Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2013. december

Nem, nem az egyes kollégáim által néha hangoztatott fegyverekre (“Ó, milyen jó lenne egy privát drón!”), vagy az atombomba indítókódjára, vagy a Bajkonurba/NASA-ba szóló belépési igazolványra gondolok most, hanem…

…az ENSZ BT-t szimuláló társasjátékra,    UN_SC_board_game

…UNICEF jótékonysági nagykövetnek öltözött Barbie-ra,unicef barbie

…ENSZ-székház legómodellre,fot+-

…NATO-s kirakóra,NATO-flag-puzzle

…és azok számára, akik mégiscsak a mondat elején szereplő harciasabb dolgokra vágynak: az amerikai hadsereg hivatalos számítógépes játékára!Supreme Court Reviews Rights Of Guantanamo Detainees

Minden kedves Olvasómnak kívánok áldott, békés karácsonyt és sikerekben gazdag, boldog új évet! Találkozunk január elején, amikor meglepetésekkel jövök!

 

Reklámok

Read Full Post »

Részt vettem életem első akadémiai székfoglaló előadásán! Nem gyakori jelenség, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi jogászt választ tagjának, így az esemény nem csak számomra volt kuriózum. Lamm Vanda  – ha jól számoltam – a 9. nemzetközi jogász (és közülük az első nő), aki feljutott a tudományos ranglétra hazai legmagasabb fokára. MTA Rendes tagi székfoglaló előadása a kötelező nemzetközi bíráskodás történetéről és jövőjéről szólt. Az előadás fókuszpontja a Nemzetközi Bíróság joghatóságát elismerő egyoldalú alávetési nyilatkozatok elemzése volt. Az 1920-as évektől, az Állandó Nemzetközi Bíróság megalakulásától kezdve az államok önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy előre beleegyezésüket adják abba, hogy velük szemben pert lehessen indítani az épp működő nemzetközi fórum előtt.

A nemzetközi bírósági vitarendezés az egyik legfontosabb fajtája a nemzetközi viták megoldásának, és így a háború (mint végső vitarendezési eszköz) elkerülésének. Az államok szuverén egyenlősége miatt azonban a nemzetközi jogban nincs kötelező bíráskodás, a per megindulásába mindig bele kell egyeznie az alperes államnak is. Ennek egyik módja az egyoldalú alávetési nyilatkozat.

Az ENSZ 193 tagállamából 80 adott ilyen felhatalmazást, többek között Magyarország is. Csakhogy ezek a joghatóságot elismerő nyilatkozatok nem általánosak, hanem számos kérdéskörben szűkítik a perlés lehetőségét. Tulajdonképpen fenntartásokat tartalmaznak, noha azt elméletileg csak többoldalú szerződésekhez lehet fűzni. Az erre vonatkozó joggyakorlat teljes mértékben szokásjogi alapú. Az elmúlt majdnem 100 évnyi gyakorlat azonban rendszeresen változott. A “lelkes” időszakokban, így az 1920-as és az 1990-es években nőtt az alávetést tevő államok száma, míg a hidegháború idején csökkent, illetve sokféle fenntartást láthattunk. A mostani divat pedig az, hogy az alávetési nyilatkozatok azonnali visszavonásának lehetőségét illesztik bele az államok (remélve, hogy így elkerülhetnek egy nem tetsző pert).

Lamm Vanda egyik konklúziója az volt, hogy mindenképpen reformra szorul az alávetések rendszere, és reményét fejezte ki arra nézve, hogy egyszer esetleg megvalósul a valóban kötelező nemzetközi bíráskodás is. Az előadás rövid összefoglalója is elérhető, a nagyon mélyen érdeklődők pedig egy egész könyvet olvashatnak erről.

Read Full Post »

Hatvan éve, 1953-ban lépett hatályba az Emberi Jogok Európai Egyezménye. Tekintettel a szocialista múltra, Magyarország és a többi kelet-európai állam csak 1990-től kezdte meg a csatlakozást. Magyarország 1992-ben ratifikálta az Egyezményt és az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdette ki. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy a címben szereplő 20 év ide kötődik, pedig a nemzetközi kötelezettségünk 21 éve, a ratifikáció óta áll fenn – de ugye nem vagyunk a gyors kihirdetés úttörői).

Az Egyezmény Hozzád tartozik!

Az Egyezmény Hozzád tartozik!

Ennek örömére pénteken egy érdekes emberi jogi konferenciát tartott Budapesten az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, az MTA Nemzetközi Közjogi Albizottsága és a Nemzetközi Jogi Egyesület Magyar Tagozata. Az előadók (Sonnevend Pál, Kovács Péter, Blutman László, Komanovics Adrienne, Szabó Marcel, Szalayné Sándor Erzsébet és Szemesi Sándor) mind hangsúlyozták, hogy az európai emberi jogi védelem fontos kiegészítése és biztosítéka a hazai jogvédelemnek.

Több előadás is kitért az egyik legaktuálisabb témára: mi lesz, ha az EU, mint nemzetközi szervezet, csatlakozik az Egyezményhez? Évek óta beszélünk erről, de idén a tárgyalások eredményeként már létrejött a csatlakozási szerződés végleges szövege. Ma még nem egyértelmű, hogy az EU csatlakozása hogyan fogja megváltoztatni az erőviszonyokat, mivel így az Európa Tanács 48 tagjából 28 EU-tagállam lesz és plusz egy az EU.

Mostanában egyébként nem ez az egyetlen változás az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága életében: a 15. jegyzőkönyv egyik célja a Bíróság hatékonyságának növelése, amely érdekében bevezeti a szubszidiaritás elvét, valamint 6 hónapról 4-re kívánja csökkenteni a Bírósághoz fordulás időtartamát. A 16. jegyzőkönyv pedig azért jött létre, hogy az EU-ból ismert előzetes döntéshozatalhoz hasonló intézményt vezessen be. Ennek keretében a tagállamok legmagasabb szintű bíróságai tanácsadó véleményt kérhetnek az előttük lévő ügy emberi jogi vonatkozásaiban.

Az európai emberi jogok előnye az állandóság és a folyamatos megújulás szintézise. Néha aggodalommal tekintünk az újítások hatására, de reméljük a legjobbakat!

 

Read Full Post »