Az ENSZ Közgyűlése tegnap határozatot fogadott el a krími helyzetről. A határozat kezdeményezői Kanada, Costa Rica, Lengyelország, Németország, Litvánia és Ukrajna voltak. A határozat bevezető sorai emlékeztetnek az ENSZ Alapokmány főbb alapelveire, nevezetesen az erőszak és beavatkozás tilalmára, valamint a szuverenitás és területi integritás jogára. Továbbá a preambulum hivatkozik az Oroszországot és Ukrajnát is kötelező 1975. évi helsinki záróokmányra, az 1994. évi Budapest memorandumra, és a két ország között 1997-ben kötött barátsági szerződésre.
Ezeknek a szellemiségére támaszkodva az ENSZ Közgyűlés megerősítette Ukrajna területi egységét, és az elfogadott nemzetközi határait, valamint minden államot felszólított, hogy tartózkodjon annak megsértésétől. A határozat legfontosabb mondata annak kijelentése, hogy a Közgyűlés érvénytelennek tekinti a március 16.-i krími népszavazást, és az nem képezheti a területváltozás jogalapját.
A határozat vitája során különösen erősen elítélő véleményének adott hangot Grúzia, Moldova és az EU képviselője. Oroszország válaszként a nép önrendelkezéshez való jogát hangsúlyozta, és azt, hogy nem tagadhatta meg egy összetartozó nép önkéntes alapú egyesülését. Kijelentette, hogy az ukrán helyzet provokálói magukra vessenek, ha nem úgy sült el a kormányváltás, ahogyan azt előre elképzelték…
Noha a Közgyűlés határozatai nem bírnak nemzetközi jogi kötőerővel, jól szemléltetik a nemzetközi közösség és nemzetközi szokásjog álláspontját. Még akkor is, ha a 193 tagállamból csak 100 szavazott igennel a határozatra, 58 tartózkodott és 11 szavazott nemmel (pl.: Örményország, Fehéroroszország, Venezuela, Észak-Korea). Igen, tudom, hogy így nem jön ki a matek: a maradék 24 állam nem volt jelen az ülésen.
Dr. Szalai Anikó honlapja 
Vélemény, hozzászólás?