamokban. A Magyarországra vonatkozó jelentés összegzi, hogy 2011 óta milyen fő döntések születtek az oktatás, foglalkoztatás, egészségügy, lakhatás és anti-diszkrimináció területén, majd ezeket értékeli is.
Az oktatás területén előrelépésnek tartja az integrált oktatást, és megállapítja, hogy az oktatással kapcsolatos centralizációnak lehet pozitív hatása a szegregáció csökkentésére. Ugyanakkor óvatosságra int a tankötelezettség korhatárának csökkentésével kapcsolatosan, mivel ez növelheti a szakma nélkül felnövő, képzetlen roma felnőttek számát. Az óvodába járás kötelezővé tétele szintén jó eredményekre vezethet, amennyiben az állam tudja biztosítani a megfelelő infrastruktúrát és a felkészült óvodapedagógusokat.
A foglalkoztatás területén további intézkedésekre lenne szükség, hogy a romák a nyitott munkaerőpiacon el tudjanak helyezkedni. Ez részben a diszkriminációmentes légkör megteremtését jelenti, részben pedig a romák megfelelő, piacképes szakképzését. A Bizottság az állam figyelmébe ajánlotta olyan átfogó csomag bevezetését, amely egyszerre több irányból célozza a fejlődést, így például a közbeszerzés területén is bevezetni szociális feltételeket (pl.: csak olyan cég nyerje a pályázatot, amely foglalkoztat romákat), támogatás a munkaadónak, ha roma munkavállalót alkalmaz, és a fiatalkorú romák számára szakmai gyakorlati lehetőségek biztosítása.
Az egészségügy területén a Bizottság úgy találta, hogy nem állnak rendelkezésre megfelelő adatok annak értékelésére, hogy a romák egészségügyi ellátórendszerhez való hozzáférése és az általános egészségügyi állapotuk javult-e. Viszont megjegyzi, hogy további ösztönzők bevezetésére lenne szükség, hogy az elmaradott régiókban se legyen orvoshiány (ezt például Finnországban úgy oldják meg, hogy az az orvos, aki vállalja, hogy 5 évet lehúz Lappföldön, kb. 6-8-szor annyit keres, mint aki a déli területeken marad).
Az adathiány a lakhatás területén is probléma, így nem tudta értékelni, hogy a hosszú távú állami programoknak eddig milyen eredményei vannak. A jelentés összességében is felhívja Magyarország figyelmét arra, hogy a fejlődés mértékének mérésére és ellenőrzésére jobb mechanizmusokat kellene kidolgoznia.
A Bizottság kiemelte, hogy a gyűlöletbeszéd ellen továbbra is fel kell lépni, hatékonyabb figyelemfelhívó akciókkal kellene megcélozni mind a roma, mind a nem-roma embereket, hogy növeljék az emberek egymás iránti figyelmét és elfogadását. Ennek érdekében javasolja a médiával való szorosabb együttműködést.
A Bizottság a jelentés végén kijelentette, hogy az Európai Unió releváns alapjaiból származó pénzösszegeket még hatékonyabb, integráltabb és fenntarthatóbb módon kellene a romák helyzetének javítására fordítani.
Dr. Szalai Anikó honlapja 
Az Európai Unió eddig nem vette a fáradságot, hogy a roma kúltúra és szokás sokszínűséget tanulmányozza. Ennek elmulasztása miatt még nem jött rá, hogy országonként is eltérő, nem hogy régiónként. A sok-sok tanulmányt a kulának termelik, mert fordítva ülnek a lovon. Az általános emveri jog mindenkinek jár, aki ezt megsérti azt szankcionálni kell. Ezt az általános jogokat azonban – fent írt okokból- az Unió úgy gondolja minden körülmények között alkalmazni és érvényesíteni lehet. Amikor tömegesen lepik meg az Unió gazdagabb országait a nálunk demokráciában és anyagilag jobban állók is kizárólag olyan intézkedések sosozatában látja a megoldást, mely ezen kisebbség kitoloncolását vagy egyéb jogi úton történő mielőbbi és tömeges hazautazásra kényszerítést eredményez. A politikai szerencse lovagok – köztük a roma származásuk is- értékelhető javaslatot nem tettek. Milyen komoly anyagi juttatást adott az Unió a tömeges felzárkóztatás érdekében? A pályázati összegek sorsát ismerjük.
Jó lenne itthon elérni, hogy az uniós lehetőségekről, ezen lehetőségek elérhetőségének módjáról folyamatos felvilágosítást adnánk ezen kisebbségnek. Az infáció és a tudás hatalom. Sajnos még abban sincs egyéges álláspont , hogy szegregáljunk. vagy nem. Személyes: a közel múltban ballagáson voltam. Feltünt, hogy a tömegben nem volt ünneplő roma család. Miért?