Feeds:
Bejegyzés
Hozzászólások

Archive for 2013 11 04

Ma 34 éve, hogy Teheránban a felkelők megtámadták az amerikai nagykövetséget és túszul ejtettek 66 személyt. A túszok többsége másfél év után szabadult csak ki, és a két állam kapcsolata azóta sem mondható barátinak – finoman fogalmazva.

Míg néhány héttel ezelőtt történelmi jelentőségűnek mondható közeledés mutatkozott a két állam között, amikor az ENSZ Közgyűlésen a külügyminiszterek, majd Obama és Rouhani is szóba állt egymással, ma mégis minden eddiginél nagyobb tiltakozások során emlékeznek meg Teheránban a túszakcióról.

A tüntetők a Le Amerikával és Halál Izraelre (vagy fordítva) jelszavak skandálása mellett igazoltnak látják azt az 1979-es állításukat is, miszerint az amerikai nagykövetségen dolgozókat azért ejtették túszul, mert azok mind kémek voltak. Néhány napja, az amerikai kémbotrány kirobbanása kapcsán, Khamenei ajatollah dicsérte a 34 évvel ezelőtti fiatalok éleslátását…

A nemzetközi jog szinte egyáltalán nem tartalmaz szabályokat a kémkedésre, a se nem jogszerű, se nem jogellenes határán helyezkedik el. A meglévő – bizonytalan – szabályok egyáltalán nem követték a technikai fejlődést, és például az 1961. évi bécsi egyezmény a diplomáciai kapcsolatokról csak szellemiségében értelmezhető a mai helyzetre. Kimondja, hogy a diplomatának kötelessége tiszteletben tartani a fogadó állam jogszabályait, nem beleavatkozni a belső ügyeibe, és a diplomáciai képviselet épületét sem használhatják olyan tevékenység végzésére, amely nem feladata a képviseletnek a nemzetközi jog általános szabályainak és az érintett államok megállapodásának megfelelően.

A kémkedés nemzetközi jogi vonatkozásainak alaposabb vizsgálatát egy következő bejegyzésben kívánom megejteni, az azonban egyértelműen kijelenthető itt, hogy a kémkedés gyanúja esetén sem a támadás és a túszejtés a megfelelő reakció, ahogyan azt a Nemzetközi Bíróság is tisztázta a túsz-üggyel kapcsolatos 1980-as ítéletében.

 

Reklámok

Read Full Post »