Az utóbbi években Nicaragua szinte “örökös” felperessé vált a Nemzetközi Bíróság előtt. Első keresetlevelét 1984-ben nyújtotta be az Amerikai Egyesült Államok ellen, amely pert nagyrészt meg is nyert. Elképzelhető, hogy ez a siker is hozzájárult ahhoz, hogy azóta szívükbe zárták az ENSZ bírói fórumát, és összesen hatszor indítottak pert más államok, főként a szomszédaik (Costa Rica és Honduras) ellen.
A legújabb indítványuk 3 napja érkezett meg Hágába, és azt kérik benne, hogy a Bíróság állapítsa meg a Nicaragua és Kolumbia közötti, a Karib-tenger alatti kontinentális tengeri talapzat határát. Jogosan lepődhetnénk most meg egy pillanatra, hogy “de hát Nicaragua és Kolumbia nem is határos, hiszen közöttük van még Costa Rica és Panama”!
Tulajdonképpen “folytatásos perről” van szó, mivel ennek a vitának az előzménye az a korábbi per, amelyben 2012 novemberében hozott ítéletet a Bíróság. Akkor a 200 tengeri mérföldön belüli területek elhatárolásáról döntöttek, most pedig az azt meghaladó területekre kérik az ítéletet.
A tengerjogban kevésbé jártasak számára említem meg, hogy az államot több különböző tengeri övezet illeti meg, amelyeknek gazdasági kiaknázási lehetőségei óriásiak lehetnek. A 200 tengeri mérföldön belüli területet kizárólagos gazdasági övezetnek (korábban halászati övezet) nevezzük, és ahogyan a neve is mutatja, a parti államnak egyedüli jogosultságot biztosít a hasznok kitermelésére.
A 200 és 350 tengeri mérföld közé eső terület a kontinentális talapzat, amely gyakorlatilag a tengerfenék kincseinek kiaknázására jogosít fel. Ennek a területnek az államok közötti szétosztása gyakori vitákba torkollik. A pontos elhatárolásra ugyanis számos szabály vonatkozik az ENSZ 1982. évi Tengerjogi Egyezménye, a korábbi egyezmények és a szokásjog alapján.
Az egyik legfőbb nehézséget az okozza, hogy az államok tengerpartjainak rajzolata és földrajzi jellemzői mértanilag korántsem szabályosak. A tengeri elhatárolásnál nem csak a fő szárazföld elhelyezkedését kell figyelembe venni, hanem az államokhoz tartozó szigeteket is. A Bíróság 2012-es ítéletébe beillesztett térkép jól mutatja a Karib-tenger tengeri határvonalait: NB_itelet_2012
A 2012-es ítéletben a Bíróság kifejtette, hogy Nicaragua korábbi kérése ellenére nem tudja megállapítani a határt a 200 tengeri mérföldön túli területek tekintetében, mert Nicaragua nem bizonyította egyértelműen, hogy ott még található hozzá tartozó kontinentális talapzat. Ha nem is esz meg a kíváncsiság, hogy vajon sikerül-e bebizonyítaniuk, mindenképpen örvendetes, hogy a vitáit Nicaragua bírói úton, tehát békés módon próbálja rendezni.
Dr. Szalai Anikó honlapja 