Mostanában névváltoztatási dömping van a nemzetközi kapcsolatokban. Nemrég – meglepve – hallottam, hogy Grúziát 2010 óta hivatalosan Georgiának kell magyarul is nevezni, és azóta a nemzetközi szerződéseinkben is így szerepel. A kérést a grúz (vagy akkor már georgiai?!?) kormány terjesztette elő, tekintettel arra, hogy a “grúz” orosz eredetű szó – és egy ideje, ugyebár, nincs nagy barátság közöttük.
Önmagában ez az egy hír még nem adott volna okot egy blogbejegyzésre, de egy barátom felhívta a figyelmemet, hogy Kazahsztán is szeretné megváltoztatni a nevét. Az ő esetében a fő érv az, hogy sok “sztán” végű ország van a környékükön, és a külföldieknek nincs bizodalma velük szemben, különösen Afganisztán és Pakisztán problémáiról hallva. Tény, hogy ez a végződés (ami egyébként földet jelent) sok viccelődésre adott már okot. Koszovót elkereszteltük UNMIKistannak, és kérdeztük Naésaztán, Hátaztán? 
Persze lehet, hogy kevésbé mosolygunk, ha megtudjuk, hogy például törökül Macaristan (ejtsd: Madzsarisztán) a mi országunk neve.
A kazah elnök elképzelése az, hogy Kazahsztánról Kazak Yeli-re, azaz a ‘kazahok országára’ változtatja a nevet. Nem tudom, ez magyarul hogy mutatna… Persze az országoknak, területeknek gyakran változott a neve, számos példát tudunk akár csak az elmúlt évszázadból hozni (Sziámból lett Thaiföld, Burmából Mianmar, Észak-Rhodéziából Zambia, Dél-Rhodéziából Zimbabwe és Nyaszaföldből Malawi). És természetesen a névváltoztatás mögött mindig ideológiai/politikai okok álltak. Mégis manapság ez kívülről nézve röhejesnek tűnik. Pedig egyes államok még a pénzt sem sajnálják a “névügy” érdekében: a több mint 20 éve húzódó görög-macedón névvita a Nemzetközi Bíróságot is megjárta, és ki tudja még meddig fogjuk Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságnak hívni.
Lassan nekieshetek a hibajavítóval a földrajzatlasznak…
Dr. Szalai Anikó honlapja 
Vélemény, hozzászólás?