Feeds:
Bejegyzések
Hozzászólások

Archive for 2014 03 19

A hetek óta tartó ukrán válság és különösen a néhány nappal ezelőtti krími népszavazás kapcsán jutott eszembe, hogy kicsit írok az államhatárok nemzetközi jogi vonatkozásairól. Ugyanis a médiában egyfelől azt halljuk, hogy jogellenes volt a krími népszavazás, másfelől pedig azt, hogy nincs nemzetközi jogi szabály egy terület elszakadására, önállóságának kikiáltására.

Mindkét állítás igaz is meg nem is. A népek önrendelkezési joga alapján elsőre azt gondolhatnánk, hogy minden nép (és a terület, ahol él) eldöntheti, melyik államhoz kíván tartozni. Ennek természetesen az egyik legdemokratikusabb eszköze a népszavazás. Nekünk magyaroknak ez különösen tetszik, gondolván Sopronra és környékére, és arra, vajon mi lett volna, ha ez a lehetőség más területeken is adott 1920-21-ben…sopron

Azonban egy fontos elemről megfeledkezünk. Az elmúlt 100 év népszavazásai közül azok az elfogadottak, amelyek az érintett állam(ok) beleegyezésével történtek. A soproni népszavazásra osztrák-magyar egyezség alapján került sor, a Dél-Szudán elszakadásáról tartott népszavazásba beleegyezett Szudán, és a skót elszakadást is lehetővé fogja tenni Nagy-Britannia.

Azonban, amikor egy állam nem akarta, hogy egy terület elszakadjon tőle, akkor már bonyolultabb a helyzet. Az állam szuverenitásának része a területi sérthetetlenség, és ezt általában elfogadja a nemzetközi jog egészen addig, amíg tömeges és súlyos emberi jogi jogsértésekre nem kerül sor. Az önrendelkezési jog a gyarmati népek számára megteremtette a gyarmattartótól való elszakadás lehetőségét, azonban ennél sokkal korlátozottabban vonatkozik a nem gyarmati területekre.

A nem gyarmati területek elszakadása esetén marad a közös megegyezés, vagy annak bizonyítása, hogy jogellenes volt a terület megszerzése eredetileg. Például a skótok azzal érvelnek, hogy 1707-ben egy szerződés útján csatlakoztak Angliához, amelyet most fel szeretnének mondani; a balti államok azzal érveltek, hogy erőszakos úton kerültek a Szovjetunióhoz 1940-ben. A Krím esetében azonban egyik sem igaz.

Ráadásul mind a gyarmatok függetlenné válása, mind a hidegháború utáni államszétesések esetén alkalmazott elv volt az uti possidetis ita possideatis, vagyis “úgy birtokoljatok, ahogy eddig is tettétek”. Ez annyit tesz, hogy az adott területnek azokkal a határokkal kell függetlenné válni, amellyel korábban is létezett. Tehát az új állam határai a korábbi gyarmati vagy államon belüli területi határai, például Jugoszlávia szétesésénél a korábbi tagköztársasági határok. Ennek az elvnek a legfőbb értelme, hogy elkerülje a további háborúkat, azonban a gyakorlatban sajnos csak elodázza azokat.

A mesterségesen, hatalmi alapon megállapított államhatárok gyakran nem követték az adott népcsoportok élőhelyét, a megélhetésük és kulturális szokásaik helyét, így például a sok egyenes vonal Afrika térképén a gyarmatosítók asztal melletti osztozkodásának az eredménye és nem az ott élők valódi érdekeinek, helyének a tükre. Számos közösség esetében tehát az uti possidetis elv alkalmazása egy időzített bombához hasonlít, a béke bármikor fegyveres összeütközésbe csaphat át. Gondoljunk csak arra, Magyarország mit próbált tenni az 1930-as évek végén, ’40-es elején, hogy a nemzet elhelyezkedésének megfelelő területeket visszaszerezze.

Krím tehát Ukrajnához tartozik, amelyet ráadásul nem csak az uti possidetis elv, hanem például az 1994-es budapesti memorandum is garantál. Ezt a nemzetközi szerződést aláírta Oroszország. Ennek megfelelően a krími népszavazás semmiképpen nem tekinthető nemzetközi jogszerűnek.

Még a Koszovó-érveléssel sem. Őszintén szólva 10 éve várom (amióta nemzetközi joggal foglalkozom), hogy mikor és ki fogja ezt példaként felhozni… Miért nem jó a párhuzam? Mert Koszovó esetében bizonyított volt a tömeges, tartós és súlyos emberi jogi jogsértések léte, ráadásul ezt sok évnyi háború, borzasztó emberiesség elleni bűncselekmények és a srebrenicai mészárlás előzte meg a volt Jugoszlávia területén. Ukrajna esetében erről szó sincs, és noha bizonyos kisebbségi jogi korlátozásokat bevezettek a kormányváltás hevében a forradalmi erők, gyorsan tisztázódott, hogy nem ez lesz a fő trend.

Az persze egy másik kérdés, hogy ez az egész nemzetközi jogi érvelés változtat-e majd bármit a helyzeten, rábírja-e valaki Oroszországot a jogkövető magatartásra, vagy 100 évvel az első világháború után ez az esemény összehasonlíthatóvá válik a Ferenc Ferdinánd elleni szarajevói merénylettel és megnyit egy új korszakot…WWI

Read Full Post »