Ma délelőtt egy kiváló Örkény-kiállításon voltam Szegeden a Fekete-házban. Kicsit tartottam tőle, hogy egy író életét nehéz érdekesen ábrázolni egy múzeumban, de kellemesen csalódtam. A kiállítást csak ajánlani tudom!
És, hogy mi köze ennek a nemzetközi joghoz? A nemzetközi jog fejlődése szoros kapcsolatban áll a történelem alakulásával, és Örkény István életén keresztül elénk tárul a teljes 20. század. A jómódú polgári családból származó, gyógyszerész és vegyészmérnök egyetemi diplomákkal rendelkező, több nyelven beszélő írót meglepetten éri 1942-ben a munkaszolgálati behívó érkezése.
Az orosz fronton munkaszolgálatosként dolgozik a magyar hadsereg mellett, majd 1943-ban szovjet hadifogságba kerül. Innen 1946 karácsonyán kerül haza. Állítása szerint egyedi humora és életigenlése itt alakult ki, azután, hogy szembenézett a halállal. 1957-ben a forradalomban való részvétele miatt 5 évre eltiltják a megjelenéstől. Ezután erős cenzúra mellett publikálhat.
Az eltiltás ideje alatt gyógyszergyári munkásként dolgozik, ekkori szegény körülményeinek köszönhetően születnek meg az egyperces novellái – mivel későbbi (3.) feleségének virág helyett ezt visz a randevúikra.
Álljon itt egy történelmi egyperces a korszak (és talán napjaink) jellemzésére is:
Örkény István: Nehéz helyzetben a kínaiak!
Országszerte folytatódik a tiltakozás Kínának Vietnam elleni, a világ békéjét is veszélyeztető agressziója miatt. Ma az Offset- és Játékkártyagyár Nyomda dolgozói tiltakozó sürgönyt küldtek a pekingi vezetőknek, az Országos Reuma és Fizikotherápiás Intézet orvosi kara pedig röpgyűlésen adott hangot felháborodásának.
(‘Esti Hírlap’, 1979. febr. 21.)
Dr. Szalai Anikó honlapja 
Vélemény, hozzászólás?